Kommunikáció BA/Nemzetközi Kommunikáció szakirány ("kifutó" mintatanterv szerinti) záróvizsga tételei 2017/2018 őszi félév Szóbeli és írásbeli nyelvi közvetítés, "A" tételsor: 1. a Melyek a sikeres kommunikáció elemei? 2. a Mi a nyelvi közvetítés? Definíció és a nyelvi közvetítés fajtái. A nyelvi közvetítés története? 3. a A hatékony kommunikációt és közvetítést akadályozó tényezők 4. a Verbális és nem-verbális kommunikáció sajátosságai. Szerepük a szakmai kommunikációban 5. a Testbeszéd, szemkontaktus, távolságtartás. A Legjobb Nemzetközi kommunikáció Alapképzés. Az idő fogalma különböző kultúrákban és kihatása a kommunikatív helyzetek-re 6. a A konfliktus meghatározása és a konfliktushelyzetekben megnyilvánuló fő szempontok 7. a Ösztönös konfliktuskezelési technikák 8. a A konfliktuskezelés fázisai 9. a Interkulturális készségek szükségessége a multikulturális munkahelyen. Félreértések oka és megelőzésük módjai 10. a Mit közvetít a "politically correct" nyelvhasználat és melyek a jellemzői 11. a EU és a többnyelvűség elve – célok, realitás 12. a Verbális manipuláció – Meghatározás és manipulációs technikák Nemzetközi kapcsolatok és intézmények, "B" tételsor: 1. b. Mi a nemzetközi kapcsolatok tanulmányozásának célja, módszertana, milyen területei, főbb elméleti iskolái vannak?
Szakleírás A képzést indító intézmények Végzés utáni kilátások (DPR) Szakmatérkép « vissza Szak neve nagybetűsen NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ ÉS TURIZMUS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS Szak neve nemzetközi kommunikáció és turizmus szakirányú továbbképzés Végzettségek nemzetközi kommunikációs és turisztikai szakember Képzési terület társadalomtudomány Képzési idő 2 Kreditek száma 60
Csapatunk oktatói a pedagógia és a társadalomtudomány számos területén tevékenykednek. Kutatási témáinkat, végzettségünket, oktatott tárgyainkat sorolva bátran illethetjük tanszékünket a multidiszciplináris jelzővel: bölcsészet, neveléstudomány, közgazdaságtan, történettudomány, filozófia, nyelvtudomány, irodalomtudomány, germanisztika, angolszász és neolatin kultúrakutatás, szlavisztika, kommunikációelmélet és terminológia. Ez így van rendjén, mert tanszékünk gondozza a Nemzetközi Tanulmányok (NT) alapszakot és a tanítóképzésen belül az Angol, valamint a Német Választott Műveltségterületeket (VMT). Szakjaink képzési terve, tematikája és módszertana megköveteli a sokoldalúságot. Felvi.hu. Tanulmányaik során hallgatóink megismerkednek a fenti tudományterületekkel, és más tanszékek tantárgyainak kereteiben gazdasági, pedagógiai, pszichológiai, politológiai, jogi, statisztikai, informatikai képzésben is részesülnek. A szakmai tudás és tárgyi információk átadása mellett kiemelt figyelmet fordítunk a személyiségfejlesztésre.
