Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény Értelmező rendelkezések 2.
6. § (1) bekezdése által megkívánt előzetes (! ) hozzájárulás szükséges. Amennyiben a hirdető/közzétevő/hirdetési szolgáltató a címzett előzetes hozzájárulása nélkül küld "engedélykérő", és "hozzájárulást kérő" üzeneteket, azzal a Grt. § (1) bekezdését sérti meg. Példa a törvénybe ütköző engedélykérő levelekre: "Építkezési témában szeretnénk tájékoztató anyagot küldeni Önnek, ehhez kérjük az engedélyét. Ha megengedi, kattintson a hivatkozásra (linkre). Ez a levél nem reklám, hanem a 2001. 2001 évi cviii törvény az. törvény 14. § (1) pontjában előírt hozzájárulás-kérő levél. Címét nem rögzítettük, listában nem szerepel nálunk. " vagy így: "A tájékoztatáshoz – a vonatkozó törvények szerint – hozzájárulást kell kérni. Ez a levél a 2001. § (1) bekezdésében előírt hozzájárulás-kérő levél. A törvény (2) bekezdésében leírt igényét a fenti linken jelentheti be. A törvény (4) bekezdésében meghatározottak szerint csak az engedély megadása után küldjük ki a reklámot tartalmazó levelet. " A fent leírt jogsértő gyakorlatok helyett az elektronikus hirdetés küldéséhez való hozzájárulás jogszerű megszerzési módja lehet például: honlapon történő feliratkozás, "hozzájárulok, hogy részemre a …… e-mail címre elektronikus hirdetést küldjenek" üzenet mellett található négyzet bejelölése írásban vagy weboldalon, nyomtatott hozzájáruló nyilatkozat, vagy ilyen tartalmú szórólap kitöltése, aláírása, vagy közvetlen, erre vonatkozó írásos kérés a címzett részéről.
Vannak a törvénynek teljesen normális, logikus, egyszerűen értelmezhető fejezetei és a jelenlegi gyakorlat, technológia, józan ész szempontjából könnyen megvalósítható előírásai, de a 13. fejezet – egyébiránt az Adatvédelem címet viseli – az annyira meghökkentett, hogy először azt gondoltam biztos rosszul értelmezem, vagy ezt a fejezetet már bizton törölte a jogalkotó. De nem törölte, él még! És persze az értelmezéssel is probléma volt. Akkor nézzük mi itt a jogértelmezési probléma? Az első három bekezdés az alap, amelyre épül a későbbi katarzis, imigyen: 13/A. 2001. évi CVIII. e-kereskedelmi törvény | Reklámjog • Reklámadó. § (1) A szolgáltató az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés létrehozása, tartalmának meghatározása, módosítása, teljesítésének figyelemmel kísérése, az abból származó díjak számlázása, valamint az azzal kapcsolatos követelések érvényesítése céljából kezelheti az igénybe vevő azonosításához szükséges természetes személyazonosító adatokat és lakcímet. (2) A szolgáltató az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtására irányuló szerződésből származó díjak számlázása céljából kezelheti az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos természetes személyazonosító adatokat, lakcímet, valamint a szolgáltatás igénybevételének időpontjára, időtartamára és helyére vonatkozó adatokat.
(2) A szolgáltató az (1) bekezdésben, a 4.
Még szerencse, hogy ott van a következő mondat: " Törvény eltérő rendelkezése hiányában az adattörlést haladéktalanul el kell végezni. " Így értelmezhető úgy e passzus, hogy a számviteli törvény rendelkezik arról, hogy a számla megőrzendő, tehát nem kell törölni az adatokat. Persze vigyázni kell, hogy a számviteli törvény nem rendelkezik mindenféle adat kötelező tárolásáról, tehát az adatok bizonyos körének tárolásakor ezzel nem lehet takarózni. Itt már csak egy elvi kérdés maradt: van-e egyáltalán eset ma Magyarországon, amire ez a jogszabályrészlet vonatkozik? Hőbör Tamás Kapcsolódó jogszabályok: 2001. 2001 évi xviii törvény . törvény (ekereskedelmi törvény) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről 2011. törvény (adatvédelmi törvény) [ Kapcsolódó cikkünk ►►] az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2001. évi Ekertv. adatvédelem személyes adat webáruház
Forrás: Nemzeti Jogszabálytár () Ingyen webáruház: W3 Free Shop
Törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről: Az Eker. törvényben elsősorban arról kaphatunk bővebb információt, hogy mely tevékenységek minősülnek elektronikus kereskedelmi szolgáltatásnak (pl. webshopok üzemeltetése), ilyen esetben milyen tájékoztatási kötelezettsége van az e-kereskedelmi szolgáltatónak (azaz az adott webshop-nak). DM szempontból az Eker. törvény kiegészíti a Reklámtörvény elektronikus DM tevékenységre vonatkozó szabályait, és meghatározza, hogy az előzetes hozzájárulás az eDM-ek kiküldéséhez nem szerezhető be elektronikus úton (azaz pl. Az „engedélykérő”, „hozzájárulást kérő” elektronikus üzenetekről • Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság. egy e-mailben vagy SMS-ben).
Magyarország térkép Két város távolága Magyarország térképe címkeresővel - a címet gépelés közben kiegészíti a lehetséges változatokkal, így segíti a gyors keresést illetve azokat akik nem tudják a pontos címet: Magyarország térkép. GPS koordináta kereső: GPS koordináták Magyarország térkép. Magyarország útvonaltervezője: Magyarország útvonaltervezője. Helymeghatározás GPS koordináták alapján A földrajzi szélességi és hosszúsági fokok ismeretében a helyek keresése térképen: Helymeghatározás és keresés adott GPS koordinákkal. A táv légvonalban: 102 kilométer. Vonatok Csopak - Budapest: időpontok, árak és jegyek | Virail. Budapesten Kerületek: Kerületek térképe. Közlekedési dugók Budapesten: budapesti közlekedési torlódások. Utcakereső térkép: Utcakereső Budapest. Budapest térkép: Budapest térkép. Budapest nevezetességei: Budapest