2022-02-14 09:43 Nyitókép: Getty Images A Szociális Biztosító által kifizetett átlagos öregségi nyugdíj idén január végén elérte az 511, 60 eurót, ami azt jelenti, hogy az előző évhez képest 13, 10 euróval emelkedett. Az öregségi nyugdíj összegének emelkedése mellett tavalyhoz képest kis mértékben megnövekedett a nyugdíjra jogosultak száma is. Amíg tavaly januárban 1 millió 94, 2 ezer nyugdíjas kapott öregségi nyugdíjat, addig idén január végén 1 millió 96, 4 ezer nyugdíjas – derült ki a Szociális Biztosító adataiból. Az átlagos korengedményes nyugdíj a tavalyi évvel összehasonlítva 18, 40 euróval 505, 10 euróra emelkedett. A korengedményes nyugdíjat 2022 januárjáig 11, 4 ezer nyugdíjas kapta, ami 311 személlyel kevesebb, mint tavaly januárban. Az áltagos rokkantsági nyugdíj 70% alatti egészségkárosodással január végén elérte a 228, 80 eurót, ami a tavalyi év januárjához képest 5 eurós emelkedést jelent. A 70% feletti egészségkárosodással rendelkező személyeknek a Szociális Biztosító átlagosan 414 eurós rokkantsági nyugdíjat fizet ki, ami az előző évhez képest 8, 80 eurós növekedést jelent.
Kódszám NYUFI00014 Az ügy rövid leírása A társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltését követően igényelhető ellátás. A nyugellátás megállapításának további feltétele, hogy az ügyfél - az öregségi teljes nyugdíjhoz legalább 20 év, öregségi résznyugdíjhoz legalább 15 év szolgálati idővel rendelkezzen és - ha az öregségi nyugdíj megállapításának a kezdő napja 2018. július 26. előtti, akkor azon a napon melytől kezdődően a nyugellátást megállapítják, a jogszabályban meghatározott biztosítással járó jogviszonyban nem áll. Amennyiben az öregségi nyugdíj megállapításának kezdő napja 2018. július 25. utáni, az ellátás megállapításának már nem feltétele a biztosítási jogviszony megszüntetése. Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és ha a nyugellátás megállapításának a kezdő napja 2018. előtti, akkor azon a napon melytől kezdődően a nyugellátást megállapítják, a jogszabályban meghatározott biztosítással járó jogviszonyban nem áll.
Jogorvoslati lehetőség részletei: A fellebbezést a határozat kézhezvételét követő 15 napon belül kell előterjeszteni. A fellebbezést a Budapest Főváros Kormányhivatalnak kell címezni, de a döntést meghozó járási/kerületi hivatalnál kell benyújtani. Az első fokú döntés elleni fellebbezést országos illetékességgel a Budapest Főváros Kormányhivatala bírálja el. Kinek kell címezni a felllebezést (az elbíráslásra jogosult szerv): Budapest Főváros Kormányhivatala Hová kell benyújtani a fellebbezést (az elsőfokú hatóság, amely a döntést hozta): Budapest Főváros Kormányhivatala VIII. Kerületi Hivatala (1081 Budapest Fiumei út 19/a) A benyújtási határidő: A fellebbezést az első fokú döntés kézhezvételétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni. A fellebbezési illeték mértéke: A fellebbezés illetékmentes. Amit még érdemes tudni (GYIK) 1954-ben születtem. A ledolgozott magyarországi időm 25 év, kérhetem-e a koszovói szolgálati idő nélkül a magyar nyugellátás megállapítását? Igen, mivel a magyar szolgálati ideje alapján öregségi nyugdíjra jogosult.