A szakdolgozat kreditértéke
Személyes adottságok és készségek: * kapcsolatteremtő készség, * kommunikációs készség, * empátia, * kreativitás, * prezentációs készség, * helyzetfelismerés és elemzőkészség, * felelősségtudat, * kooperációs készség, * problémamegoldó készség, * innovatív hozzáállás. Nemzetközi Kommunikáció tételek. A szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben: A képzés célcsoportjai: kormányzati, civil és non-profit szervezetek vezetői, szóvivői, tagjai, a kommunikációs kapcsolattartásért felelős köztisztviselők és közalkalmazottak, a közjó érdekében tevékenykedő aktivisták, önkéntesek, a helyi informális közösségek tagjai, a nemzetközi hálózatokban közreműködő kormányzati szereplők. 8. A szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök és a főbb ismeretkörökhöz rendelt kreditérték Nemzetközi szervezetek: 5 kredit Civil szervezetek jogi szabályozása: 5 kredit Vezetési és szervezési ismeretek: 5 kredit EU ismeretek: 6 kredit Közéleti kommunikáció: 4 kredit Nemzetközi szervezetek kommunikációja: 10 kredit Interkulturális menedzsment: 4 kredit Civil szervezetek nemzetközi kapcsolatai, civil diplomácia: 3 kredit Média-kommunikáció: 6 kredit Kutatás-módszertani ismeretek: 4 kredit Szakdolgozati konzultáció: 3 kredit 9.
AZ ÁRPÁD-HÁZ UTÁNI KORSZAK Az Árpádház kihalása után sem szakadtak meg a kapcsolatok a lengyel királysággal, hiszen Róbert Károly (1308-1342) és Ulászló lengyel király azonos törekvéseik miatt hamarosan szövetséget kötöttek s a: magyarok segítették a Német Lovagrend elleni küzdelemben. 1320-ban Róbert Károly feleségül vette Łokietek Erzsébetet, Ulászló leányát. A lengyel trónon következő Kázmér (13331370) király 1335-ben Visegrádon szövetséget kötött Róbert Károllyal és János cseh királlyal, ami nem csak politikai és gazdasági szövetség volt, de a magyar király közvetítésével lengyel-cseh megbékélést is jelentett. 1339-ben - ugyancsak Visegrádon - megegyezés született arról, ha Kázmér utódok nélkül halna meg, Róbert Károly valamelyik fia követi a lengyel trónon. ORIGO CÍMKÉK - Árpád-ház kihalása. I. Lajos (1370-1382) lengyelországi uralma sokakban ellenkezést váltott ki. Keveset tartózkodott Lengyelországban, a kormányzást anyjára, Erzsébet királynéra bízta. Uralkodásának végén gondot jelentett, hogy leányai voltak, a lengyel trónöröklés viszont nem szólt leányági öröklésről.
Károly Róbert (1228-1342): Az Árpád-ház kihalása után a francia eredetű Anjou család nápolyi ágának leszármazottja, anyai ágon V. István magyar király dédunokája, Caroberto foglalta el a magyar trónt. (Nevét helytelenül magyarosították Károly Róbertre). Martell Károly és Habsburg Klemencia fia csak hosszas trónviszályok után lehetett király, de harmadik megkoronázása után is meg kellett küzdenie az országában jogtalanul hatalmaskodó főurakkal. Ezután Károly szigorúan központosított hatalmi rendszert kezdett kiépíteni. Az árpád ház kihalása. A Franciaországból (Anjou grófságból) származó Anjou család rokonságban állt IX. (Szent) Lajos francia királlyal, akinek műpártolását – a klasszikus gótika udvari stílusát – példaképnek tekintették (ennek legszebb példája az Erzsébet királyné által alapított óbudai klarissza kolostor számára Párizsból hozatott házioltár /New York, Metropolitan Museum of Art/). A francia minta követése mellett az itáliai kapcsolatok is befolyásolták Károly Róbert udvari megrendeléseit, ezt bizonyítja a trecento festészet elterjedése a 14. sz.
