Az afrikai országok célja az volt, hogy fákat ültessenek egy közel 5000 mérföld hosszú, az egész kontinensen átívelő vonalon, természetes gátat képezve a sivatag visszaszorítására, mivel az éghajlatváltozás dél felé sodorja a homokot. A Nagy Zöld Fal elnevezésű projekt 2007-ben indult azzal az elképzeléssel, hogy 2030-ra a fák övként húzódnak majd végig a hatalmas Száhel-övezeten. A hőmérséklet emelkedésével és a csapadék csökkenésével azonban az ültetett fák milliói elpusztultak. De a megmaradt egyedek mégis nagy segítséget nyújtanak. Az Atlanti-óceán partjánál Szenegálban a fák egy sávban húzódnak Dakartól egészen az északi St. Louis városáig, függönyt alkotva, amely védi a Nagy Zöld Fal régió elejét, ahol a helyi zöldségeknek és gyümölcsöknek több mint 80%-át is termesztik. Az égig érő ágak megszelídítik az óceán felől érkező szeleket. A Nagy Zöld Falról még részletesebben tájékozódhatsz ebből a cikkünkből. A Nagy Zöld Fal eredeti céljának mindössze 4%-át sikerült megvalósítani. Mivel a gát határidőre történő befejezésének kilátásai elhomályosultak, a szervezők a fákból álló fal ültetéséről átálltak arra, hogy kisebb, tartósabb projektekkel próbálják megállítani az elsivatagosodást.
A Nagy Zöld Fal ötlete és támogatottsága A fal építésének ötletét először a burkina fasoi államfő, Thomas Sankara vetette föl a nyolcvanas években, az elsivatagosodás visszaszorítása céljából. Majd pedig 2005-ben a nigériai elnök, Olusegun Obasanjo kezdeményezte a Nagy Zöld Fal létrehozását, amelyet két évvel később – 2007-ben – az Afrikai Unió is jóváhagyott. A tizenegy érinett ország közül mindegyik szorgalmazta a terv megvalósítását. A legeltökéltebb állam Szenegál volt: 2010-re 525 kilométer hosszú faültetvényt sikerült léterhozniuk Szenegál határain belül. A 12 millió fából álló ültetvénysor főként a Szenegálban őshonos akáciából áll. Az akácia jól bírja a szárazságot, emellett un. gumiarábikumot termel, mely külünböző fogyasztási cikkek összetevője is (pl. üdítőitalok), ezzel a helyi bevételt is növeli. 2010 júniusában a Nagy Zöld Fal kezdeményezésben résztvevő tizenegy ország aláírásával létrejött a Nagy Zöld Fal Ügynökség (GGW Agency). Az erdősáv felülnézetből A projekt elfogadása és elindítása óta több regionális és nemzetközi szervezet támogatását sikerült elnyerni, melyek technikailag és anyagi támogatással is hozzájárulnak Afrika,, erdősítéséhez'', ilyenek például: Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO), Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP), az Európai Unió, a Világbank, a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS), a,, Pan-African Farmers Organisation'', vagy az,, African Forest Forum''.
Az afrikai Szahara méretét és éghajlatát tekintve is egyedülálló, hiszen a világ legnagyobb sivataga, forróságával versenyre kelni pedig nemigen lehet. Ezen a területen a sivatagosodás elleni harc mindennapi kihívás: a Szaharát határoló Száhil öv az erdőirtások, intenzív legeltetés és a klímaváltozás legnagyobb elszenvedője. Többek között ezért merült fel a kezdeményezés, miszerint az érintett övezetben egy hatalmas, körülbelül 8000 km hosszú "A Nagy Zöld Fal" névre hallgató területet hozzanak létre, amely áthaladna az afrikai kontinensen. A gondolat korai, a produktum reformálódik Az ötvenes években jelent meg a Great Green Wall elképzelése, a hetvenes években leporolták az elfelejtett kezdeményezést, és végül az egyre kevésbé félvállról vehető klímaváltozás hozta meg az áttörést a kétezres években, amikor is az Afrikai Unió 2007-ben már a nevét adta a programhoz. A terv egy élő, lélegző, minden atomjában zöld organizmus kialakítása volt, amely enyhíti a szárazság következményeit. Jelenleg 21 ország részvételével, azonban az alapgondolathoz képest a valóságban máshogy nyert kifejezést a projekt.