Ha az igénylő a másik szerződő országban szerzett szolgálati idő beszámításának mellőzését kérte, a magyar szabályok szerint a magyar szolgálati idő figyelembevételével kell a nyugellátás összegét kiszámítani. Ekkor a nyugdíj megosztására nem kerül sor. Vonatkozó jogszabályok a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6. ) Korm. rendelet az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény az 1959. évi 20. számú törvényerejű rendelettel kihirdetett, a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kormányai között az állampolgáraik szociális biztonságával kapcsolatos kérdések rendezése tárgyában Budapesten, 1957. október 7-én megkötött egyezmény Kulcsszavak öregségi nyugdíjkorhatár, szolgálati idő, nyugdíj alapját képező havi átlagkereset, jugoszláv, szociálpolitikai egyezmény Országos Telefonos Ügyfélszolgálat Kormányablakokban, okmányirodákban történő ügyintézéshez időpontot foglalhat telefonon keresztül (ügyfélkapu nélkül is).
A Szociális Biztosító idén januárig 226, 7 ezer rokkantsági nyugdíjra jogosult személyt jegyzett, ami a tavalyi évhez képest 6, 1 ezer nyugdíjassal kevesebb. SITA/Körké Forrás: Tovább a cikkre »
Tovább
Petőfi Sándor: Minek nevezzelek? (elemzés) - YouTube
Minek nevezzelek, Ha a merengés alkonyában Szép szemeidnek esti-csillagát Bámulva nézik szemeim, Mikéntha most látnák először… E csillagot, Amelynek mindenik sugára A szerelemnek egy patakja, Mely lelkem tengerébe foly – Minek nevezzelek? Minek nevezzelek, Ha rám röpíted Tekinteted, Ezt a szelíd galambot, Amelynek minden tolla A békeség egy olajága, S amelynek érintése oly jó! Mert lágyabb a selyemnél S a bölcső vánkosánál – Minek nevezzelek? Minek nevezzelek, Ha megzendűlnek hagjaid, E hangok, melyeket ha hallanának, A száraz téli fák, Zöld lombokat bocsátanának Azt gondolván, Hogy itt már a tavasz, Az ő régen várt megváltójok, Mert énekel a csalogány – Minek nevezzelek? Minek nevezzelek, Ha ajkaimhoz ér Ajkadnak lángoló rubintköve, S a csók tüzében összeolvad lelkünk, Mint hajnaltól a nappal és az éj, S eltűn előlem a világ, Eltűn előlem az idő, S minden rejtélyes üdvességeit Árasztja rám az örökkévalóság – Minek nevezzelek? Minek nevezzelek? Boldogságomnak édesanyja, Egy égberontott képzelet Tündérleánya, Legvakmerőbb reményimet Megszégyenítő ragyogó valóság, Lelkemnek egyedűli De egy világnál többet érő kincse, Édes szép ifju hitvesem, Minek nevezzelek?
Minek nevezzelek, Ha a merengés alkonyában Szép szemeidnek esti-csillagát Bámulva nézik szemeim, Miként ha most látnák először… E csillagot, Amelynek mindenik sugára A szerelemnek egy patakja, Mely lelkem tengerébe foly – Minek nevezzelek? Ha rám röpíted Tekinteted, Ezt a szelíd galambot, Amelynek minden tolla A békeség egy olajága, S amelynek érintése oly jó!
A vers 1848 januárjában íródott, és az utókor ítélete szerint Petőfi szerelmi lírájának egyik legszebb, legkülönlegesebb darabja. Feleségéhez, Szendrey Júliához szól. A költőnek ez a legszenvedélyesebb szerelmes verse: az egész egy parttalanul áradó szerelmi vallomás, amely a kimondhatatlan nagyságú szenvedélyt fejezi ki. Petőfi szerelmes férfiként, ifjú férjként és költőként egyaránt azon van, hogy szárnyaló gondolatait, heves érzelmeit szavakba öntse, míg végül rádöbben, hogy a kimondhatatlan éppen azért kimondhatatlan, mert végtelenül egyszerű. A romantikus stílusú szerelmi költemény Vörösmarty Ábránd című versét juttathatja eszünkbe, azzal a különbséggel, hogy ez nem udvarlóvers: Petőfi a felesége iránti szerelmét szerette volna megénekelni (ő volt a hitvesi költészet megteremtője irodalmunkban). Nincs benne semmi álszemérem vagy finomkodó modorosság: a költő számára az asszony társ, partner a szerelemben és az életben egyaránt. Hangja közvetlen és őszinte, hangvétele emelkedett. Minek nevezzelek Minek nevezzelek, Ha a merengés alkonyában Szép szemeidnek esti-csillagát Bámulva nézik szemeim, Mikéntha most látnák először… E csillagot, Amelynek mindenik sugára A szerelemnek egy patakja, Mely lelkem tengerébe foly – Minek nevezzelek?
