Nótáskedvű volt az apám Győri Szabó József Nótás kedvű volt az apám, átmulatott sok éjszakát. Nem sajnálta rá a napot, kettőt-hármat egybetoldott. De még azt is megduplázta, ha az anyám megdorgálta, Ha a cigány nem jól játszott, a hegedűbe belevágott. Nótás kedvű édesapám, jaj, de régen nem dalol már. A szívemet bánat rágja, egy-egy régi nótájára. ||: Ez lett a sok nóta vége? Kivitték a temetőbe, Dalos ajkú kis madárka, szállj az apám fejfájára!
A videot kovacszsuzsanna keszitette 2010 marc. 18. -an Szerzők: Verebes Károly - Fejes Imre Nótás kedvű volt az apám, Átmulatott sok éjszakát. Nem sajnálta rá a napot, Kettőt-hármat összetoldott. De még azt is megduplázta, Ha az anyám megdorgálta, Ha a cigány rosszul játszott, A hegedűbe belevágott. Nótás kedvű édesapám, Réges-régen nem dalol már: A szívemet bánat rágja, Egy-egy kedves nótájára. Az lett a sok nóta vége, Kint nyugszik a temetőbe', Dalos ajkú kismadárka, Szállj az apám fejfájára!
Zene: Fejes Imre Szöveg: Verebes Károly Nótás kedvű volt az apám, Átmulatott sok éjszakát. Nem sajnálta rá a napot, Kettőt-hármat összetoldott. De még azt is megduplázta, Ha az anyám megdorgálta, Ha a cigány rosszul játszott, A hegedűbe belevágott. Nótás kedvű édesapám, Réges-régen nem dalol már: A szívemet bánat rágja, Egy-egy kedves nótájára. Az lett a sok nóta vége, Kint nyugszik a temetőbe', Dalos ajkú kismadárka, Szállj az apám fejfájára!............................................ Visszajött a kismadárka, Friss virággal a szájában. Azt dalolta, azt mesélte, Apám sírhalmáról tépte. /:Odalent a magyarnóta, Virágot hajt évek óta, Mindig friss nő a nyomába, Ha felcsendül a nótája. :/
A forradalom kitörése után a csapat meghatározó futballistái Puskással az élen nem tértek vissza, és mintha ezzel megátkozták volna a Honvédot. Lehet, hogy Puskás szelleme vagy jelenléte hiányzott, mindenesetre tény, hogy a Honvéd legközelebb az 1979–1980-as idényben tudott újra bajnoki címet nyerni. Annak a csapatnak a legendás Tichy Lajos volt az edzője. A kispestiek így természetesen indulhattak a BEK-sorozatban, s kezdésként lazán túlléptek a máltai La Vallettán, majd ugyancsak kettős győzelemmel búcsúztatták a lisszaboni Sportingot. Aztán a sorsolás összehozta őket a Real Madriddal. Elévült a "bűn", engedett a hatalom Micsoda lehetőség! Itt volt az alkalom, hogy Puskás Ferencet hazahívhassák! Ez a terv már a hetvenes években megszületett, ám akkor még elvetették. De ahogy teltek az évek, és megpróbált európaibb arcot ölteni a diktatúra, úgy hangzott el egyre gyakrabban: mégiscsak jó lenne Puskást valahogy rehabilitálni. Öcsi bácsi emigrációja alatt valóban sok minden megváltozott Magyarországon.
