Dés László – Geszti Péter – Békés Pál: A DZSUNGEL KÖNYVE - musical - /a musical Rudyard Kipling azonos című könyvén alapul/ Az eredeti színpadi változat kialakításában közreműködött Hegedűs D. Géza és Radnóti Zsuzsa A Kipling-regény alapján készült rendkívül népszerű musical a dzsungelt, mint emberi társadalmunk tükörképét értelmezi. Ebben a valóságban az emberi tulajdonságokkal felruházott vadak létünk jobbik felét képviselik: kemények, de őszinték, a dzsungel-társadalom a természet áthághatatlan, szigorú törvényei szerint él. Az itt felnevelkedő Maugli megvívja nagy küzdelmeit, de az emberi társadalom számító, sokszor aljas erőivel szemben csaknem alulmarad. Ám egy, csak a homo sapiensre jellemző erő mégis visszahívja az emberek közösségébe: a szerelem. A darab megrázó fináléjában egy új emberpár, korunk Ádámja és Évája áll szemben a megváltásra váró világgal. Az izgalmas és szép jelenetek zenei világa megrázó, felemelő és sokszor ellenállhatatlan humorral teli. A dalok, a szövegek ironikus rétege fergeteges szövegpoénokkal, kiemelkedő zenei stílusparódiákkal valósul meg.
Dés László-Geszti Péter-Békés Pál: A DZSUNGEL KÖNYVE Szól a születésről és a halálról, a befogadásról és a kitaszításról, a csapatról és a magányról, a gyerekkor és a kamaszkor varázslatos időszakáról — vagyis mindarról, ami egy "kölyökkel" megeshet, akár farkasok, akár emberek között nevelkedik.
Felfedezőútjai során megismerkedik a Bandar-loggal, a szürke majmok népével és a majmok két szeleburdi királyával, Kával, a sziklapitonnal, aki a szüleiről mesél neki, és végül eljut egészen az emberekig. Találkozik egy emberpárral, akik megismertetik vele a tüzet, amit a dzsungelben csak úgy neveznek: a vörös virág. Mauglit lenyűgözi az emberi faj, ám Balú és Bagira óva intik: az emberek nem tisztelik a dzsungel törvényét, ők az ember törvénye szerint élnek, de az a törvény nem tisztességes, nincs tekintettel a dzsungelre, és a dzsungelben élő teremtmények jogaira. Ráadásul felbukkan egy szörnyű alak a múltból: Sir Kán, a tigris Maugli életét követeli, mondván embernek a dzsungelben semmi keresnivalója. Maugli kétségek közt vergődik, nem tudja, hová tartozik, embernek túlságosan farkas, farkasnak pedig túlságosan ember. Keresi a gyökereit, és legfőképpen keresi önmagát. Hol lelhet otthonra? Az emberek vagy a dzsungellakók között? És melyik törvényt kövesse: az ember vagy a dzsungel törvényét?
A dzsungel könyve – A Vaskakas Bábszínház vendégelőadása Ajánlott életkor: 6+ 75 perc szünet nélkül Maugli nyomozásba kezd, hogy megtudjon egyet s mást a származásáról. Felfedezőútjai során megismerkedik a Bandar-loggal, a szürke majmok népével és a majmok két szeleburdi királyával, Kával, a sziklapitonnal, aki a szüleiről mesél neki, és végül eljut egészen az emberekig. Találkozik egy emberpárral, akik megismertetik vele a tüzet, amit a dzsungelben csak úgy neveznek: a vörös virág. Mauglit lenyűgözi az emberi faj, ám Balú és Bagira óva intik: az emberek nem tisztelik a dzsungel törvényét, ők az ember törvénye szerint élnek, de az a törvény nem tisztességes, nincs tekintettel a dzsungelre, és a dzsungelben élő teremtmények jogaira. Ráadásul felbukkan egy szörnyű alak a múltból: Sir Kán, a tigris Maugli életét követeli, mondván embernek a dzsungelben semmi keresnivalója. Maugli kétségek közt vergődik, nem tudja, hová tartozik, embernek túlságosan farkas, farkasnak pedig túlságosan ember.
Bakancslistába teszem Értesítést kérek Jegyvásárlás 2022. július 17. 20:30, Alsóörs Dzsungel könyve előadások és jegyek. Ugyan ki tudná összefoglalni, mi mindenről szól a farkasok közt nevelkedett Maugli, az emberek ketrecéből szabadult Bagira, a törvényt bölcsen oktató Balu, a titokzatos Ká, a bosszúra és embervérre szomjas Sír Kán története? Szól a születésről és a halálról, a befogadásról és a kitaszításról, a csapatról és a magányról, a gyerekkor és a kamaszkor varázslatos időszakáról.
