A Kecskeméti Katona József Színház komédiája július 15-én este mutatkozik be a Kultkikötő balatonföldvári színpadán. John Smith visszatér! Páratlan páros színház org. Több mint tizenhat év telt el a mindannyiunk számára ismerős, borzasztó eset óta, amikor majdnem lelepleződött kicsiny kis titka, miszerint két nővel él házastársi kapcsolatban. Hősünk akkor szerencsésen kikeveredett a csúfos kalamajkából, és azóta is sikerült fenntartania mindkét házasságát, sőt, a sors megáldotta két szép gyermekkel is: Vicky lánya az egyik, Gevin fia pedig a másik házasságának gyümölcse. Rendező: Cseke Péter Szereplők: Cseke Péter Szerednyey Béla Kiss Jenő Magyar Éva Danyi Judit
Nincs aktuális előadás Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a keresőjében! Utolsó előadás dátuma: 2013. november 5. kedd, 19:00 Zenés mesejáték a Pesti Művész Színház előadásában A világhírű musical Likó Marcell és Marton Lívia új dalszöveg-fordításaival, Vándorfi László magyar szövegkönyv változatával kerül bemutatásra. 2021. augusztus 20-án nyílt meg az érdeklődők előtt a Budavári Palotában újjászületett Szent István-terem. Páratlan páros színház tér. Az államalapító Szent István királyunkról elnevezett helyiség a Budavári Palota a századforduló magyar iparművészetének csúcsteljesítménye volt. Az 1900-as párizsi világkiállításon nagydíjat nyert terem Hauszmann Alajos tervei alapján készült el, kialakításában a kor legjobb magyar művészei és iparosai vettek részt. Csodaország valójában itt van körülöttünk, benne élünk, és ha megtanuljuk észrevenni a létezés mindennapi nagyszerűségét, jobban megértjük önmagunkat, és a… Pletykafészek - Bohózat Szép Tihanyi Szabadtéri Játékok, Bujtor István Szabadtéri Színház Neil Simon krimitörténettel fűszerezett bohózatában az első perctől az utolsóig fenntartja a feszültséget, miközben nagyszerű lehetőséget kínál a színészeknek az… A Fővárosi Nagycirkusz nyáron két különböző műsorral várja a látogatókat: hétköznap egy különleges vízi cirkuszi show-val, péntekenként és szombatonként pedig… Figyelem!
Értékelés: 3 szavazatból Stephanie (Hutton) és Oliver megpróbálják kideríteni, hogy vajon egymásnak vannak-e rendelve. Eközben Stephanie és Alex (Page), a jóképű farmtulajdonos között, aki az idegenvezetőjük szerepét tölti be, szikrázik a levegő. Jegyvásárlás | Móricz Zsigmond Színház. Stáblista: Szerkeszd te is a! Ha hiányosságot találsz, vagy valamihez van valamilyen érdekes hozzászólásod, írd meg nekünk! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Tudom, jól tudom, hogy Juliára veszett eszed; ki igaz, hogy nálamnál ifjabb, de hozzád bizon sem hívebb, sem tökéletesb, s ha szinte oly ifjú nem vagyok is, mint ő, de rútabbnak ugyan nem tartom azért magamot nálánál én is. Sylvanus: Ó, magas kősziklák, kietlenben nőtt fák, kik nagy szerelmem tüzén Igaz bizonságim vadtok, mert kínjaim tudjátok, szinte mint én, Ki látta éltében, hogy így haljon-vésszen más, mint én, szerelmesén? Echo: Ha Isten azt ádja, lelkem viszont áldja nevét minden időben, S talám meg is ádja, és szívét fordítja hozzám meg szerelemben Vidám Juliának, ki egyike annak, kiknek hazájok a Men. Források [ szerkesztés] Hét évszázad magyar versei. Balassi egy katonaének elemzés. Magyar Helikon. Budapest, 1966. Varjas Béla: Balassi verskompozíciói, és Balassi lírai regénye: a Nagyciklus, A magyar reneszánsz irodalom társadalmi gyökerei (Budapest 1982. ) Pirnát Antal: Balassi Bálint poétikája (Balassi Kiadó, Budapest, 1996. ) Külső hivatkozások [ szerkesztés] Bálint összes költeményei [1] Irodalomtörténeti kép- és diafilmgyűjtemény Balassi kötetkompozíciója Irodalomtörténeti Közlemények Szép magyar komédia Balassi Bálint-emlékkard
