Minden oktatási rendszer pedagógia folyamatának megvalósítandó célja a személyiség alakítása, fejlesztése. A testnevelés tantárgy sajátos céljai szorosan kapcsolódnak a nevelés és oktatás folyamatában megvalósuló személyiségfejlesztés egészéhez. A testnevelés közoktatásban betöltött szerepe és a testnevelés tantárgynak sajátosságában lévő lehetőségit nem lehet megfelelő mértékben hangsúlyozni. Testnevelés-tanítás módszertana – JGYF KIADÓ. A több mint száz fogalmi, pedagógiai megközelítés mellett a testnevelés tanítás sajátossága alapján az alábbiak szerint értelmezzük a személyiséget: A személyiség nem más, mint az egyén pszichikai és fizikai tulajdonságainak összessége, amely tevékenységben és a tevékenységhez kapcsolható magatartásformában nyilvánul meg. A meghatározás értelmezéséhez annak egyes elemeit érdemes külön értelmezni. Az egyénre jellemző sajátosságok a genetikailag kódolt, öröklött, adottságokban találhatók meg, ami alapvető hozott személyiségvonások közötti különbségeket jeleníti meg. Adott életkorban eltérés mutatkozik a tanulók testalkatában, testmagasságban, mozgásműveltségében, a tanulási képességük aktuális megnyilvánulási szintjében.
2. ) Főrész célja, feladata, tervezése, vezetése • feladatátadás módja • foglalkoztatási formák • integrált oktatás lehetősége • fokozatosság, egymásra épülés, játékkiválasztás 3. ) Befejező rész célja, feladata, tervezése • fő -és befejező rész kapcsolata, • befejező rész játékkiválasztásának szempontjai, • az óra értékelésének hatékonysága, • Szervezési feladatok (óra előtt, alatt, után) 4. ) Kompetenciák fejlesztése • Beszédmód szaknyelv 5. ) Motiválás lehetőségei, hibajavítás • A tanító helyezkedése, mozgása, • Időbeosztás 6. ) Nevelési lehetőségek 7. ) Összefoglaló értékelés Testnevelés tanítás módszertana ZH. 2014 1. Jelölje meg az alsó tagozatos testnevelés legfontosabb célját! Testnevelés Tanítás Módszertana. 2. Miért fontos az "öntesztelés" és "önértékelés" a testnevelésben? 3. Mutassa be, milyen kapcsolat áll fenn a "funkcionális-és a sportági" mozgásformák között (keressen, legalább két példát)! 4. Mutassa be a "személyiséget alkotó alapképességek" három legfontosabb elemét, majd részletezze (a motorikus képességeket)!
Tanítók részére Bevezetés | Domokos Mihály: A testnevelés és sport tanításának elmélete és módszertana Remix Testneveles tanítás modszertan Mutassa be, milyen kapcsolat áll fenn a "funkcionális-és a sportági" mozgásformák között (keressen, legalább két példát)! Mutassa be a "személyiséget alkotó alapképességek" három legfontosabb elemét, majd részletezze (a motorikus képességeket)! Sorolja fel (legalább ötöt) a "fittségi állapotot" befolyásoló tényezőket! Tervezzen és rajzolja le) egy (4;8 ütemű) szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatot, majd elemezze röviden, milyen hatást ér el vele! Az előadások a következő témára: "A testnevelés tanításának módszertana"— Előadás másolata: 1 A testnevelés tanításának módszertana Ihász Ferenc PhD. 2014. A testnevelés tanításának módszertana (ppt) | slideum.com. 2 51/2012. (XII. 21. ) számú EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről, 1. melléklet: Kerettanterv az általános iskola 1–4. évfolyam számára. letöltve: "Az alsó tagozatos testnevelésben a tanulók alapvető mozgásmintáinak és mozgáskészségeinek kialakítása, formálása, illetve a szabályozott mozgásvégrehajtás alapjainak az elsajátítása a legfontosabb cél.
