Részlet a válaszból Megjelent a Számviteli Levelekben 2020. április 23-án (424. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8188 […] a kiküldetés napi összegét, egyrészt abban a pénznemben, amelyben kifizetik, másrészt euróban, az eurónak megfelelő forintösszeget. A napidíj összegének meghatározásához a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló 285/2011. (XII. 22. ) Korm. rendelet néhány előírását is ismertetni kell. A 2. § szerint az Szja-tv. 3. számú melléklet II. Igazolás nélkül elszámolható költségek fejezet 7. pont b) alpontja szerinti költség napi 15 eurónak megfelelő forintösszeg. (Ebből az előírásból az következik: ha a külföldi napidíj naponta nem haladja meg a 15 eurót, a 15 eurónak megfelelő forintösszeget, akkor annak teljes összege elismert költség, azaz nem terheli adófizetési kötelezettség. )A Korm. rendelet 3. §-ának (1) bekezdése alapján a kiküldetés időtartama az indulás és az érkezés tényleges időpontja között eltelt idő. Az időtartam megállapítása szempontjából az országhatár átlépését, légi és vízi út esetén az indulási időpontot egy órával megelőzően, illetőleg az érkezést egy órával követően kell alapul venni azzal, hogy az adott kiküldetésben töltött teljes (24 órás) napokhoz hozzá kell adni a tört napokon kiküldetésben töltött órák számának 24-gyel való osztásával kiszámított napokat úgy, hogy a fennmaradó tört rész - amennyiben legalább 8 óra - egész napnak számít.
Külföldi napidíj fizetésére akkor szokott sor kerülni, ha a cég tevékenysége indokolja, hogy valamely tagja, munkavállalója, megbízottja feladatának ellátása érdekében külföldön tartózkodjon. Az szja törvény szerint a napidíj 30%-a, de legfeljebb 15 euró igazolás nélkül elszámolható költségnek minősül. Ebben az esetben minden költséget elszámoltnak kell tekinteni, az efölötti rész adóköteles jövedelem, további költségek elszámolására nincs mód. Ha például valaki 20 euró napidíjat kap 6 euró lesz adómentes, 14 euró pedig adóköteles. (20*0, 3= 6e). Ha valaki 70 eurót kap egy napra, 15 euró lesz adómentes, a fennmaradó 55 euró pedig adóköteles. (A 30%-os szabály alapján 21 euró lenne adómentes, de ez már meghaladja a jogszabályban meghatározott 15 euró adómentességi határt. ) Másik lehetőség, amely ugyan kevésbé elterjedt, hogy a magánszemély a napidíjból tételes költségelszámolással állapítja meg a jövedelmét. Ezt akkor érdemes választani, ha olyan értékben rendelkezik a nevére kiállított számlákkal, amelyek meghaladják a napidíj 30%-át.
A napidíjra elszámolási kötelezettséggel előleg is adható, amelyet a kiküldöttel szembeni követelésként kell kimutatni az átadás időpontjában érvényes választott árfolyamon forintra átszámított összegben: T 3611 - K 382. Az előlegadásnál azonban figyelemmel kell lenni arra is, ha a külföldi napidíj nak jövedelemtartalma van (mint a fenti példánál), akkor az Szja-tv. 5-6. §-ában foglaltak szerint kell a magánszemély jövedelmét a napidíj […]
§-ának (4) bekezdésében foglaltak alapjánnemzetközi árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként ésárukísérőként foglalkoztatott magánszemély az, aki a közúti közlekedésiszolgáltatásokról és közúti járművek üzemben tartásáról... […]
A szakember a szabálytalanságok közé sorolta a nehezen felderíthető alvállalkozói láncolatok működését is, amelyek főleg a vagyonvédelem és más szolgáltatások területére koncentrálódnak és elsősorban a hátrányos helyzetű munkavállalókat, megváltozott munkaképességűeket érintik.
