Navigáció Jelzáloghitel Aktív Bar listásoknak Te is unod a banki kamatot? Akinek aranya van, annak mindig van pénze! Egyes bankok kockázatosabbnak tartják a hitelezést BAR listásoknak, ezért ehhez az extra kockázathoz felárat is társítanak. A bankok a kockázat csökkentése, illetve megfelelő kompenzálása érdekében kétféle eszközzel is szoktak élni: - nyújthatnak a szokásosnál jóval kevesebb hitelt, azaz nagyobb önerőt követelhetnek a BAR-os ügyfelektől, - vagy kockázati felárat szabhatnak, tehát megdrágíthatják a hitelt. (Utóbbi felárat be lehet építeni például a kezelési költségbe, mely lényegesen megdobhatja a teljes visszafizetést. ) - számos bank a rendezett tartozás mellett egyéb feltételeket is támaszt, például arra vonatkozóan, hogy milyen régen kellett minimum a passzív státuszt elnyern i (akad aki 12 hónapot is kiköt). - van olyan hitelintézet, ahol rendkívül tüzetesen megvizsgálják a feketelistára való felkerülés körülményeit, másutt pedig azt is feltételül szabják, hogy 3-6 hónapnál tovább nem lehetett aktív státuszú az ügyfél.
Az alábbiakban megmutatjuk a jelenleg elérhető pénzügyi termékeket, amelyek aktív BAR státuszú személyek számára is elérhetők. Provident Havi Kölcsön () A kölcsön főbb jellemzői: hitelösszeg: 600 000 – 1 500 000 Ft 30 hónapos futamidő THM: 24, 6% kezes és fedezet nélkül szabad felhasználású a kölcsön folyósítása és a havi törlesztőrészletek megfizetése banki átutalás útján történik online hiteligénylés is lehetséges Az igénylés feltételei: legalább 18 éves életkor bejelentett magyarországi lakcím igazolt rendszeres jövedelem Dopehitel Adósságrendező Személyi Kölcsön () Minimum 120. 000 Ft bankszámlára érkező nettó jövedelem igazolása szükséges. A maximum kiváltandó tartozás összege 1. 800. 000 Ft 800. 000 Ft tartozás felett és/vagy készpénzben kapott jövedelem esetén adóstárs / ingatlan fedezet szükséges. Az aktív KHR tartozás rendezése kötelező THM: 22, 35-25, 5% – minden esetben egyedi bírálat történik! telefonos vagy online hiteligénylés Kézbe kapott jövedelmeknél kötelező bevonni adóstársat!
Hitelfelvétel aktív BAR listásként nehézkes ma Magyarországon. Hiszen Az egyik legrosszabb dolog, ami hitelfelvétel során történhet velünk, hogy pénzügyi nehézségek miatt nem tudjuk törleszteni a tartozásunkat. Ez sajnos könnyen megtörténhet, ha elveszítjük a munkahelyünket, egy nagyobb váratlan kiadás miatt szorulunk meg, vagy éppen egy barátunk hitelében voltunk kezesek. Ha a bank felé fennálló tartozásunk legalább 90 napja lejárt, és eléri a mindenkori minimálbér összegét (2022-ben nettó 133. 000 Ft), akkor aktív státuszban fogunk szerepelni a negatív KHR listán, amelynek hosszú távú következményei is vannak. A helyzet kezelése pedig nem egyszerű. A bankok jelentős része ugyanis azonnal elutasítja azok kérelmét, akik aktív státuszban vannak nyilvántartva a KHR listán. Van lehetőség hitelfelvételre aktív BAR/KHR státusz mellett? Igen, lehetséges. Van olyan pénzügyi szolgáltatók aki aktív BAR státuszú személyeket is hiteleznek. Bizonyos helyzetekben ténylegesen egy újabb hitel felvétele lehet a megoldás, azonban figyelnünk kell arra is, hogy ne kerüljünk egy visszafordíthatatlan hitelcsapdába, azaz hosszútávon ne újabb hitelből finanszírozzuk meglévő hitelünket.
2011. június 20., hétfő A személyi kölcsön "jelzálog" alapú hitel, amelynek fedezetét a jövedelem jelenti és kisebb összeg felvételét teszi lehetővé. Így fogalmazható meg a legegyszerűbben az, hogy mi is a személyi hitel. BAR-listások számára jelenleg nem elérhető, sem aktív, sem pedig passzív státuszban. Ennek oka, hogy a fedezetként szolgáló jövedelem nem lehet más tartozással leterhelve, mivel akkor Ön nem számít fizetőképesnek. Fontos: A 2011. 01. 01-én életbe lépett törvénymódosításoknak köszönhetően a passzív státuszúak adatait csak 1 évig őrzik meg a rendszerben, tehát ezt követően Önnek is lehetősége nyílik a személyi hitel igénylésére! A személyi kölcsön feltételei: A személyi kölcsön jövedelem alapú, tehát ennek megfelelően ez a legfontosabb, amelyet a hitel elbírálásánál figyelembe vesznek. A szigorítások ezt a piacot is érintették. A munkaviszonynak minimum 6 hónapja fent kell állnia. A hitel szabad felhasználású, tehát semmilyen elszámolási, számlabemutatási kötelezettsége nincs.
