Az alapító Merici Angela (1474-1540) 1535. november 25-én vetette meg a Szent Orsolya Társaság alapjait. Célja az volt, hogy a fiatal leányokat Isten szolgálatára segítse a fogadalmak elkötelezettsége nélkül, Istennek szentelt élettel kora elpogányosodott világában. A bresciai püspök 1536-ban jóváhagyta az első Szabályokat. A szent Alapító 1540. január 27-én hunyt el; életpéldája mellett Szabályokat, Intelmeket és Végrendeletet hagyott a közösségre. A Szent Orsolya Társaság gyorsan elterjedt Itália-szerte. Segítségükre volt – főképp a megfelelő jogi formulák megfogalmazásában – Borromeo Károly, Milánó érseke. Az Orsolyita házak Bresciában és Milánóban csoportosultak, ún. kongregációkat alkottak. 1544-ben III. Pál pápa jóváhagyta Merici Angela Szabályát. A Társaság egymás után hozott létre házakat Franciaországban is. Szent orsolya – Soproniak.hu | Sopron – Soproni hírek, programok, események, kávézók, éttermek, szórakozóhelyek, közérdekű információk…. 1612-ben a párizsi kongregáció orsolyitái ünnepélyes fogadalmat tettek és szigorú pápai klauzúrában éltek. Ettől kezdve beszélhetünk a "Rend"-ről. Apostoli szolgálatuk a bentlakó növendékek tanítására összpontosult, ugyanakkor a külső, szegény leányok számára ingyenes iskolákat tartottak fenn.
1859-ben Richedeau, a blois-i orsolyiták lelkésze körlevelet küldött a világ orsolyitáihoz, majd XIII. Leó pápa is egyesülésre hívta fel az orsolyita közösségeket, és 1900. november 28-án jóváhagyta a Szent Orsolya Rend Római Unióját. Az unios orsolyiták száma jelenleg a világon 2689. Magyarországra Szelepcsényi György prímás hívta meg a nővéreket. Első iskolájukat Pozsonyban nyitották meg 1676-ban. Szent orsolya gimnázium sopron. További alapításaik: Kassa (1698), Varasd (1703), Nagyszombat (1724), Győr (1726), Nagyszeben (1733), Sopron (1747), Nagyvárad (1772), Kisvárda (1918), Bácsa (1923), Eger (1926), Dombóvár (1915), Budapest (1936), Pincehely (1942). A trianoni békeszerződés következtében Magyarországon a Római Unióhoz tartozó Orsolyitáknak csak két rendháza maradt: Győrött és Kisvárdán. Önálló rendházként pedig megmaradt Sopron Orsolyita zárdája. (A soproni nővérek csak 1991-ben léptek be a Római Unióba. ) Elveszítették az Anyaházat, a Tanulmányi házat és a Noviciátust. 1929-ig útlevéllel még átjártak fiataljaik Pozsonyba, de utóbb ezt is betiltották.
Győrben az oroszok bejövetelekor Vátzy M. Teréz főnöknő menedéket adott az üldözötteknek. Egy orosz katona rálőtt, a sebesülés nem volt halálos. A második világháború, majd az azt követő események megpróbáltatásai közé tartozott számos országban az orsolyiták elűzése, meghurcolása, házak, iskolák bezárása. A feloszlatás előtt, 1950-ig a független orsolyita kolostorokban 130 nővér élt, a magyar uniós orsolyiták száma pedig 350 volt. Jelenleg négy házban élnek és végzik nővéreik Istent dicsőítő, engesztelő, oktató-nevelő és apostoli tevékenységüket. Öt városban orsolyita tulajdonban működök katolikus óvoda, általános iskola, gimnázium, szakközépiskola és kollégium: Dombóváron, Győrben, Kisvárdán, Sopronban egyházmegyés fenntartásban, Budapesten pedig a Kapisztrán Szent Jánosról nevezett Ferences Rendtartomány működtetésében. Egyházjogi státusza: pápai jogú női szerzetes intézmény. A közösség jogi személy. Szent orsolya iskola sopron. Bővebb információ a közösség weblapján: A Rend nemzetközi központja: Mére Colette Lignon OSU, prieure générale Cím: Via Nomentana 236; I-00162 Roma; Olaszország Tel.
El Gusto Cafe & Bistro Cím: Cafe - Várkerület 79, Bistro - Lackner K. u. 35 Telefon: +3670372 3961 | E-mail: Web: All Star Bowling bowling pálya, szórakozóhely Cím: Sopron, Lackner K. 48. (Aréna) Telefon: +36302881012 | Árkád Bisztró A hely fő specialitása a napi ajánlat, mely a hét minden napján változatos és bőséges. Cím: Sopron, Höflányi utca 10. Telefon: +363012345678 | Web:
Rákóczi Ferenc titkos kancellárja, a szabadságharc bukása után a hazai protestánsok vezéralakja, valamint fia építtetett. A mai kastély alapját az 1720-as években Ráday Pál tette le, majd ezt a korai épületet fia, Gedeon 1755-1766 közt bővítette. A teljes kastély, a melléképületekkel együtt 1770-re készült el, Mayerhoffer András és fia – a gödöllöi Grassalkovich-kastély építőinek – vezényletével. A díszterem falképeit Ráday Gedeon Bernard Picart rézmetszetei felhasználásával készíttette el. A terem mennyezete az 1825-ös tűzvészkor leszakadt, helyreállítása sokáig váratott magára. A díszes könyvtárterem, a barokk konyha mellett mitológiai jeleneteivel és felirataival ez a terem a legkülönlegesebb az épületben. Pécel - Ráday Kastély - Kiállítások - Patkós Stúdió. A különböző szobák elnevezése általában a falakon lévő díszítés – festmények, kárpitok, falképek- témája alapján történt. Így lett Pécelen Hercules-terem és királyi szoba. Ráday Gedeon egész életében a családi könyvtár tervszerű gyarapításával és a magyar irodalmi-és művészeti élet fellendítésével foglalkozott.
