– A megoldást hátráltatta, hogy nem sikerült meggyőző bizonyítékok alapján meghatározni a harcmező értelmezése szempontjából kulcsfontosságú, legkésőbb 1704-ben elnéptelenedett Földvár falu elhelyezkedését. Hozzátette: az egykori település fekvése azért különösen fontos, mert a csata történetének magyar krónikása, Brodarics István püspök visszatekintése e falu elhelyezkedését veszi alapul a helyszín meghatározásakor. Pap Norbert a mohácsi csata évfordulóján tartott megemlékezésen Fotó: Polyák Attila - Origo Pap Norbert szerint az elmúlt mintegy száz évben a kutatók több mint egy tucat lehetséges pontot jelöltek meg a mohácsi síkon a falu helyét illetően. Kutatótársaival földrajzi névelemzéssel, írott források, történeti térképek, a térség gazdasági szerkezetének, tájhasználati változásainak és a földrajzi telepítő tényezők elemzésével vizsgálták, hogy hol helyezkedhetett el a település, mivel foglalkoztak a lakói. A templom szimbolikus jelentőséggel is bír a csata emlékezetében A kutatók előbb négy lehetséges helyszínt vizsgáltak meg, majd az azokkal kapcsolatos mélyebb elemzések során jutottak arra a következtetésre, hogy az egykori Földvár a mai Sátorhelytől délre, Udvar falutól északra, a Borza-patak mentén, egy átkelőhelynél helyezkedett el.
– Ezért nem lehetett nekik azt mondani, hogy elhibázott volt az elmúlt 130 év, mert erre nem vevők. A nemesek "verekedni" akartak a törökökkel és a törökök is úgyszintén a magyarokkal. Katonai kudarcra van szükség ahhoz, hogy a nemesek az oszmánokkal megegyezzenek, eddig ez a kudarcélmény több mint száz évig nem érte őket – jelezte. Fodor Pál pedig ehhez hozzátette, hogy amikor a fővárost elfoglalták a törökök, többen vállalkoztak a harmadik útra a szultánnal való szövetkezéssel. A következő kérdés az volt: Mohácson volt-e a mohácsi csata? Az egyértelműnek tűnő feltevés nem véletlenül lett szóba hozva, hiszen még a korabeli nagy csaták pontos helyszínei sem ismertek. Szabó János szerint maga a csata valójában Mohácstól délre, egy dunai ártérhez tartozó területen zajlott le jelenlegi ismereteink alapján. Ugyanakkor a vitázó felek egyaránt kiemelték, hogy a mohácsi csata a XVI-XVII. század legjelentősebb csatái közé tartozott szerte a világon, ráadásul a XIX. század napóleoni háborúinak szintjét is elérhette a jelentősége.
Hasonló sorsra jutott Újlak és Eszék is. A szultáni sereg augusztus 15. és 19. között hidat vert a Dráván és átkelt a folyón. Csapatával, amelyhez végre csatlakoztak Perényi Péter temesi ispán katonái is, Tomori a Dunán átkelve a Drávához vonult, de mivel az eszéki hajóhídon már átkelt az ellenség, a Karasica körüli mocsarakba vonult vissza, hogy hatezer katonájával itt próbálja meg feltartóztatni a török előrenyomulást, de II. Lajos, aki a hónap 16. napján érkezett meg Mohácshoz, visszaparancsolta az érseket. A király csak augusztus 6-án ért le Tolnára, s mivel a terepet alkalmatlannak találták a harcra, továbbindultak Mohács felé. A magyar hadvezetésnek az volt a véleménye, hogy az ellenséget akkor kell meglepni, amikor a mohácsi mezőt övező dombról megkezdi a levonulást. Amikor a 60 ezer reguláris katonát számláló török sereg (a segédcsapatok számát nem tudjuk pontosan) megérkezett a mohácsi dombhátra, a magyar sereg már kilenc-tíz órája csatarendben állt. A 25 ezer főnyi sereg két vezére, Tomori és Szapolyai György a bekerítéstől tartva az első harcrendet úgy alakította ki, hogy a legszélesebben nézzen szembe az ellenséggel.
