Ács munkaköri leírás | A kedvezőtlen időjárási viszonyok következtében télen inkább a beltéri munkák jellemzőek. A természeti és a munkahelyi viszontagságok huzamosabb ideig tartó elviselésére is szükség van, pl. : eső, hideg, lakóhelytől távoli munkaterület, elemi higiénikus feltételek hiánya, kedvezőtlen közlekedési lehetőségek. Fokozottan balesetveszélyes munkaterület. Alapadatok Megnevezés Ács-állványozó FEOR-kód 7513-00 Elhelyezkedés a FEOR-ban (főcsoport) Ipari és építőipari foglalkozások (csoport) Építőipari foglalkozások (alcsoport) Építőmesteri foglalkozások Bemutatás Rövid leírás A magas- és mélyépítő iparban előforduló famunkálatokat végez, ideiglenes és maradó ács- és faszerkezeteket, tetőszerkezeteket, zsaluzatokat, állványszerkezeteket készít, bont, átalakít és karbantart, illetve beépíti az előre gyártott faszerkezeteket. A munkaköri leírás főbb tartalmi elemei: Munkakör célja: Rövid összefoglaló megfogalmazás arról, hogy miért létezik a munkakör és hogyan járul hozzá a szervezeti célokhoz.
Az asztalos anyagi vagy erkölcsi büntetést visel a munka- és termelési fegyelem elmulasztása, az orvosi vizsgálat megtagadása, a belső szabályok betartásának megtagadása, a tűzbiztonsági szabályok figyelmen kívül hagyása. Szakma carpenter Az asztalos munkaköri leírása különbözik az asztalosra írt dokumentumtól. A szakosodott ácsmester olyan kézműves, aki különleges ismeretekkel rendelkezik a fából, és hogyan készíthet bútorokat, ajtókereteket, ablakkereteket, lépcsőket, korlátokat, korlátokat, játékokat és íves szerkezeteket menet nélkül. A fafeldolgozó technológiai ismeretei közül a fehérítést alkalmazzák, a mikromodellezés, a faanyag keményedése teljesen elkészült esztétikai formában adja meg a terméket. Asztalos készség Az asztalos munkaköri leírás meghatározza a képesítések és készségek követelményeit. Az asztalos asztalos munkákat készít és telepít, asztalos ragasztót készít, elektromos szerszámokkal és kéziszerszámokkal dolgozik. A szerszámgépek segítségével egyenes vonalú lábazatok, függönyrudak, korlátok, képkeretek.
FEOR–08 – 7513 Ács 7513 Ács Zsaluzatokat, állványszerkezeteket és maradó faszerkezeteket készít, bont, átalakít, javít és karbantart.
FEOR-kód 7513-00 Bemutatás Zsaluzatokat, állványszerkezeteket és maradó faszerkezeteket készít, bont, átalakít, javít és karbantart.
Kelt: 2020. augusztus 27. Üdvözlettel: Zsákai Ildikó
Kata alkotásai: Variációk egy témára | Crochet hats, Crochet, Hats
János vitéz igaz történetét, ill. legendáját nem sokan, az irodalomtörténészeken kívül talán csak a ráckeveiek tudják. Mi Kukorica Jancsi karrierjét Petőfi Sándor 1844-ben írt elbeszélő költeményéből ismerjük. Létezik azonban Ráckevén egy legenda, mely szerint János vitéz egy ráckevei jobbágyfiúból lett huszárkapitány. Állítólag Petőfi a főhősét erről a jobbágyfiúból lett huszárkapitányról mintázta. Noha a legendát teljes bizonyossággal igazolni nem lehet, mint minden legendának, ennek is van valóság magva, ami nem szabad, hogy feledésbe merüljön. Horváth Nepomuki János 1774-ben született Ráckevén, aki a korabeli anyakönyv adatai szerint Piringer Jánosként látta meg a napvilágot. Apja Piringer Pál, édesanyja Gáspár Magdolna. Édesapja korán meghalt, akiről a kis Jánoskának nem is maradt emléke. János vitéz rövid tartalom. Az édesanya a gyászév letelte után férjhez ment nemes Horváth János megyei perceptorhoz. A férfi a házasságkötéssel egyidejűleg nevére vette a kisfiút, akiből így lett Horváth Nepomuki János. Az édesanya nem sokkal a házasságkötés után meghalt gyerekszülésben.
