A budapesti ünnepi eseményen külön köszöntötték őket, kiemelve, hogy Erdélyben a kézdivásárhelyi egyházközség az egyedüli, amelynek Boldog Özséb a patrónusa. Forrás és fotó: Magyar Kurír
Egyházközségünk története Kézdivásárhely nyugati felében, mivel a hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején új tömbháznegyed épült, mely távol esett a Szentháromság plébániatemplomtól, szükségessé vált egy új templom építése az új városrészben lakó hívek számára. Nagy Imre főesperes-plébános idejében, 1986-ban kezdődött a templomépítés, amit 1987-ben szentelt fel Jakab Antal püspök. Kezdetben a szentmiséket és a hittanórákat tartották az új templomban és a hittanteremben, majd 1998-ban önálló plébániává szervezték. Az első kinevezett lelkipásztorok: Ferenczi Árpád plébános és Ferenczi István segédlelkész. Ezután megkezdődött az egyházközség megszervezése. A hívek száma a 2000-ben kiadott főegyházmegyei sematizmus szerint 10 858. 2003-ban tornyot építettek a templomhoz, mivel ezt a kommunista időben, a templom építésekor nem engedélyezte a rendszer. 2004-ben dr. Kerekes Lászlót nevezték ki plébánosnak, segédlelkésznek pedig Kovács Pétert. 2005-ben elkészült a templom főbejárata. Ugyancsak 2005-ben a kantai Szentháromság plébániára segédlelkészt neveztek ki, így a Boldog Özséb egyházközségből 2005 júliusában 2500 hívőt a Szentháromság plébániához csatoltak vissza.
A pécsi beruházásról elmondta: amellett, hogy megújult a templom, a kolostor, a családokat szolgáló gyerekjátszó-helyiség és közösségi tér is létrejött a fejlesztések eredményeként. Az államtitkár úgy fogalmazott: a kereszténységet burkoltan illetve nyíltan üldözők ellen egy módon lehet felvenni a küzdelmet, mégpedig ha "hitünkben megerősödünk, és egyházainkat - így a katolikus egyházat és azon belül rendjeinket - is megerősítjük". Kővári János (Összefogás Pécsért Egyesület) pécsi önkormányzati képviselő, a Baranya Megyei Önkormányzat fejlesztési biztosa azt emelte ki, hogy a pálosok elmúlt évszázadokban tett erőfeszítéseikkel ajándékot adtak a pécsieknek és a magyaroknak. Úgy vélekedett, a beruházások egy összetartó helyi közösséget szolgálnak, segítségükkel "újra és újra otthonra lelhetnek" a hívők. Az MTI-hez eljuttatott tájékoztató anyaga szerint a pálos rend - az egyetlen magyar alapítású, középkori eredetű, ma is működő férfi szerzetesrend - 2020-ban emlékezett meg a rendet megszervező Esztergomi Boldog Özséb halálának a 750. évfordulójáról.
Semperit téli és nyári gumiabroncs minták Az ausztriai gumigyártást egészen 1850-ig lehet visszavezetni, amikor is megnyitják az európai földrész legelső gumi termékeket készítő üzemét. Az első autókra kifejlesztett gumiabroncsot 1900-ban hozzák forgalomba, a mai napig is használt Semperit márkanevet pedig 1906-tól veszi fel a gyár. Ausztria Téligumi Szabályok 2019. A nevet egyébként a latinból vették, a semper ige mindig fut jelentésű. 1936-ban a Semperit legyártja története első téli gumiabroncsát, melyet Goliath néven hoznak forgalomba. 1956-ban tömlő nélküli gumiabroncsok készülnek az akkori divat szerint fehér oldalfallal, 1963-ban megtervezik és gyártani kezdik első szöges téli gumiabroncsukat. A radiál szerkezetű abroncsok gyártására 1967-ben kezdik el, és 1985-ben a Semperit beintegrálódik a prémium minőséget gyártó Continental konszernbe. Mivel Ausztriában rengeteg hegyi út található, ezért a fejlesztéseik középpontjában a jó kapaszkodóképességű főként téli használatú abroncsok állnak, így híres Alpine márkaként tartják számon egész Európában.
Osztrák-magyar üzletfejlesztési fórum lesz Szombathelyen frisss, • 2019. március 18., hétfő • 10:00 Érdekes előadások, hasznos tippek hangzanak el.