Emlékeztettek arra, hogy a Munka Törvénykönyve 2011-es módosításával a korábbinál jóval kiszolgáltatottabbá tették a munkavállalókat, háttérbe szorították a kollektív szerződéseket, a sztrájk ellehetetlenítésével pedig kivették a szakszervezetek kezéből a leghatékonyabb fegyvert. A multik diktálhatják az iramot A Vasas Szakszervezeti Szövetség (VSZSZ) már a parlamenti vita megkezdése előtt bejelentette: az "egyéni képviselői indítványok hátterében látszik egy-egy multinacionális vállalkozás erős lobbi tevékenysége, amit nem szabad megengedni, főként nem azon az áron, hogy a gazdasági érdekek előtérbe helyezésével a munkavállalók kiszolgáltatottsága tovább növekedjen". Az Országgyűlésben több hozzászóló is nevesítette, hogy az autógyártókról lehet szó. A vasasok úgy látják, hogy már most sem mindig megfelelően adják ki a pihenőidőt, és gyakori a 10-21 napot meghaladó egybefüggő munkavégzés. Kordás László, a VSZSZ elnöke szerint a törvénytelenségek és szabálytalanságok mellett megengedhetetlen, hogy a valamikori kéthavi munkaidőkeret egyoldalúan hároméves munkaidőkeretre nőjön, miközben a semmitmondó korlátozás mellett a munkavállalói érdekek, a család és munka egyensúlya, a magánélet teljesen alárendelődik a munkáltató akaratának.
A munkavállalót az önként vállalt többletmunka nem vállalása miatt nem érheti hátrányos megkülönböztetés, ezért a munkáltató általi felmondásnak nem lehet kizárólag az az indoka, hogy az önként vállalt többletmunkáról szóló megállapodást a munkavállaló felmondta. Egyéb pontosítások - A munkáltatónak a munkaidő-beosztást a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább százhatvannyolc órával korábban és nem hét nappal korábban kell közölni. - A munkáltató a közölt munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, a korábban közölt munkaidő-beosztáshoz képest legalább kilencvenhat órával és nem négy nappal korábban módosíthatja. Adópraxis (2018-12-17)
A Munka törvénykönyve módosításáról 2015. január 1-ei hatállyal néhány ponton módosultak a Munka törvénykönyve (2012. évi I. törvény) rendelkezései, amelyeket röviden az alábbiakban foglalunk össze: Az eddigi szabályok szerint a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek hároméves koráig volt köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felére módosítani, amely rendelkezés 2015. január 1. napjától a három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek ötéves koráig alkalmazandó. Tekintettel arra, hogy a jelen pont alkalmazásában a törvény új fogalomként használja a három vagy több gyermeket nevelő munkavállalót, ezért a fogalmak között pontosan rögzítésre került, hogy kit kell ilyen munkavállalónak tekinteni. Ennek megfelelően három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló aki, a családok támogatásáról szóló törvény szerint szülőként legalább három gyermekre tekintettel i. családi pótlékra jogosult és gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesült vagy részesül, vagy ii.
Szabadság kiadása – munkaszüneti nap is kivehető szabadnapként A szabadság kiadása kapcsán a módosítás megoldást adhat egy fontos gyakorlati problémára is. A hatályos szabályozás szövege szerint egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkaszüneti napra nem osztható be szabadság, akkor sem, ha erre a munkaszüneti napra a munkavállaló egyébként be van osztva munkavégzésre. A módosítás a jogszabály korábbi hiányosságát kiküszöbölve ezt úgy tervezi módosítani ill. ésszerűen pontosítani, hogy amennyiben egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkavállaló munkaszüneti napra be van osztva, akkor erre a beosztott munkaszüneti napra értelemszerűen szabadság is kiadható lesz.
Az órabéres munkavállaló esetén ettől eddig minden esetben eltérően is megállapodhattak a felek. A módosítás ezen annyiban szigorít, és ezzel növeli a munkavállaló érdekeinek védelmét, hogyha a keret időtartama 4, illetve 6 hónapnál hosszabb, akkor az említett eltérő megállapodások csak kollektív szerződés ezt megengedő rendelkezése esetén köthetők. A munkaidőkeret lejártakor a munkavállaló munkabérét az általános munkarend és a napi munkaidő, valamint a ténylegesen teljesített munkaidő alapulvételével kell elszámolni. Amennyiben a munkaidőkeret lejártát követően az elszámolás azt mutatja, hogy a munkavállaló a ténylegesen teljesítéshez képest alacsonyabb összegű munkabérben részesült, a különbözetet számára a következő havi munkabérrel ki kell fizetni. Ha pedig a munkavállaló magasabb összegű munkabérben részesült, akkor az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A munkaidő-beosztás módosítása A munkaidő-beosztás megváltoztatása nem csak a munkáltató érdekkörében merülhet fel a, hanem a munkavállaló írásbeli kérésére is történhet módosítás.