Ráday Gedeon egész életében a családi könyvtár tervszerű gyarapításával és a magyar irodalmi-és művészeti élet fellendítésével foglalkozott. Mintegy tizenkétezer kötetet számláló gyűjteménye az egyes tudományágak legkiválóbb műveit, a klasszikus alapműveket és a francia felvilágosodás irodalmát reprezentálja. Végrendelete alapján a könyvtárat nem lehetett megbontani, csak egészében lehetett értékesíteni. 1861-ben a Duna-melléki Református Egyházkerület tulajdonába került, így ott épségben megőrizték védett gyűjteményként. Ráday-kastély - Pécel. Az épületet a 20. század elejéig nem használták, majd az 1920-as években végeztettek nagyobb átalakítási munkákat. A II. világháború végén már rossz állapotban volt a kastély, melyet az 1950-es években államosítottak. Thomas Antal tervei szerint felújították, majd 1998-ig kórházként működött. Jelenleg múzeumi kiállítóhely, koncert- és rendezvényhelyszín. A korabeli használati tárgyakkal felszerelt konyha, a freskókkal díszített termek mellett a kastély melléképületei, így a márványistálló is látogatható.
A boltozat alapvakolatán látható a hajdani freskó vörös és fekete színű előrajza, amely festészettechnikai szempontból egyedülállónak számít hazánkban. A kastély oldalszárnyai közül a Herkules szoba a legnevezetesebb, melynek feltárása napjainkban is zajlik. A szoba falait Herkules tizenkét tettének történetét ábrázoló falképsorozat díszíti. A szobának nevezetes vendégei is voltak: péceli tartózkodása idején rendszeresen itt volt elszállásolva Kazinczy Ferenc, és itt töltötte mézesheteit Jókai Mór és Laborfalvi Róza 1848-ban. Pécel: A főváros határában és a Gödöllői-dombság nyugati peremvidékén található település már az időszámítás előtti korszakban is lakott volt. Találtak itt többek között kő-, bronz- és rézkori leleteket is. Első okleveles említése 1338-ból származik Pechel-i Demeter, Pest megyei szolgabíró családnevében. Parcel ráday kastély . Domokos pap és János plébános 1345-ben alapították a város első iskoláját. A török idők alatt végig lakott hely volt, csak a tizenöt éves háborúban néptelenedett el.
A Ráday-kastély Pécelen, Pest megyében található. Ráday-kastély Ország Magyarország Épült 1722 - 1770 Építész Mayerhoffer András Mayerhoffer János Stílus barokk Család Ráday család Jelenlegi funkció Kulturális központ, Múzeum Tulajdoni helyzet Kincstár tulajdona Fenntartó Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ. Elhelyezkedése Ráday-kastély Pozíció Magyarország térképén é. sz. 47° 29′ 010″, k. h. 19° 20′ 31″ Koordináták: é. 19° 20′ 31″ A Wikimédia Commons tartalmaz Ráday-kastély témájú médiaállományokat. Ez a szócikk szaklektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja (extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek) részletezi. Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! A kastély építése Ráday Pál ( 1677 - 1733) II. Pécel ráday kastély nyitva. Rákóczi Ferenc diplomatája és fia Ráday Gedeon ( 1713 - 1792) nevéhez fűződik. Ráday Pál, miután felesége, Kajali Klára hozományából a péceli uradalom birtokába jutott, 1722 - 1730 között felépíttette a mai kastély alapját képező kúriát.
Az épület kuriózuma a termeit díszítő freskók, amelyek nagy részét Scherwitz Mátyás készítette 1766 és 1771 között. Egykor az épületegyüttes részét képezte az úgynevezett "Képesház", melyet nevével ellentétben feltételezhetően inkább orangerie-nek vagy nyitott mulatóháznak szántak, valamint a kastélyhoz tartozott néhány, egyéb gazdasági célokat szolgáló melléképület és egy istálló is. Tűzvész után: A kastély tetőszerkezete 1825-ben leégett. Ekkor sérült meg több mennyezeti freskó is. 1872-ben a Ráday család anyagi gondjai miatt elárvereztette a kastélyt, ekkor került az a Kelecsényi család birtokába. A 20. század elejéig nem használták a kastélyt, majd az 1920-as években végeztettek nagyobb átalakítási munkákat. Ráday kastély és Szemere ház – Péceli értéktár. A II. világháború végén már rossz állapotban volt az épület, amelyet az 1950-es években államosítottak. A kastély eredeti bútorai, valamint kép - és éremgyűjteménye szétszóródott. Az 1950-es években helyreállított kastélyban 1998-ig a MÁV Kórház egyik kihelyezett részlege működött.