Huszonöt év után térhetett haza Puskás Ferenc. Az egykori katonatiszt 1956-os disszidálása után joggal tartott attól, hogy a rendszer a haza ellenségeként kezeli, ám a politikai nyomás enyhült, a "bűn" pedig elévült, így 1981-ben újra Budapestre látogatott. Őt is meglepte az a határtalan rajongás, amelylyel a sok-sok ezer szurkoló fogadta. S persze megteltek a Népstadion lelátói, amikor egy öregfiúkmeccsen Öcsi bácsi is pályára lépett. Puskás Ferenc (balra) boldogan idézte fel a legendás idôket zseniális csapattársa, az Öregnek becézett Hidegkuti Nándor társaságában Természetesen ebben a fejezetben is fontos szerep jut a Bp. Honvédnak és a Real Madridnak. A történet még 1956-ban kezdődött, a nemzeti bajnokság első osztályát az októberi forradalom miatt nem fejezték be. A Honvédban az ősszel még szerepeltek a világklasszisok, Puskás Ferenc, Kocsis Sándor, Czibor Zoltán, Bozsik József, Machos Ferenc, Tichy Lajos. Aligha gondolhatták volna a kispesti csapat drukkerei, hogy kínkeserves negyedszázad vár rájuk.
Visszajött a kismadárka, Friss virággal a szájában. Azt dalolta, azt mesélte, Apám sírhalmáról tépte. /:Odalent a magyarnóta, Virágot hajt évek óta, Mindig friss nő a nyomába, Ha felcsendül a nótája. :/ A szerzőktől ill. utódaiktól elnézést kérek, de szeretném a mai, hazai érzetekkel kiegészíteni egy szakasszal, ezt, az egyik legkedvesebb dalomat. Ha másnak is tetszik kérem közölje, írja meg. A következő 4. szakaszt írta Csendes János. Szomorú a kismadárka, Leszegett már mindkét szárnya, Nincs új virág apám sírján, Nem csendül fel nóta sem már. Elvették a nótás kedvünk, Lassan jobbat alig élünk. Reméljük, hogy lesz jobb világ, Éneklünk még újra nótát. Szövegírók: Verebes Károly Ez történt a közösségben: Köszönöm szépen a választ, bevallom nem erre... Kedves Norbert! A művésznő hamvait a Dunába szórták a... Üdvözletem! Valaki nem tudja hová lett eltemetve a... szép A felhasználói élmény fokozása érdekében már mi is használunk cookie-kat a oldalon. Az oldal használatával beleegyezel a cookie-k alkalmazásába.
Vándorbottal a kezében cigánylegény meg-megáll. Repülj madár, ha lehet, vidd el ezt a levelet, Mondd meg az én galambomnak, Ne sirasson, f 60441 Magyar nóták: Lakodalom van a mi utcánkban Lakodalom van a mi utcánkban, férjhez megy a falu legszebb lánya, hivatalos vagyok oda én is, nem mennék el, ha százszor üzennék is. Vége van már a lakodalomnak, nagy bánata van a me 59702 Magyar nóták: Nem tudom az életemet Nem tudom, az életemet hol rontottam én el, Gyógyítgatom a szívemet a cigány zenével. Elhúzatom halkan csendben, Hogy ebbe a szerelembe Bele lehet halni, Ne hagyjál a legszebb nyárban 58853 Magyar nóták: Piros rózsák beszélgetnek Piros rózsák beszélgetnek, bólintgatnak, úgy felelnek egymásnak. Találgatják, hová jutnak, mely sarkába ennek a nagy világnak. Szép asszonynak hókeblére, vagy egy gyászos temetésre, 56632 Tudod mi az a MOODLYRIX? Egy olyan hangulatkártya, melynek segítségével pillanatnyi érzelmeidet tudod kifejezni. Keresd a fejlécben a kis hangulat ikonokat. i
A Meteor-barlangban található Magyarország egyik legnagyobb föld alatti terme, a Titánok csarnoka, mely nevét a közepén található hatalmas méretű cseppkövekről kapta. A felszíni karsztjelenségek A fennsíkok leggyakoribb karsztformája, a töbör, afféle tölcsérszerűen oldott mészkőtányér – szlovákul dolinának nevezik, magyarul azonban a dolina szó egy másik felszíni karsztformát (vakvölgy) jelöl. Különféle karrmezőkkel – népies nevükön ördögszántásokkal – is találkozhatunk (gyökérkarr, rácskarr, lejtőkarr, sziklakarr), főleg az aggteleki Tó-hegy oldalában. A karsztfennsíkokon, a töbrökben és dolinákban kialakult víznyelők biztosítják a barlangok vízutánpótlását. Az Aggteleki Nemzeti Park vidéke nem csak természeti, hanem kulturális és történeti érdekességekben is bővelkedik. A rudabányai ősemberszabású-lelőhely világviszonylatban is kiemelkedő jelentőségű. Az itt talált emberszabásúak (Rudapithecus hungaricus) 11, 5-10 millió éve éltek ezen a területen. A Homo sapiens képviselői már az őskortól fogva előfordultak a területen.
