Kovács László szerint sajátos kettősség van a magyar-szlovák viszonyban: miközben az Európai Unió és intézményei értetlenül figyelik az államközi szinten időnként jelentkező feszültséget, a határ két oldalán élő szlovákok és magyarok közösen dolgoznak a fejlesztésekért.
A kétcsuklós ívhíd vonalvezetése különleges, mert a közepén 30 fokkal megtörik a tengelye, középpillére szélesebb a többinél, mely a – később hozzáépített – haránt-irányú szárnyhíd csatlakozásának ad helyet. A híd Gyulai Pál író javaslatára kapta a nevét. A hidat 1876. április 30-án adták át a forgalomnak – ez ihlette Arany János Hídavatás című balladáját. A hídon 1879-tól lóvasút közlekedett, ezt váltotta fel 1894-ben a villamos. A Margitszigetre a középső pillérről levezető szárnyhidat 1899-1900-ban a Magyar Királyi Államvasutak Gépgyára készítette. A híd első nagyobb felújítását 1935-37 között végezték el, hat-hat ívből álló főtartóit kétcsuklós ívekké alakították, a meglévő főtartók mellé további kettőt helyeztek, és a pilléreket is meghosszabbították déli irányban. Margit híd építése házilag. A híd 22, 30 méter széles lett, a pályát megemelték. Ekkor helyezték középre a villamossíneket, s építették meg a hídfőkben és a szárnyhídnál az aluljárókat. 1944. november 4-én a németek által aláaknázott híd – napjainkig tisztázatlan ok miatt – pesti oldala felrobbant, az áldozatok számát hatszázra becsülték.
Amikor az állandó hidat ismét felépítették, 1952-ben, a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának döntése nyomán a végleges híd "megörökölte" az elnevezést, és azóta hívjuk Petőfi hídnak. Az Árpád híd jó példa arra, hogy a politikai kurzusok a saját ideológiájuknak megfelelően szeretik meghatározni az elnevezéséket. A II. világháború előtt, 1939-ben kezdték el építeni, és már ekkor eldőlt, hogy Árpád fejedelemről fogják elnevezni. Mégis, amikor 1950. november 7-én megnyitották ideológiai alapon "a hídépítő munkásság kérésére" Sztálinról, a szovjet diktátorról nevezték el. Hivatalosan 1957-ig ez is volt a neve. Az M0 déli hídját az építésekor még a Hárosi Duna-hídként határoztuk meg. A két részletben épült, 1990. november 16-án átadott, majd 2013. Margit híd építése lépésről lépésre. június 30-án kétszer háromsávosra bővített híd a legnagyobb forgalmat lebonyolító híddá vált, ám hivatalos nevén, Deák Ferenc hídként meglehetősen kevesen emlegetik. Helyette ma is előszeretettel hívjuk az M0-s déli hídjának. Ezzel szemben a Rákóczi híd neve 10 év után lassan-lassan átmegy a köztudatba.
Címkék nemzetközi sportesemény Rákóczi út Salgótarján salgótarjáni helyi járati autóbusz-közlekedés útlezárás Városközpont
Salgótarján belvárosa a Szent Imre-hegy felől ( Fotó: Komka Péter) Az Ifjúsági Tájékozódási Futó Európa-bajnokság miatt teljes szélességében lezárják Salgótarjánban a Rákóczi út városközponti szakaszát vasárnap 14 órától 18 óráig. A lezárás a Rákóczi út Pécskő és Arany János utak közötti szakaszán lesz érvényben. A Március 15. út Pécskő és Arany János utak közötti szakaszát szintén lezárják, csak a célforgalom lesz megengedett, azaz erre az útszakaszra csak ott lakók hajthatnak be. Így akik dél felől érkeznek és a Kistarján út irányába tartanak, azok "kerülőúton", a városközponti felüljáró és a Füleki úti körforgalom érintésével tudnak közlekedni. Izzik a tavaszi délután. Félezer fiatal tájfutó versenyez a salgótarjáni Európa-bajnokságon – Hétfőig a megyeszékhely környéke ad otthont a sportág ifjúsági Európa-bajnokságának. A pavilonsor elérhetőségét a Klapka György kétirányúsítása biztosítja majd ezekben az órákban. A lezárás miatt az erre tartó helyi járati autóbuszok a Postai aluljáró megállóhely érintésével közlekednek majd.