Miért lenne olyan fontos megvalósítani? Az elsivatagosodás, illetve a talajdegradáció jelensége a Száhel-övezetben élő lakosság millióit fenyegeti. Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) jelentése szerint a szegénységben élő afrikaiaknak nem kevesebb, mint 70%-a mezőgazdaságból él. A fent említett jelenségek következtében a termőföldek minősége romlik, a termelékenység csökken, mely az itt élő népesség megélhetését veszélyezteti és arra kényszeríti a gazdákat, hogy elhagyják földjeiket. E szempontból a Nagy Zöld Fal megvalósulása kihatásaival jelentős mértékben hozzájárulna a helyi gazdák, az egész régió gazdasági fejlődéséhez, amely a jelenleg elvándorló fiatal lakosság számára egy jövőbeli perspektívát nyújthatna. Az elsivatagosodás megállítása a környezeti, gazdasági, ill. szociális előnyökön kívül segíthetné a Száhel-régióban napjainkban megerősödött terrorizmus visszaszorítását. Azokon a területeken, ahol a népesség nagy része mélyszegénységben él, ami a Száhel-övezet esetében kb.
Míg Etiópia 5, 5 milliárd facsemetét ültetett, Burkina Faso mindössze 16, 6 millió, Csád pedig alig több mint egymillió fát telepített, és ami még rosszabb, az eddig telepített faállomány nyolcvan százaléka szinte azonnal elpusztult. Dennis Garrity, a kenyai székhelyű Agrárerdészeti Világközpont vezető munkatársa szerint a Nagy Zöld Fal projekt a kezdetektől fogva inkább politikai magamutogatásra szolgált, mintsem átgondolt élőhely-mentési terv lett volna. Mégsem bizonyult hiábavalónak a grandiózus kezdeményezés: a projekt ösztönzésére a Száhil övben élők rengeteg változást vittek végbe, kutakat ástak, gátakkal és teraszokkal blokkolták a víz elfolyását, új élőhelyek jöttek létre, melyek segítik a zöld növényzet életben maradását, még úgy is, hogy nem valósult meg a tervezett összefüggő esőerdő-övezet – állítja Chris Reij, a Világ Erőforrásai Intézet (WRI) fenntartható földgazdálkodásért felelős szakértője. A létrejött mozaikos tájszerkezet a terület mikroklímáján is módosított az évek alatt, így nagyobb hozammal szolgálnak a szántóföldi kultúrák.
Az így létrehozott mozaikos tájszerkezet a terület mikroklímáján is módosított az évek alatt, így a szántóföldi kultúrák is komolyabb terméshozamokkal szolgálnak – legalábbis a WRI statisztikái szerint. Mozaikos ökoszisztéma a Száhel-övezetben Fotó: Wikipédia Újratervezés A One Planet Summit klímacsúcs sem az erdősítés, hanem a projekt áttervezett változatának támogatásáról döntött. Ezek szerint nem dzsungel, hanem az Atlanti-óceántól a Vörös-tengerig húzódó, az egész Afrikai kontinenst átszelő, szárazságtűrő fákkal és cserjékkel tarkított füves térség kialakítása a cél. A tervek szerint egy 8 ezer kilométer hosszú és átlagosan 15 kilométer széles sáv alakulna ki a Szahara déli határában. Az átszabott koncepció alapján a szárazságot jól tűrő fafajták, például akáciafélék mellett gyümölcsfákat és zöldségféléket is telepítenek. Mindez beindítja azt a láncreakciót, amelynek során a fák árnyéka nyomán csökkenő párolgás miatt a csapadék lefolyása is redukálódik, amely révén egyre közelebb kerül a felszínhez a talajvíz, ami pedig a kutak hozamát növeli.
A regény 2012-ben az év legjobb könyve lett, elnyerte az Aegon Művészeti Díjat. Grecsó Krisztián regényének hősei hisznek az öröklődésben. Tudják, hogy a génekkel együtt sorsot is kaptak. A főszereplő – egy harmincas éveinek közepén járó férfi – aggódva figyeli magát, saját mozdulatait, testének minden változását. Barátnője elhagyja, ráadásul egy családi titok véletlen lelepleződése miatt rejtélyek hálójába gabalyodik. Miközben az összes talányt földeríti, és lassan megismeri családja viselt dolgait, magára ismer. A türelmetlen lánykérésekben, a titkos szerelmekben, a hosszú évek magányos várakozásaiban egyre inkább ő a főszereplő. Mellettem elférsz rózsavölgyi tér. Hiszen nem csak a mozdulatait, a haja színét, a testalkatát kapta a családtól, de ha jól figyel – a jövőjét is. Az addig széttartó életpályák a ma Budapestjén találkoznak. A Mellettem elférsz nem egyszerűen családok, generációk, szerelmek és vágyak regénye. Mert bár átutazunk vele a huszadik századon és a Kárpát-medencén, mégis, a könyv minden mondatával a mához, a mának szól.