A KOLOZSVÁRI MAGYAR ELŐADÁSI NYELVŰ ÁLLAMI TUDOMÁNYEGYETEM INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK LEVELE ÉS ELŐTERJESZTÉSE TEFAN VOITEC NEMZETNEVELÉSÜGYI MINISZTERHEZ 105 34. AZ ORSZÁGOS KÖZEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET KOLOZSVÁRI ÁLLOMÁSA INTÉZETVEZETŐJÉNEK LEVELE A MAGYAR TUDOMÁNYEGYETEM INTEZŐ BIZOTTSÁGÁHOZ 109
Miközben a román egyetemi és tudományos élet a román politikai elittel (és a politikailag megfelelően támogatott Andrei Margával) birkózik, hogy megőrizhesse a függetlenségét, hogy a politikai vitákat és érdekeket az egyetemek falain kívül tartsák, a magyar pártvezetés arra szólítja fel a román politikát, hogy avatkozzon be. Mi lehet ennek az eredménye? Háttérbe szorul és támogatás nélkül marad az a valóban demokratikus politikai, tudományos elit, amely az etnikai konfliktusokat maga mögött hagyva a modernizáció híve. Viszont elég ürügyet kap a román nacionalizmus (a magyartól), hogy a magyar veszélyre hivatkozva megerősödjön. A Fidesz mellett pedig most már a szabaddemokraták és a szocialisták is nyugodt lélekkel elmondhatják, hogy látványosan és a megfelelő dramaturgiai pillanatban tettek valamit az erdélyi magyarságért. Kolozsvári magyar egyetem bank. Elegendő muníciót és igazolást exportáltak az etnikai konfliktusokhoz és a nemzeti bezárkózáshoz.
Sapientia EMTE A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem a romániai magyarság önálló egyeteme Európában, melynek célja nemzeti közösségünk oktatásának és tudományos életének elismert szakmai színvonalon való művelése. Kapcsolat Rektori Hivatal 400112 Cluj-Napoca (Kolozsvár) str. Matei Corvin (Mátyás király u. ) nr. 4 Tel. : +40 723 614 525, fax: +40 264 593 688 E-mail: office
Magyarból és románból van a legtöbb, ezen kívül van angol, német és néhány egyetemen francia szak is. Illetve vannak magyar kirendeltségű egyetemek, mint például a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, ahol nincsen román, csak magyar szak. Balogh Kimberly: Igen, van román, magyar, angol és német szak is. Hogyan éltétek/élitek meg az online időt? Milyen így az egyetem? Balogh Kimberly: Ez az online idő nem éppen a legjobb, mivel "eléggé elkényelmesedünk" így. Nagyon sokat kell a gép előtt ülni, ami elfáraszt és kimerít. Tehervagonban bujkált a barátnőjét meggyilkoló kolozsvári egyetemi tanár - Helló Magyar. Meg persze nincsen nagy kedvünk tanulni se, mivel eléggé lazára vesszük a dolgokat és így elhanyagoljuk magunkat és a tanulást is. Jó, nem százszázalékban, de szerintem sokkal jobb lenne fizikailag is menni, összebarátkozni emberekkel, világot látni, élni az életünket. Így online eléggé el vagyunk zárva mindentől és ez elég rossz. Az oktatás az megvan, minden tanár próbálja rendesen leadni és elmagyarázni az anyagot. Ebből a szempontból jó, mert érteni értjük a nagy részét, de elég nehéz.
Gyöngyi Kreszcencia vagyok, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar hallgatója és a Media Iuris egyik szerkesztője. Gyerekkoromban nagy szerettem volna sportriporter vagy sportújságíró lenni, amit most igyekszem egyrészben megvalósítani itt, a Media Iurisban. Remélem tudok nektek érdekes és különleges, főként sporttal kapcsolatos hírekkel szolgálni.
Elfogták Boné Ferenc volt kolozsvári egyetemi oktatót csütörtök este Nagyváradon, a férfit barátnője, Molnár Beáta meggyilkolásával gyanúsítják. Az portál a Kolozs megyei rendőrség szóvivőjét idézte, aki megerősítette, hogy őrizetben a nagy sajtónyilvánosságot kapott gyilkosság gyanúsítottja. A férfi a nagyváradi vasútállomás közelében egy tehervagonban bujkált. A hétvégén eltűnt, majd szerdán holtan megtalált Molnár Beáta esete a nők elleni erőszakra irányította a figyelmet Romániában. A harmincéves kolozsvári nő óraadó tanár volt a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) kolozsvári Filmművészet, fotóművészet és média szakán, valamint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Iskola Alapítványának könyvkiadását és az egyik múltidéző projektjét irányította. A kibicnek semmi sem drága (A kolozsvári egyetemi botrányról) | Magyar Narancs. Szombaton a 43 éves barátjával egynapos kirándulásra indult az Erdélyi szigethegységbe, ahonnan nem tért haza, és a barátjának is nyoma veszett. A nő holttestét – amelyen erőszakra utaló nyomokat találtak – szerda délután a Királyhágó térségében találta meg a rendőrség egy bozótosban.