Témája egy olyan szerelem, amelynek nagyságát lehetetlen szavakkal kimondani, a költő mégis vágyik arra, hogy kifejezze valahogy. Keresi a legméltóbb kifejezést, azt a szót, azt a megnevezést, amely legjobban illik felesége szépségéhez, de nem találja, ezért teszi fel újra meg újra a kérdést: "Minek nevezzelek? " A cím témajelölő: a vers kezdő sora, egy kérdő mondat, amely a költő szándékát jelzi, hogy találjon egy olyan képet, egy olyan szót, amellyel méltóképpen ki tudja fejezni Júlia iránti érzelmeit. A vers feszültségét az okozza, hogy nem talál megfelelő képet, soha nem elégedett azzal, amit talált, ezért mindig újat keres. Az elemzésnek még nincs vége. Kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3
A 4. versszakban a csókban összeolvadó lelkek képe is közhelyes (a csók a művészetben az egyesülés metaforája), itt az menti meg a képet, hogy Petőfi az öntudatlanság érzékletes leírását kapcsolja hozzá. Tehát Petőfi halmozza a fokozódó erősségű próbálkozásokat, mert a már elhangzottakat nem érzi elég jónak, elég kifejezőnek. Közben az érzelmei is egyre hevesebbek lesznek. Az első versszak még merengő hangulatú, az utolsó előtti, 4. versszakban pedig már rendkívül felajzott szerelmi érzés jelenik meg, a költő és hitvese csókjában a lelkeik is összeolvadnak, és ez a misztérium ledönti a tér és az idő korlátait, a mennyben érzik magukat, boldogságuk az üdvözüléssel rokon érzés. A hiábavaló erőfeszítések után Petőfi végül az "édes szép ifjú hitvesem" megszólításnál szeretne megállapodni. Ezek a létező legegyszerűbb szavak, és talán ezek a legszebb szavak is, mert a legtermészetesebbek mind közül, és mert a "hitves" szóban szerepel a "hit", a "hűség" jelentés is, és ha birtokos személyjellel áll ("hitvesem"), akkor különösen bensőséges hangulata van.
kel: 1848. jan., Pest műfaj: óda téma: vallomás; a szenvedélyt kimondhatatlan nagyságú érzelmekkel fejezi ki; témaája újszerű: az óda tárgya feleség cím:? mondat, a vers kezdő sora hangnem: fennkölt költői szándék: megnevezni egy képpel egy nő iránti érzelmeit (feszültség, mert nem talál megfelelő jelzőket) Szerk: minden mvesz. egy keretbe zárt metafora; kérdéssel kezd, bizakodik, és lemondóan zárul szem-csillag 2. tekintet-galamb hang-titkos rezdülés ajkak-lángoló rubintkő hitves-édesanya, tündérvilág, kincs a megnevezési vágy után lecsendesedik a végső megszólításban: "Édes ifjú szép hitvesem" Egyfajta epikus szál is nyomon követhető: az egymásra pillantástól, az érintéseken keresztül a csókig. metafora, fokozás, halmozás, áthajlások nyelve: egy-egy vsz. többszörösen összetett mondat, a tagmondatok határa általában a sor végén van, a vsz. 1. és 10. sora keretet alkot. üzenet: a szerelmes férfi keresi az érzései szavakba öntését, végül rájön, hogy mindez kimondhatatlan, mert természetes az életében és egyszerű.