Ezeknek a tulajdonságai határozzák meg az itteni táj arculatát, s bennük alakultak ki a térség világhírű barlangjai és karsztjelenségei. Ilyen alakzatok hazánkban csak itt fordulnak elő. Az Aggteleki Nemzeti Parkban található karszt mai formája a mészkőalapkőzet eróziójával kapcsolatos folyamatok eredménye. Az egykor erdővel borított területen a fák gyökérsava csőszerű üreget oldott a talaj alatt található mészkőrétegbe. Az erdő kiirtása után a csapadékvíz akadálytalanul lehordta a talajtakarót. Ekkor feltárul az alapkőzet, melynek a barázdált, kopár felszínét nevezi a népnyelv " ördögszántás"-nak. A karsztvidék legszebb ilyen képződménye az Aggtelek fölötti Tóhegy oldala. Az Aggteleki Nemzeti Park barlangjai: Az Aggteleki- és a vele földtani értelemben szerves egységet alkotó Szlovák-karszton összesen több mint hétszáz barlang ismert, ebből mintegy 280 az Aggteleki Nemzeti Parkban található, ezek közül 23 barlang fokozottan védett. Értékeik a világörökség részévé váltak. Vannak közöttük nagy, horizontális, aktív patakos barlangok, és mély, függőleges aknabarlangok, más néven zsombolyok.
Az Aggteleki Nemzeti Park állatvilága Ahol változatos a flóra, ott általában a fauna is az. A nemzeti park területén 413 védett és fokozottan védett állatfaj él. A nagyvadállomány gímszarvasokból, őzekből és vaddisznókból áll. A Kárpátok közelségének köszönhetően az utóbbi években elkezdődött a valaha itt élt, de kipusztult fajok, a farkasok és hiúzok lassú visszatelepülése is. A park vizeiben 42 féle hal él, közülük 13 védett. Míg a barlangokban gyakorlatilag nincsen növényi élet, a fauna annál gazdagabb. Ma a Baradla-barlangban több mint 500 állatfajt és alfajt tartanak számon. Európa 28 denevérfajából 21 él a nemzeti park barlangjaiban. Az Aggteleki Nemzeti Park kulturális értékei, nevezetességei Boldogkőváralja, Hucul ménes, Rudabánya, Szádvár, palóc nép építészet Fotó © Csodalatos Magyarország
Hazánk nemzeti parkjai közül ez az első, amelyet hangsúlyozottan a földtani természeti értékek, a felszíni formák és a felszín alatt húzódó barlangok megóvására hoztak létre 1985-ben. A nemzeti park Észak-Magyarország karsztvidékén - a hajdani Gömör – Tornai- karszt részeként - a Sajó- és a Hernád folyó között, mintegy 20 000 hektár területen helyezkedik el. A térséget nagyrészt a földtörténeti középkor triász időszakában, mintegy 230 millió évvel ezelőtt képződött kőzetek építik fel, melyek tulajdonságai szabták meg a táj arculatát, s bennük alakultak ki a térség világhírű barlangjai és egyéb karsztjelenségei. Ilyen alakzatok, kőzet együttesek, valamint földtani alapszelvényként szolgáló feltárásaik Magyarországon csak itt fordulnak elő. Az Aggteleki karsztvidék mai formája elsősorban a mészkő alapkőzet lepusztulásával kapcsolatos folyamatok és a karsztjelenségek eredménye. E viszonylag kis területen a jégkorszaktól mindmáig tartó, mérsékelt övi karsztfejlődés szinte valamennyi megjelenési formáját megfigyelhetjük.