Ezekről a módosításokról korábbi bejegyzéseinkben már ebszámoltunk: Bérszámfejtési sorozat: Átalakult a bérpótlék-szabályozás, A szabadság kiadásának szabályai Változások a Munka Törvénykönyvében RSM Hírlevél Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön az adóváltozásokról! Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön az adóváltozásokról! Kapcsolódó bejegyzéseink
Hatékony és mindkét fél számára előnyös foglalkoztatási forma lehet a munkaerő-kölcsönzés. De nem lehet bármeddig és bárhogyan szerződni a kölcsönzővel, hiszen szigorú szabályok biztosítják, hogy ne lehessen csak az egyszerűség miatt kölcsönzött munkaerővel kiváltani a foglalkoztatottakat. Meddig munkaerő-kölcsönzés, és mikortól színlelet munkavállalás? A munkaerő-kölcsönzés jellemzője, hogy a munkavállalók idejét és teljesítményét vásárolja meg a munkaadó. A munkavállaló és a munkaadó között nincs semmilyen jogviszony, csak a munkaerő-kölcsönző cég a munkaadócég között. A jognak mégis védenie kell a munkavállalót a neki közvetlenül utasításokat adó munkaadótól. Bizonyos feltételeket biztosítani kell, ellenkező esetben a bíróság színlelet munkavállalás miatt milliókra büntetheti a céget. Munkaero koelcsoenzes szabalyai. Kép:PP archív Vegyünk például egy málnatermelő céget, amelynek az érési szezon alatt nem volt elég munkavállalója a válogatásra és csomagolásra, ezért kölcsönzött néhány munkást egy munkaerő-kölcsönző cégtől.
Amennyiben azonban ezen feltételek bármelyike egyben a kölcsönvevőnél hatályos kollektív szerződés részét képezi, kérdésessé válhat, miért csak annak egyes szabályai alkalmazandóak a kölcsönzött munkavállalókra, holott azok a kollektív szerződés rendszerében egy komplex alkufolyamat eredményeiként jelennek meg. Annál is inkább érdemes foglalkozni ezzel az anomáliával, mert – kétségbe nem vonva azt, hogy a munkaszerződés a munkavállaló és a kölcsönbeadó között jön létre – bizonyos munkáltatói jogok gyakorlására a kölcsönvevő jogosult, sőt maga az Mt. is munkáltatónak minősíti őt a 214. § (1) bekezdésének c) pontjában. A munkaerő-kölcsönzés, mint polgári jogi jogviszony természetesen számtalan további kérdésben teret biztosít a felek megállapodásának; a fentiekben említett példák ugyan kiragadottak, de tapasztalat szerint a felek közti alkufolyamat kétségtelenül jelentős elemeinek tekinthetőek. Szigorodnak a munkaerő-kölcsönzés szabályai- HR Portál. Forrás:
Új szabályokra kell felkészülni A kikölcsönzés ideiglenességét az adott kölcsönbevevő cég vonatkozásában kell vizsgálni. Ennek érdekében az öt éves időtartam megállapításánál a kölcsönvevő cégnél figyelembe kell majd venni mindazon időszakokat, amikor a kölcsönzött munkavállalót azonos kölcsönvevő az előző foglalkoztatás megszűnésétől számított hat hónapon belül ismételten alkalmazza. Nincs tehát lehetőség arra, hogy a korábban kölcsönzött munkavállalót az öt év eltelte után másik kölcsönbeadón keresztül foglalkoztassa tovább a kölcsönbevevő cég. Mivel adott munkavállaló kikölcsönzése ugyanazon kölcsönvevő céghez több kölcsönbeadó cégen keresztül is megtörténhet, a kölcsönvevő cégek csak úgy tudják teljesíteni az ideiglenességre vonatkozó előírásokat, ha kölcsönzött munkavállalónként nyilvántartást vezetnek, amelyben szerepel a kikölcsönzés(ek) időtartama, véli a szakértő. Munkaerő kölcsönzés szabályai 2019. (Egy decemberben publikált felmérés szerint a magyarországi cégek jelentős hányada készül növelni kölcsönzött munkavállalóinak arányát, mert szerintük így jobban biztosítható a rugalmasság a válság idején. )