`.. a császár Rueilben vaktában egy elröppenő fogolycsapatra lőtt, de csak annyit ért el, hogy fél szemére megvakította Massénát. A hű Berthierhez fordult: - Megsebesítette Massénát! - Én ugyan nem, sire, ön volt az. - Én? Mindenki látta, hogy ön lőtt mellé! - Na de, sire... - Ne is tagadja! A császárnak mindig igaza volt, főleg, amikor hazudott... ` Patrick Rambaud 1946-ban született Párizsban, harminc kötetnyi regény, paródia szerzője. A CSATA 1997-ben elnyerte a legfontosabb francia irodalmi díjat, a Goncourt-t. Mutasd tovább
Török részről ellenben nem tapasztalhatunk időhúzást. 1526-ban a szultán körültekintő előkészületek után, már április 23-án elindult Isztambulból. A természet most sem kedvezett hadjáratának, hiszen a Morava folyó áradása megakadályozta a gyors előrenyomulást. Néha napokig kellett várniuk, hogy a jeges eső elálljon, s a csapattestek megkísérelhessék az átkelést. Sajnos magyar részről nem használták ki a kedvező lehetőséget. A nemesség a rákosi országgyűlésre készül (április 24. ), ahol csak az utolsó napon (május 9. ) tárgyalták a honvédelem kérdését. A hadjárat költségeinek fedezésére tett kísérletek már kevésnek bizonyulnak, hiszen nincs senki, aki a várak megerősítésére vagy az ellátmány összegyűjtésére gondolna. Valamirevaló sereg is csak egy van hadikészültségben, Tomori katonái a Száva folyó vonalán akarják megállítani a török előretörést. A tétovázás egyik oka, hogy rendszeresen olyan hírek érkeznek az országba, hogy a török nem is fog támadni, mert az Oszmán Birodalomban lázadás tört ki.
Kiderült, hogy Szapolyainak túl nagy volt a kabát, mert fél év-egy év után kiverte őt Ferdinánd. Ezután átgondolta a történteket, majd rájött, hogy csak egy nagyobb hatalommal szövetkezve lehet belőle király. Amikor Szulejmánnal szövetkezett, ez akkora fordulatnak számított abban az időben, amelyre korábban még nem volt példa – mondta a kutató. A történészek szerint amikor Szapolyai azt gondolta, hogy el lehet vegetálni a törökök oldalán, elkövette első nagy hibáját. – Azt gondolta, hogy létezik harmadik út, ezért megalakította saját dinasztiáját Erdélyben, ez pedig a második hibáját eredményezte. Emiatt a törökök sikeresen elfoglalták Buda központtal Magyarország középső részét, három részre felosztva az országot – tette hozzá Fodor Pál. S hogy hogyan folytatódtak a történések ezután? Mivel már Thököly Imre kuruc vezér is megkísérelte a "harmadik utat", négyféle magyar állam keletkezett: a Habsburgok fennhatósága alatt álló Magyar Királyság, a Török Hódoltság, a Szapolyai János által megalapított Erdélyi Fejedelemség, illetve a meglehetősen rövid életű, Thököly által jegyzett Felső-Magyarország.
Habár erre senki nem számított, de a mára már feltételezhetően mindenki számára ismertté vált Covid-19 úgy tűnik, hogy még az ELTE ÁJK HÖK-választásokra is képes volt hatást gyakorolni. De mivel nincs az a világjárvány, ami meg tudná bénítani a HÖK szervezetét, így – mint ahogyan eddig minden évben – idén is megrendezésre kerül a szavazás, csak az előbb említett ok miatt kicsit más formában láthatjuk majd megvalósulni az eseményeket. Az eddigiekben mindig volt a kampányoknak olyan része is, ami személyes kontaktot igényelt, mint például a hallgatói ajánlások gyűjtése. Tekintettel viszont a Magyarországot is érintő járványügyi helyzetre, ez jelenleg nem kivitelezhető kampányforma. Úgy tűnt a nyár vége felé közeledve, hogy van okunk a reménykedésre, de mostanra már egyértelműen rosszabb a helyzet, mint az első hullám ideje alatt volt. Emiatt a vezetőség úgy döntött, hogy nem érdemes kockáztatni "hibrid kampánnyal", ráadásul a jelenléti és online oktatás kettőssége még jobban megnehezítené a választások normális lebonyolítását.