A tervszerű, folyamatos nevelő-oktató munka végzését biztosító tanári dokumentum. Adott intézmény évfolyamonként egy tantárgyra (testnevelés) egy osztályra vonatkozó éves terve. A tanmenet összekötő kapocs a testnevelési tanterv és az óratervezés között, ami biztosítja a tanítás, tanulás folyamatosságát, egymásra épülését. A tanmenetkészítés előkészítő és részfeladatai: a tanítási anyag kiválasztása, éves óraszám (heti 5 tanórai testnevelés vagy 3 tanóra + 2 óra tömegsport) iskola tárgyi létesítményi, dologi és eszközellátottság a tanulók előképzettsége a kiválasztott tananyag és a követelmények felbontása egymásra épülő oktatási egység, sorrendiség (az oktatás elemzése és a teljesítménycélok megfogalmazása), a tananyag elrendezése időszakokra, gyakorlóhely szerint: szabadtéri, teremben (tanterem, tornaterem) időszakok szerint: őszi, téli, tavaszi a tananyag elrendezése tanítási egységekre. a tantervben meghatározott feladatok alapján kisebb didaktikai egységet alkotnak, 6-10 órában 2-3 fő feladatot nevelési, oktatási, képzési, célokat kell megvalósítani
tanító, testnevelő tanár. Az oktatási rendszerhez igazodó tantervi szabályozás megfogalmazza a tanítás célját, feladatát a tantárgyak műveltségtartalmát, kompetenciáit, követelményeit. A mozgástanuláshoz nélkülözhetetlen képességek és készségek fejlesztése, illetve a testgyakorlatok és a sportmozgások alapjainak megismerése is az iskolai testnevelés keretében zajlik. A testnevelés órán, mint kötelező iskolai tantárgyi tanórán, előképzettségtől függetlenül minden tanuló részt vesz. Az iskolai nevelésnek, oktatásnak és képzésnek az élethosszig tartó aktív életmódra kell fel készítenie a tanulókat. Az iskolai nevelés tartalmát a különböző műveltségterületek ismeretanyaga, tananyaga képezi. A tartalmi differenciálódás eredményeként az egyes műveltségterületek cél- és feladatrendszere konkrét iskolai tantárgyak (jelen esetben a testnevelés) formájában jelenik meg. A sokoldalú személyiségfejlesztés az egyes tantárgyak oktatásának, oktatási folyamatán keresztül valósul meg (3. ábra). 3. ábra: A tantárgyak személyiségfejlesztő hatása A testnevelés az egyetlen olyan tantárgy, amely közvetlenül elősegíti a tanulók egészséges testi fejlődését, fizikai képességeinek megtartását és fejlesztését.
Mik a tanítás alapelvei? sok kezdet A didaktikai elemek közé tartozik: a tanítás oktató jellege, tudományos jellege, megfizethetősége, rendszerezettsége, elmélet és gyakorlat kapcsolata, a tanulók tudatos és aktív jelleme a tanári irányítás mellett, a tudás szilárdsága az ismeretek asszimilációjában, készségek és... Mi a tanítás jelentősége? La didaktika es fontos a pedagógiában és a nevelésben mert lehetővé teszi a tanítási feladat minőségi elvégzését, a fejlesztést elősegítő anyagok kiválasztását és felhasználását de kompetenciák és mutatók de teljesítmény, elkerüli a rutint, lehetővé teszi a különböző stratégiák átgondolását de... Milyen elemekkel kell rendelkeznie egy didaktikai programnak? sok elemek alapjai a oktatási programozás ezek a célok, a kompetenciák, a tartalom, a módszertan és az értékelés, elején bevezetővel és borítóval, a végén pedig a mellékletekkel és az irodalomjegyzékkel burkolva. Mi a testnevelés didaktikája, módszertana? Testnevelés módszertana: Tevékenységek Számos stratégiát alkalmaznak ennek a területnek a tanítására.
A család, mint elsődleges nevelési szintér érzelmi kötődés alapján határozza meg gyermekekkel szembeni elvárásokat a nevelési értékeket, normákat, szabályokat. Eltérések és azonosságok fedezhetők fel többek között a családok szerkezetében, életvitelében, családtagok viselkedésében, környezetéhez való viszonyulásában, életmódjában. A családi otthonban nem csak nevelés, hanem ismeretek elsajátítása és feldolgozása is folyik a hagyományokon alapuló és a szerzett pedagógiai ismeretek és módszerek alkalmazása alapján. Nem mellékes, hogy a családok szocializációs folyamatába, életvitelébe, életmódjába, hogyan és milyen mértékben épül be és érvényesül a rendszeres testmozgás fejlesztő hatása. A szülők felelőssége, hogy a gyermek 3 éves koráig kellő figyelmet fordítsanak a családi nevelésen belül szomatikus nevelésére. Az óvoda az első intézményesített nevelési szintér. Szakmai végzettséggel, felkészültséggel rendelkező szakember (óvópedagógus) irányításával valósul meg a 3-7 éves korú gyermekek személyiség-fejlesztése.
Arany János költeménye 2019. június 29-én a hét verse lett az egyik internetes oldalon. A szabadságharc leverését követő súlyos években íródott ez a ragyogó vers, a "fülemile-pör" krónikája. Tükröt tart ma is, s azt is kérdezi, oda tudunk-e figyelni a kis fülemüle csodálatos istendicséretére. A vers e legszebb része, melyet Arany ritmikailag is kiemelt, feledhetetlen, a teremtett világ magasztalása is egyben. ARANY-TÚRA - 1800-as évek. – áll a bevezetőjében. Jöjjön Arany János: A fülemüle verse. Arany János: A fülemüle. Hajdanában, amikor még Így beszélt a magyar ember: Ha per, úgymond, hadd legyen per! (Ami nem volt épen oly rég) – Valahol a Tiszaháton Élt egy gazda: Pál barátom, S Péter, annak tőszomszédja; Rólok szól e rövid példa. Péter és Pál (tudjuk) nyárban Összeférnek a naptárban, Könnyü nekik ott szerényen Megárulni egy gyékényen; Hanem a mi Péter-Pálunk Háza körűl mást találunk: Zenebonát, örök patvart, Majd felfordítják az udvart; Rossz szomszédság: török átok, S ők nem igen jó barátok. Ha a Pál kéménye füstöl, Péter attól mindjár' tüszköl; Ellenben a Péter tyukja Ha kapargál A szegény Pál Háza falát majd kirugja; Ebből aztán lesz hadd-el-hadd, Mely a kert alá is elhat!
