A művészet magasabb rendű az anyagi jólétnél, még mindig tartalmassá teheti a létet. Ugyanakkor az életre alkalmatlan helyek (Grönland, forró szerecsen homok) említése arra utal, hogy a költészetben megtalált eszményi világ ellentétes a lírai én valós körülményeivel. Lelki életét veszélyezteti a valóság, ennek metaforája Grönland és a sivatag. Berzsenyi Dániel: Osztályrészem (verselemzés) - Oldal 4 a 6-ből - verselemzes.hu. Míg Horatius életbölcsessége (arany középút) még képes volt kiegyenlíteni a külső és belső világból érkező hatásokat, Berzsenyinél az egyensúly csak látszólag jön létre. Az eszmények ugyanis nem felelnek meg a való világ kínálta lehetőségeknek, az ideálok nem találhatók meg a való életben. Ez a széttartás eredményezi az óda műfajtól való eltávolodást és az elégiához való közeledést (elégico-óda). Az Osztályrészem verselése időmértékes, versformája ókori példát követve szapphói strófaszerkezet (3 szapphói és 1 adoniszi sorból áll: a szapphói sorban a 3. versláb daktilus, a többé 4 trocheus, az adoniszi sor pedig egy daktilus és egy spondeus kapcsolata).
Az 5. strófában megnyilvánul a sztoikus nyugalom utáni vágy. Horatiusnál még szegénység is belefér, Berzsenyi a "nehéz szükség"-et kizárja, tehát a szegénységet kivéve bármilyen élethelyzetben (rossz, kellemetlen helyzetben is) megőrizné nyugalmát, elégedettségét. Azaz többé semmilyen sorsfordulat nem rendítheti meg. Ez nem épp egy dicsekvő ember kijelentése, hanem egy sorsába beletörődő filozofikus lélek lemondó gesztusa. Berzsenyi daniel osztályrészem elemzés . Ugyanúgy, ahogy költői példaképe, Horatius, Berzsenyi is a sztoikus magatartáseszményt próbálja magáévá tenni, a mindenről lemondani tudás képességét megszerezni. A 3. egység (6-7. versszak) a lírai én költészethez való viszonyát taglalja. Itt az elégedettség érzése már nem fizikai, hanem lelki-szellemi szükségletek kielégítésétől függ, és ezt a szükségletet a költészet elégíti ki. A 6. strófában a költészet vigaszára Camoena jelenléte utal: " Csak te légy velem, te szelíd Camoena! / Itt is áldást hint kezed életemre " – a költészet mindenhatóságának nosztalgikus eszménye szólal meg.
A költő szembesíti saját valóságát az antik városok gazdagságával, ezáltal értékszembesítés t is végez (az antik tájak képviselik a pozitív értékeket, amelyekhez képest saját birtoka kis porfészeknek tűnik). A 3. és 4. versszak nem más, mint egy megengedő alárendelő összetett mondat, a költő tehát nyelvtanilag is kifejezi az értékkülönbséget. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
Így a "hátsó" soros asztalok rosszabb árusító helynek számítanak, így ha valakinek ott van asztala és oda fizette be az éves díjat, akkor, amikor valamelyik nap felszabadul egy asztal az "elülső" soron, akkor extra napi pénzért átkéri magát oda. Erzsi néni 60 éve árul itt a kinti piacon, még a II. világháború után kezdtek el feljárni a szüleivel Nagytarcsáról, lovas kocsival hozták az árut Pestre. Akkoriban a park körül nem volt kerítés, így a lovak a vásárcsarnok felé néztek, a szekerek pedig a tér felé, így arról lepakolva árusították a zöldséget, gyümölcsöt. A felújított téren a parkot immár kerítés veszi körül, amelyet éjszaka zárva tartanak. Hunyadi tri vasarcsarnok . A padokon lévő karfák és a védett park szolgál arra, hogy a parkot korábban használó hajléktalanok és koldusok többet "ne rontsák a köztér látványát". Érdekes módon 100 évvel a vásárcsarnok megépítése után is, ugyanaz volt a városi vezetés célja: a zsibvásár és a rendetlenség felszámolása, és a "rendes" és "kulturált" tevékenységek, tehát az alapvetően középosztálybeli térhasználat támogatása.
A vevők viszont elégedettebbek? A vevőket kérdezgetve azonban kiderül, hogy ők elégedettebbek az új elrendezéssel, mert a korábbi túlzottan zsúfolt volt. Így sokkal szabadabban lehet körbejárni az asztalokat és nem ütköznek egymásba a szembejövő vásárló forgalommal. Hunyadi téri vásárcsarnok. A korábban civilként is aktív vásárló azt mondja, ő elégedett a térrel, és sok mindent figyelembe vett az önkormányzat a javaslataikból (pl. a téren korábban volt egy kutyafuttató, amelyet a kezdetektől fogva meg akartak szüntetni, végül sikerült megegyezni, hogy a közelben kialakítanak egyet). Úgy tűnik tehát, hogy a vevők elégedettebbek, számukra praktikusabb lett a tér, míg az árusok szerint elhibázott volt a tervezés a napernyőkkel és a rögzített asztalokkal. A rövidebb nyitvatartás viszont mindenkinek a kárára vált. Arról nem is beszélve, hogy mennyire hiányzik, hogy a termelői piac nyitva tartását valahol online módon is követni lehessen, mert az árusok időjárás-függősége miatt kiszámíthatatlan, hogy péntek-szombati napokon kívül mikor vannak kint.
Az addig ott működő piacnak ezért új helyszínt kellett keresni, melyre egy, még beépítetlen, a Sugárút mellett fekvő területet jelöltek ki, amely már ekkor is, de legkésőbb 1874-től kezdve a Hunyady tér nevet viselte. Egy magánvállalkozás 1882-ben kérvényezte a vásárcsarnok építését, amelyet végül a Törvényhatósági Bizottság saját költségén tervezett megvalósítani. Erre majd csak tizenöt évvel később, a négy másik pesti vásárcsarnokkal egy időben került sor, és hiába tervezték elsőként, csak a IV. sorszámot kapta.