A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből. Balassi Bálint Balassi Bálint Lásd még Szócikk a Wikipédiában Művek a Wikiforrásban Médiaállományok a Wikimedia Commonsban Művek a Project Gutenbergben Gyarmati és kékkői báró Balassi Bálint (eredetileg Balassa; Zólyom, 1554. október 20. – Esztergom-Szentkirály, 1594. május 30. 1589 az irodalomban – Wikipédia. ) magyar költő. Idézetek tőle - verseiből [ szerkesztés] Egy katonaének [ szerkesztés] (részletek) Vitézek, mi lehet ez széles föld felett szebb dolog az végeknél? Holott kikeletkor az sok szép madár szól, kivel ember ugyan él; Mező jó illatot, az ég szép harmatot ád, ki kedves mindennél.. Az jó hírért, névért s az szép tisztességért ők mindent hátra hadnak, Emberségről példát, vitézségről formát mindeneknek ők adnak, Midőn, mint jó rárók, mezőn széllyel járók, vagdalkoznak, futtatnak.. Óh, végbelieknek, ifjú vitézeknek dicséretes serege! Kiknek ez világon szerteszerént vagyon mindeneknél jó neve, Mint sok fát gyümölccsel, sok jó szerencsékkel áldjon Isten mezőkbe! Szerelmes versek [ szerkesztés] Hogy Juliára talála, így köszöne neki (részlet) Szerelmedben meggyúlt szívem Csak tégedet óhajt lelkem, Én szívem, lelkem, szerelmem, Idvöz légy, én fejedelmem!
Juliámra hogy találék, Örömemben így köszenék, Térdet-fejet néki hajték, Kin ő csak elmosolyodék. Az fülemilének Te, szép fülemile, zöld ágak közibe mondod el énekedet, De viszont azellen az én veszett fejem mond keserves verseket, Kiket bánatjában, szerelem lángjában szép Juliáról szerzett. Én édes szerelmem De mi hasznod vagyon sok könnyhullásomon, kétségbe mire tartasz? Balassi bálint egy katonaének. Mint mérget sok mézben, édes beszédedben gonoszt elegyítve adsz, Egyfelől édesgetsz, másfelől kesergetsz, csak bánatra taszítasz.. Színed dicsősége most ez új versekre elmémet serkentette, Képtelen nagy szépség, ki miatt szívem ég, mert már elrekkentette Buzgó szerelmében, kiben, mint tömlöcben, sírva ezt éneklette. Istenes versek [ szerkesztés] Hymnus secundus Az Szentháromságnak, kinek imádkoznak, Kristus, másod személye! Régi vitézeknek, roppant seregeknek győzhetetlen Istene! Tehozzád kiáltok, ki katonád vagyok, vigy, kérlek, vitézségre! Egy könyörgés Ne gyalázzon éngem kevély ellenségem, Te légy, Uram, vélem, jótévő Istenem, Nagy szégyenem ne viseljem tovább, s ne hágyj elesnem!
XV-XVI. századi kedvelt műfaj, melyben a katonákat, a vitézi élet mindennapjait írja le a költő.
– Jean-Antoine de Baïf francia költő, a Pléiade költői csoport tagja (* 1532) Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Vajda György Mihály, Pál József: A világirodalom története évszámokban (102. o. ) Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988.
Ezenképpen, ha valami múlatság és vigasság meg nem könnyebbítené azt az nagy terhet és gondot, mely az emberekre szállott, hogy tartana sokáig az emberi állat? Annakokáért én is, midőn nagy búsulásban volnék, hogy azban; azkiben minden reménségemet Isten után vetettem vala, megcsalatkozván, akarám ez komédiában nyerhetetlen jóm után valami búmot elvernem, vagy inkább valamennyire megenyhítenem; azért is penig, hogy megtetszenéjék, hogy nemcsak fegyverre jó szívvel, hanem egyébre is mindenre jó elmével szerette volna Isten az mi nemzetségünket. Galatea: Tudja az igaz Isten, hogy akkor sem gyűlöltelek én tégedet. Balassi egy katonaének mek. Ha szinte valami idegennek mutattam is magamot hozzád, azt az emberek nyelvétől való féltemben is míveltem. Főképpen azért, hogy az tökéletességet s töredelmességet akartam benned keresni, s oztán, hogy kevés keserő után jobb űzőven esnék az szerelemnek édes gyümölcse. Ah, Sylvane, Sylvane, ki méltán viseled az neved, tudniillik az vadember nevet, mert nemcsak szódról s dolgaidról, hanem nevedről is megtetszik az te vad természetednek kegyetlen volta!