Őze Áron ebben is a főszereplő, aki az Ábel és Eszterben is emlékezetes alakítást nyújtott. (Egy hete láttam a Magyar Színházban is, Fosse: Tél című darabjában, amelyben egészen lenyűgözött. ) Az egész előadásnak éppen ő motorja, aki visszaemlékezőként nyomoz nagyapja és egyéb rokonai múltja után, másrészt meg is jeleníti némelyiküket. A váltás nagyon praktikusan, egy-egy ruhadarab cseréjével meg is történik (jelmez: Kovács Yvette Alida), mindig pontosan érzékelni tudjuk, hogy mikor vagyunk Dávid jelenében és mikor nézzük a múltat vele együtt. A múltban élés problémája nem mindenkit érinthet egyformán. Mellettem elférsz rózsavölgyi szalon. Alkati kérdés, hogy ki mennyit szeret beszélni a rég meghalt családtagokról, a rég lezárult családi viszályokról. A regénynek és a színdarabnak is ez az egyik alapvető kérdése: mennyire engedhetjük meg magunknak azt, hogy a múltunkkal foglalkozzunk, nem válik-e ez a jelenünk kárára? Az előadás elején Dávid élettársa ( Sípos Vera) éppen emiatt hagyja ott a főszereplőt. Túlzásnak érzi, hogy többet foglalkozik nagyapja történetével, mint vele.
Ennek az önmagát kereső, figyelő, értelmező fiatal férfinak az élete és története azzal párhuzamosan bomlik ki, ahogyan szép lassan hozzáfér a család sokszor titkos, valódi történetéhez. A beilleszkedés egyfajta kudarca a család három generációjának története. A kulturális, családi meghatározottságok, konvenciók és tradíciók, származás és elszármazás nem hagyják szabadulni a szereplőket. A múlt utáni kutatás felidézi a főhős gyerekkorának világát, a telepet, ahonnan neki sikerült kitörnie - sok elődjének viszont nem. Mellettem elférsz - Előadás theater - Képgaléria - Theater Online. A megismert sorsokban felfedezi az öröklött mintákat, s azokat a gödröket, amelyekbe minden családtag egyszer belelép – ő maga is. Mire teljessé válik a családi múlt tablója, s az áthagyományozott féligazságokról-hazugságokról is lehull a lepel, jelen és múlt egyszer csak összeér: a telepi család története egyetlen pillanatban sűrűsödik. Sátoros ünnepéknél játszották el, mint valami rituálét, hogy belekezdtek a történetükbe, és pontosan ugyanazokkal a szavakkal mondták el, mint legutóbb.
A narrációs alaphelyzet lényege, hogy a középkorú hivatalnok elkezdi összefoglalni és kommentálni Juszti mama visszaemlékezéseit, belefűzi saját emlékeit és a régen hallott történeteket, majd nyomozásba kezd, a régi idők még élő tanúit vallatja. Keveredik a főszereplő jelenének naplója és a családtörténet, amit (fejben vagy írásban) összeállít. Az elbeszélő személyisége csak ritkán mutatkozik meg az elbeszélés nyelvében, az írásmód (egy-egy elejtett tájszót kivéve) nem egyénített, nem jellemzi a főhőst. Ami bizony baj, mert így a szöveg hibáit nem lehet azzal elintézni, hogy ez a szereplő stílusa, és mint ilyen, írói eszköz (miközben lehet az is, részben). Mellettem elférsz 2014-2020 - Rózsavölgyi Szalon Arts & Café - Színházak - Theater Online. A mondatok pontosabbak, a narráció összetettebb, a hasonlatok költőiebbek, mint amit egy hivatalnoktól (kezdő írótól) elvárhatunk, de sok a bosszantó sutaság. Múlt és jelen. A jövő kérdéses, ám sejthető. Identitás és tolerancia. A megtalált identitás segít a személyiség újjáépülésében. A tolerancia pedig nélkülözhetetlen ahhoz, hogy elfogadjuk, vállaljuk, és elbírjuk azt a biológiai és szociokulturális örökséget, mely majd a jövőnket is meghatározza.