Jancsi szomorúan gondol Iluskára meg a lány gonosz mostohájára. Ezt az akadályt is legyőzve a sereg Franciaországba ér. 11. fejezet: A kétségbeesett francia király arról panaszkodik, hogy a törökök betörtek az országába. Elrabolták a kincseit és egyetlen leányát. Azt ígéri a király, hogy aki visszahozza a királykisasszonyt, számíthat a hercegnő kezére. 12. fejezet: A magyar és a török sereg hatalmas csatát vív egymással. János vitéz - Kvíz. A magyarok győznek, Jancsi megöli a törökök vezérét, kiszabadítja a francia királylányt a török basa fiának fogságából. 13. fejezet: A magyar katonák a csatahely közelében lévő tóban fürdenek meg, majd a francia király várában ünneplik a győzelmet. Az uralkodó Kukorica Jancsi nevét János vitézzé változtatja. A koronáját és a leánya kezét is Jancsinak ajánlja, de a fiú közli, hogy mindezt a nagy kegyet nem fogadhatja el. 14. fejezet: János vitéz elmeséli élete történetét, amiből kiderül, hogy kukorica közt talált rá egy jólelkű asszony, aki fiává fogadta. A faluban Iluskával már kiskoruktól szerették egymást.
6. fejezet: Jancsi a sötét erdőben megpillant egy kis házikót. Miután bemegy, látja, hogy ez 12 zsivány tanyája. Látszatra közéjük szegődik, ám hagyja, hogy azok lerészegedjenek. Ezután a rablók kincseit akarja elvinni, de ezt a lelkiismerete nem engedi. Fölgyújtja a zsiványokkal együtt a házat, hogy a gonosztevők többé senkinek se árthassanak. Majd újra útnak indul. 7. fejezet: Jancsi beáll huszárnak. A lovas katonákat rengeteg szép lány csodálja, de Jancsinak egyik sem kell, hűséges marad az ő Iluskájához. 8. fejezet: A huszárok épp Franciaország megsegítésére indulnak, csakhogy át kell haladniuk Tatárországon. Janos vitez tartalom. Megsegíti őket Szerecsenország királya, aki jó barátja Tatárország császárának, ezért a magyar huszárok békében átkelhetnek a veszélyes vidéken. 9. fejezet: A sereg Taljánországban küszködik a hatalmas hideggel. Mivel fáznak, a hátukra veszik a lovukat. 10. fejezet: Lengyelországot hátrahagyva Indiában a huszároknak az égig érő hegyen kell átkelniük. Itt nagyon kínozza őket a forróság.
1808-tól Napóleon viszonya kiéleződött VII. Pius pápával, Napóleon elfoglalta és Franciaországhoz csatolta az egyházi államot. Erre VII. Piusz kiközösítéssel válaszolt, amivel Napóleon nem sokat törődött: letartóztatta és fogságba hurcolta a pápát. Eleinte Savonaban tartotta házi őrizetben, majd Fontainebleau-ba vitette. János vitéz - szóképek - Csoportosító. A pápa 1813-ban kiszabadult francia fogságából. Rómába tartó, az Alpokon keresztül vezető útján Horváth N. János százada kísérte. Az Alpokban a könnyű öltözetű pápára a mi János kapitányunk terítette rá saját huszárköpenyét és dolmányát, így "óvva" meg őszentsége életét. Ezt egy, a Vatikáni Könyvtár folyosóján lévő festmény is igazolja, amelyen a hintóban alvó pápa fehér huszárköpennyel van letakarva, körülötte mentében lévő huszárok lovagolnak, csak egyikőjükön nincs dolmány, se mente. Az egyházi vezetők és Róma lakossága hálás tisztelettel fogadta a magyar huszárokat. A pápa díszlakomát adott tiszteletükre. Őszentsége az ezrednek zászlót adományozott, Ferenc császár az újjászervezendő pápai hadseregnek száz magyar csikóval, száz lovas fegyverzettel és kétezer gyalogsági felszereléssel fejezte ki elismerését.
Tiltakozásán a király könnyen túltette magát, sőt utána feltűnően elhanyagolta Vitézt. Ilyen körülmények között, amikor Mátyás régi ellenségei összeesküvést szerveztek a király ellen, nehézség nélkül nyerték meg a maguk részére Vitézt is, kinek közreműködésével Szent Kázmér lengyel herceget ( IV. Kázmér lengyel király fiát) hívták meg a magyar trónra. Azonban Beckensloer János egri püspök és az érsek kanonokjai bevádolták Vitéz Jánost a királynál, akiktől a fenyegető veszélyről értesülvén, Csehországból Magyarországra sietett és váratlanul Esztergom alatt termett. Ekkor Szapolyai Imrét és Országh Mihályt küldte Vitézhez, hogy békésen oldják meg az ellentéteket (1471 végén). Vitéz, aki ez időben bíboros lett, elfogadta a feléje nyújtott békejobbot; mindkét fél az elszenvedett sérelmekért kölcsönösen feledést ígért, a király az érseknek és rokonainak bántatlanságot biztosított, viszonzásul az érsek több új erősség szétrombolására és Kázmér ellen segélyhad nyújtására kötelezte magát. De Vitéz csakhamar ismét alkalmat adott Mátyásnak a bizalmatlanságra, mire a király elfogatta és Visegrádon őrizet alá helyeztette.