Helyszín: Budapesti képzések Bemutatkozunk Szervezetünk, az ELTE ÁJK HÖK F elvételi E lőkészítő B izottság (FEB) 1968 óta próbálja felkarolni és a felvételi nehézségein átsegíteni a diákokat. A FEB oktatói folyamatosan részt vesznek az egyetemi közéletben és tudományos munkában. Az ELTE Hallgatói Önkormányzatának képviselői, kari és egyetemi tanácstagok, tanszéki demonstrátorok, a Bibó István Szakkollégium tagjai, a Collega című szakmai folyóirat munkatársai tartoznak a Bizottság aktív tagjai közé. Előkészítőnk a Hallgatói Önkormányzat bizottsága, illetve az Országos Tehetségért Mozgalom Jogi Kari képviselete. Karunk oktatógárdájának tagjai közül többen a FEB keretein belül kezdték és szerették meg az oktatói tevékenységet. Szervezetünk oktatói olyan másod-, harmad- és negyedéves hallgatók, akik egy egyéves szakmai képzésen esnek át, majd közülük a legjobbak szigorú rosta után lesznek a FEB tagjai. Az oktatás keretei Ø Szeminárium: a felvételihez szükséges tananyag a szemináriumokon, azaz a kiscsoportos foglalkozásokon (10-15 fő) hangzik el.
ÁJK HÖK címkéhez tartozó cikkek
Minden szombaton 10-12 óráig egy irodalom, 13-15 óráig egy történelem nagycsoportos szemináriumon kötelező a részvétel, melyet 15-17 óráig egy (szintén kötelező) tesztírás követ. Jelentkezéseket csak mindkét tárgyból együtt tudunk elfogadni. Ø Intenzív tanfolyam: ez a tanfolyam tavasszal indul és egy szemeszteres. Azoknak a diákoknak ajánljuk, akiknek tudása alapos, csupán ismétlésre és rendszerzésre van igényük. Részletekről címünkön és telefonszámunkon lehet érdeklődni februártól. FEB füzetek A FEB füzetek általunk összeállított segédanyagok a tanuláshoz, melyek tananyagrészekre bontva tartalmazzák az adott anyaghoz kapcsolódó adatokat. (Irodalmi alakok és szereplők; Irodalmi fogalmak és műcímek; Történelmi évszámok és személyek; Történelmi fogalmak és topográfiai gyűjtemény, Tesztgyűjtemény irodalomból, Tesztgyűjtemény történelemből) Ezeket a füzeteket az irodán meg lehet vásárolni. Áruk: 750 Ft/db, a félévekhez tartozó 6 füzet együttes megvásárlása esetén a hat füzet összesen 4000 Ft. Próbafelvételi Minden tavasszal megrendezzük a jogi karokra továbbtanulni kívánóknak a már hagyományossá vált próbafelvételi napot.
Itt lehetőség van kérdések feltevésére mindkét fél részéről, és az anyag közös feldolgozására. Ø Előadás: idén újraindul előadássorozatunk, melyen minden középiskolás ingyenesen részt vehet, tehát azok a diákok is, akik egyébként nem tanfolyamaink résztvevői. Az előadásokon olyan témák hangoznak el, amelyek érdekes kiegészítői lehetnek a gimnáziumi törzsanyagnak. Tájékoztatót a pontos időpontokról és a témákról címünkön / telefonszámunkon lehet kérni. Ø Teszt: a számonkérés leghatékonyabb formája, mivel felvételi-centrikusan összeállított tesztjeink mélyrehatóan, a fontos adatokra és összefüggésekre összpontosítva kérik számon a tananyagot. A tesztek mind történelem, mind magyar nyelv és irodalom tárgyakból 50-50 pontosak. A tesztírás időpontja előreláthatólag: minden hétfő 18-20. A tesztekben az előző heti anyag kerül számonkérésre. Ø Záróteszt: minden félév 4 összefoglaló, 100 pontos felvételi jellegű záróteszttel zárul, mindkét tárgyból a két szemeszter között. Tanfolyamaink Ø Nappali tanfolyam: a tanfolyam két 13 hetes szemeszterből áll (szeptember végétől decemberig, illetve februártól májusig).