Soha még magyar sorozatot nem utált annyira a kritika, mint a Robog az úthengert, amely mégis elfoglalta azóta a helyét a közkedvelt, régi sorozatok panteonjában.
Falujuk sportpályája olyan gidres-gödrös, hogy már a harmadik meccs fejeződik be, mielőtt elkezdődne, ugyanis a bíró nem engedi a játékot. Nagy szerencséjükre a faluba téved Józsi és az úthenger, így esélyük van, hogy Józsi segítségével rendbe hozzák a pályát. Robog az úthenger videa. A probléma csak az, hogy míg a pályajavítást intézik, a csapat két sztárja, a "Lajosok" úgy berúgnak egy helybéli lakodalomban, hogy nem tudnak játszani. Robog az úthenger Főcím Műfaj vígjáték Rendező Bednai Nándor Főszereplő Szabó Gyula Zeneszerző Körmendi Vilmos Formátum 4:3 Ország Magyarország Nyelv magyar Évadok 1 Epizódok 6 Gyártás Vágó Somogyi Zsuzsanna Operatőr Darvas Máté Gyártó Magyar Televízió Forgalmazó Europa Records (DVD) Sugárzás Eredeti sugárzás kezdete 1977 Első magyar adó MTV Státusz befejezett Korhatár IMDb A Robog az úthenger Bednai Nándor 1976 -ban készült fekete-fehér, 6 részes magyar tévéfilmsorozata. Történet [ szerkesztés] Nyírmadocsán, a kis nyírségi faluban él Józsi, az egykor az egész világot bejáró tengerész, dokkmunkás, istállófiú.
Nyírmadocsa, valamikor a hetvenes években. A kis nyírségi falu mindennapjait általában semmi különös esemény nem zavarja meg, ám egy nap János a kútba esik, megnyitják a tekepályát és Pestről megérkezik a szerkesztő úr is, az utolsó analfabéta megtalálásának reményében. De hogy kicsoda János? És hogy milyen megoldást is eszelnek ki megmentésére a falusiak? Vagy hogy ki az utolsó analfabéta, és egyáltalán mit is akar tőle a szerkesztő úr? Robog az úthenger: 8 érdekesség kedvenc filmsorozatunkból második oldal. Kérdéseinkre a válaszok legalább annyira abszurdak, mint a hetvenes években forgatott magyar sorozat, melyben Józsi, a nagy dumás, egykori tengerész-dokkmunkás-istállófiú stb. elindul úthengert szerezni kicsiny falujának, hogy végre legyen igazi út Nyírmadocsán. Ám a korántsem komoly történet csak akkor kezdődik igazán, amikor Józsi megszerzi a csodagépet, és kalandos útra vállalkozva keresztülrobog vele az országon az ő kis rezedaszagú faluja felé. magyar tévéfilmsorozat, 1977 rendező: Bednai Nándor író: Gát György forgatókönyvíró: Bednai Nándor zeneszerző: Körmendi Vilmos operatőr: Darvas Máté szereplők: Szabó Gyula (Józsi) Inke László (Veres Károly) György László (Egyenes Pál) Sztankay István (Újságíró) Kautzky József (Gépkocsivezető) Siménfalvy Sándor (Bak Feri) Epizódok: 1.
Meteorzápor, vagy kő eső, amely számos meteoritok. A pusztítás egy nagy meteorit a földre hulló, nagy és kis töredékek. Nagy meteoritok üti a Föld felszínéhez - felrobban, és alkotnak egy kráter. Úgy tartják, hogy a bolygó minden nap esik mintegy ezer kis meteoritok. Miért buborékok formájában az esőben Esőcseppek alá egy pocsolyába, sztrájk a víz, szakítás a víz felszínén, és a levegőben, ami alá került vizes filmképző buborékok. A nagy és jól látható buborékok keletkeznek, ha van zuhogó esőben nagy csepp vagy zuhanyzóval. Miért esik az eső lefolyik az arcomon. Van egy hagyományos jele, ha pocsolyák kialakult nagy buborékokat jelenti az eső hamarosan vége lesz. A fényes nap ragyog az ég kék lesz - kék.
Dr. Mika János, meteorológus, éghajlatkutató: Korábban, május–júniusban mindig volt egy csapadékos időszak, ám ebben az évezredben ez valóban többször elmaradt. Vannak csapadék-rekordok, de ezek időről időre megdőlnek. Így volt ez a 2000-2003-as árvizek idején is, és most, tavasz végén ugyancsak, amikor az időszakban szokásos mennyiség kétszerese esett. Az éghajlatváltozás következtében számítanunk kell rá, hogy gyakrabban lesz adott napon vagy hét alatt az átlagnál jóval nagyobb mennyiségű leérkező, özönvízszerű csapadékmennyiség (melynek gyors elvezetése megoldásra vár). A klímaváltozás emellett valóban előidézhet egy fokozatos, kismértékű hőmérsékletváltozást, ez azonban inkább tendenciaként, műszeresen mérhető, mintsem érzékelhető. Dr. Miért esik az eső?. Bonta Imre, meteorológus: A híradásokban elhangzott, hogy "a vulkán levét isszuk", azaz a szokatlanul sok esőt a vulkáni hamu légkörbe kerülésével hozták összefüggésbe. Valójában az ismétlődő és szokatlanul nagy mennyiségű csapadékot mediterrán ciklonok halmozódása okozta.
Tehát ez a víz elpárolog, vízgőzré válik. De a természetben minden kiegyensúlyozott: mind a forróvizes fazék fedelén, mind a magas troposzférában, ahol a levegő hőmérséklete jelentősen különbözik a talaj közelében megfigyeltektől, kondenzációs formák, azaz vízcseppek. Amikor nagyon nehézkesek, vagyis sokan felhalmozódnak, zivatarfelhők képződnek, majd a cseppek a földre esnek a gravitáció hatására - esik az eső! A vizet patakokba, patakokba gyűjtik, végül a maradványai elérhetik az egyik óceánt. Minden elkezdődik. Megkérdeztük: Miért esik az eső? - ParaMedica. Természetesen ezt a folyamatot leegyszerűsítették, de komoly hiányosságok nélkül. Ezt a jelenséget örvényként vagy örvényként ismerik. víz a természetben. Az utóbbi kifejezés azonban némileg helytelen, mivel a pezsgőfürdő általában egy másik jelenségre utal, amelynek nincs köze a csapadékhoz. Ez az egész kis történet elmagyarázza, miértesik az eső. Néha ahelyett, hogy hevül, vízzel hópelyhek - jégkristályok. A jégeső még érdekesebb jelenség, amikor kondenzátum keletkezik, vagyis a vízcseppek nagyon hideg levegővel ütköznek össze, akkor néhányan megfagyhatnak, de nem lesznek hópelyhek, hanem jégesővé válnak.