De hogy mire lett volna képes ezután III. András az már nem derült ki, ugyanis az uralkodó váratlanul mindössze 36 évesen 1301. januárjában meghalt. Az okot nem ismerjük. Már annak idején is felmerült, hogy esetleg mérgezés áldozata lett. De az is lehet, hogy egy betegség vitte el. Az elméletek egyike szerint megtörhette édesanyja halála is. Mivel III. Valóban megmérgezték az utolsó Árpád-házi királyt? | 24.hu. Andrásnak csak egy lánya született, vele kihalt az Árpád-ház férfiága. Az egyik főembere az Ákos nembeli István nádor a következő sorokkal emlékezett meg róla: Meghalt András, Magyarország jeles királya, az utolsó aranyágacska, amely atyai ágon Szent István királynak, a magyarok első királyának a nemzetségéből, törzséből és véréből sarjadt. András halálát hosszú belviszályok követték. Hét évbe telt mire a következő nagy uralkodói ház, az Anjou-k megszilárdították a hatalmukat. középkor történelem
Az utolsó aranyágacska akkor tört le, amikor meghalt az utolsó Árpád-házi király, III. András, azaz 1301 elején. Az utolsó aranyágacska kifejezés átvitt értelemben csak ennyit jelent: az utolsó remény. Az Árpádokról, azaz a Szent királyok nemzetségéről: A SZENTKORONÁRA SZÁLLT minden joghatóság! Az árpád ház kihalása n. This entry was posted on Tuesday, January 14th, 2014 at 8:38 and is filed under Általános. You can follow any responses to this entry through the RSS 2. 0 feed. Both comments and pings are currently closed.
A gyakorlati megvalósítással azonban nem jutott messzire, a bárók előbb burkoltan, majd nyíltan is felléptek ellene. Az 1298-as országgyűlés sem hozott érdemi változást, ám András ezt követően taktikát váltott. Félig-meddig beletörődve a helyzetbe kiválasztott öt bárót – többek között Aba Amadé nádort, Balassa Demeter zólyomi és pozsonyi ispánt és Ákos István országbírót –, majd szerződést kötött velük. Személyükben hű támogatókat nyert, és rájuk támaszkodva sikerült letörnie a többieket: az 1299-es év végéig sorra behódoltak előtte a Kőszegi és Csák família leghatalmasabb bárói. III. Az árpád ház kihalása fi agon. Andrásnak uralkodása utolsó éveire sikerült konszolidálnia a magyarországi hatalmát, egyúttal pedig nemzetközi helyzetét is megerősítette. Magyarország látszólag megindult a korai rendi fejlődés és virágzás útján. Megmérgezték? Nem jutott messzire, III. András ugyanis 1301. január 14-én váratlanul elhunyt, az ország pedig addig nem látott rendi anarchiába süllyedt. A pletyka szerint megmérgezték, méghozzá étekfogója segítségével.
Jagelló trónját III. Wladyslaw (1334-1444) örökölte, aki a magyar rendek meghívása alapján I. Ulászló néven lépett a magyar trónra. Egy magyar-lengyel perszonáluniót kívánt alakítani és egyesített erővel fellépni a törökök ellen. Az Árpád-ház kihalása | Napjaim. Ulászló magyarországi uralma sikerekkel indult, 1443 -ban ugyan 10 éves békét kötött a török szultánnal, de 1444 nyarán - nyugati segítségben bízva - megindult a törökök ellen. Ugyanazon év augusztusában Várnánál csatát vesztett, maga is ott lelte halált. Halála után V. László (1440-1458) uralkodása idején Hunyadi János kormányzott a gyermekkorban lévő király nevében. Hunyadi több hadjáratban győzedelmeskedett a törökök felett, kiválóan szervezett seregében jelentős lengyel egységek harcoltak. Hunyadi János kormányzásának idejére esik a humanizmus magyarországi kibontakozása: itt elsősorban Vitéz János nagyváradi püspök, majd esztergomi érsek udvarát kell kiemelni, ahol igen fontos szerepet játszott Sanoki Gergely, Hunyadi Mátyás (1458-1490) nevelője, és a leendő magyar királyban a lengyelbarát érzelmeket táplálta.
Öt felesége volt, az utolsó öt fiúval ajándékozta meg. Akarhat-e többet egy középkori uralkodó? Még a merényleteket és csatákat is megúszta.