Nos, a fönt jelzett ágra letelepedett ama bizonyos fülemile és torkából fölzengett az ének, mely forrása lett a legújabb konfliktusnak. A felek rögvest egymás tudomására is hozták ezt a konfliktust (1. fázis): Pál gazda... Így kiáltott örömében: "Istenem, uram Beh szépen Fütyöl ez az én madaram! " Kendé bizony az árnyéka! Mert olyat mondok, hogy még a... " Hangzik átal a sövényen Egy goromba szó keményen. Arany János: A Fülemüle - esetleg másképpen? | Családinet.hu. Azzal rögtön a 2. fázisba léptek: közvetlen kommunikáció révén konkrétan megfogalmazták álláspontjukat, emígyen: "Hát kié - pattogja Pál - Mikor az én fámra száll? " "De az én portámon zengett: Hogy illetné a fütty kendet! " A 3. fázis − a konfliktus polarizációja, az álláspontok megmerevedése − sem váratott magára és szinte egy lendületből a 4-esbe, az elkülönülés, és az 5‑ösbe, a gyűlölet fázisába is belesodródtak: "Pál nem hagyja: őtet uccse! Péter ordít: ő meg úgyse! Többrül többre, szórul szóra, Majd szitokra, majd karóra, Majd mogorván Átugorván Ölre mennek, hajba kapnak; Örömére a szent napnak Egymást ugyan vérbe-fagyba, - Hanem a just mégsem hagyva. "
Pál azonban bosszut forral, És ahogy van, véres orral Megy panaszra, bírót búsit, S melyet a vérszenny tanúsit A bántalmat előadja. Jogát, úgymond, ő nem hagyja. Inkább fölmegy a királyig Térden csúszva: de a füttyöt, Mely az ős diófárul jött, Nem engedi, nem! halálig. Nyomatékul egy tallért dob Az igazság mérlegébe, Mit a bíró csúsztat a jobb Oldalon levő zsebébe. Pétert sem hagyá pihenni A nagy ártatlan igazság: Nem rest a biróhoz menni Hogy panaszát meghallgassák. Így s úgy történt, - elbeszéli, Övé a fütty, ő azt véli: Nincs vármegye, Ki elvegye, Nincsen törvény, nem lehet per. Hisz azt látja Isten, ember! Arany jános fülemüle műfaj. - De, hogy a beszédet össze Annál jobb rendben illessze, Az ütlegből sokat elvesz És a joghoz egy tallért tesz, Mely is a birói zsebben Bal felől, a szív iránt, Meghuzódik a legszebben. Nap, mely a vitát eldöntse, Hogy a fülemile-pörben Kinek szolgál a szerencse. Ámde a birót most cserben Hagyja minden tudománya, És ámbátor Két prókátor Minden könyvét összehányja, S minden írást széjjeltúr is: Ilyen ügyről, Madárfüttyről, Mit sem tud a corpus juris; Mignem a biró, haraggal Ráütvén a két zsebére S rámutatván a két félre, Törvényt monda e szavakkal A szegény fülemilére: Hallja kendtek!
– De, hogy a beszédet össze Annál jobb rendben illessze, Az ütlegből sokat elvesz És a joghoz egy tallért tesz, Mely is a birói zsebben Bal felől, a szív iránt, Meghuzódik a legszebben. Felderűle a kivánt Nap, mely a vitát eldöntse, Hogy a fülemile-pörben Kinek szolgál a szerencse. Arany jános fülemüle műfaja. Ámde a birót most cserben Hagyja minden tudománya, És ámbátor Két prokátor Minden könyvét összehányja, S minden írást széjjeltúr is: Ilyen ügyről, Madárfüttyről, Mit sem tud a corpus juris; Mignem a biró, haraggal Ráütvén a két zsebére S rámutatván a két félre, Törvényt monda e szavakkal A szegény fülemilére: Hallja kendtek! Se ide nem, se oda nem Fütyöl a madárka, hanem (Jobb felől üt) nekem fütyöl, (Bal felől üt) s nekem fütyöl: Elmehetnek. Milyen szép dolog, hogy már ma Nem történik ilyes lárma, Össze a szomszéd se zördül, A rokonság Csupa jóság, Magyar ember fél a pörtül… Nincsen osztály, nincs egyesség Hogy szépszóval meg ne essék, A testvérek Összeférnek, Felebarát Mind jó barát: Semmiségért megpörölni, Vagy megenni, vagy megölni Egymást korántsem akarja.