A nem cöliákiás glutén szenzitivitás a meghatározás szerint: egy emésztőrendszeri, és egyéb szerveket is érintő tünetekkel járó állapot, amelynél megfigyelhető, hogy a tünetek gluténtól mentes diéta bevezetését követően megszűnnek, miközben megfelelő vizsgálatok elvégzésével a cöliákia, valamint a gabonaallergia lehetőségét kizárták. Olvastad már? Nem "mellék"-es nehézségeink Ismerős tünetek? Az NCGS tünetei nemcsak a cöliákia tüneteihez hasonlítanak, hanem a gabonaallergia, valamint más ételallergia, -intolerancia, továbbá az emésztőrendszert érintő más betegségek, leginkább az irritábilis bél szindróma tüneteihez is. Jellemzően émelygés, hasfájás, -puffadás, hasmenés, vagy éppen ellenkezőleg székrekedés jelentkezhet. Lisztérzékenység vagy nem-cöliákiás gluténérzékenység?. Előfordulhatnak ugyanakkor bőr-, ideg- vagy nőgyógyászati problémák, továbbá általános tünetek is, mint például fejfájás, ízületi fájdalmak, izomgyengeség, krónikus fáradékonyság, esetleg figyelemzavar vagy akár depresszió is. Bár az elmúlt évek során nem kevés új esetet regisztráltak, egyelőre nincs elég adat annak megállapítására, hogy milyen gyakori jelenségről van szó.
a legfontosabb, hogy mindenképpen végeztessék el a hagyományos és szükséges diagnosztikát (fontos a cöliákia kizárása) Az irritábilis bélszindrómában szenvedő (IBS) betegek egy része összefüggésbe hozható a NCGS betegséggel, vagyis glutén kihagyása az étrendből, csökkentheti, vagy megszűnteheti az IBS tüneteit. forrás ()
De az NCGS-nél van egy lényeges megfigyelés, hogy adott esetekben a gluténtartalmú élelmiszer elfogyasztása után már akár 20 perccel nagyon markáns hasi tünetek jelentkezhetnek, ami nem annyira jellemző a klasszikus változatra. Ne próbálkozzunk öndiagnózissal! Mire kell nagyon odafigyelni? Akinél a már említett általános tünetek (puffadás, hasi görcsök, hasmenés, stb. ), jelentkeznek nem szabad átállni a gluténmentes étrendre (ne kezdjen diétázni) tapasztalat, hogy sokan nem csináltatnak vizsgálatokat, gluténmentes étrendet fogyasztanak, nem esznek búzát, árpát, rozst, a tüneteik enyhülnek. Ez nagy probléma, mert így nem derül ki, hogy van-e bélkárosodásuk, számíthatnak-e társuló betegségekre vagy esetleg a gyerekeik is hajlamosak-e a betegségre. Sokan a tüneteik alapján tévesen gondolják magukat gluténérzékenynek (internetes navigálás, vagy ismerősök ajánlása alapján), mert a tünetek hasonlóak lehetnek más betegségekre jellemző tünetekre is. Az öndiagnózis és a kereskedelmi forgalomban kapható úgynevezett lisztérzékenységi gyorstesztek helyett alapos orvosi kivizsgálásra van szükség.
Szerző: Budai Allergiaközpont, Dr. Sárdi Krisztina, belgyógyász, gasztroenterológus A régóta ismert lisztérzékenység mellett ma egyre gyakrabban találkozunk a nem-cöliákiás gluténérzékenység elnevezéssel is, amely egy változatos tüneteket okozó, egyre több embert érintő betegséget jelöl. A két kórkép közti eltérést dr. Sárdi Krisztina, a Budai Allergiaközpont belgyógyász, gasztroenterológus orvosa magyarázza el érthetően. Gyakoribb, mint a lisztérzékenység A nem-cöliákiás gluténérzékenységet (NCGS) az 1980-as években írták le először. Az NCGS diagnózisát olyan betegeknél használjuk, akiknél tüneteket okoz a glutén fogyasztása, de a vizsgálatok nem igazolják sem a lisztérzékenységet (cöliákiát), sem pedig a búzaallergiát. Az érintettek számát kutatások alapján 2-6% körül becsülik a teljes népesség körében, ám mivel jelentősen aluldiagnosztizált betegségről van szó, a betegek száma vélhetően ennél magasabb. Az NCGS tehát több embert érint, mint a lisztérzékenység (cöliákia), melynek előfordulása 1% körülire tehető, ezért fontos, hogy ismerjük és felismerjük a tüneteket!
Dr. Fuszek Péter kiemelte: rendszeresen jelentkező tünetek esetén forduljunk szakorvoshoz, aki a panaszok alapján megítéli, hogy szükség van-e átfogó kivizsgálásra, egyéb kórképek kizárására. Amíg ugyanis az NCGS szövődménymentes, tünetei csupán kellemetlenek, addig például az autoimmun eredetű lisztérzékenységhez gyakran más, nyomon követést igénylő betegségek is társulhatnak. A cöliákiás pácienseknél gyakoribb lehet a csontritkulás, a pajzsmirigy problémák, bizonyos daganatos megbetegedések és a diabétesz aránya is megnőhet. Fontos tudni, hogy amennyiben ki akarjuk zárni a cöliákiát, úgy azt mindenképpen a gluténmentes diéta megkezdése előtt kell megtenni, ha ugyanis a beteg hosszabb ideje nem fogyaszt gluténtartalmú ételeket, akkor a szervezetében annyira lecsökkenhet az ellenanyag értéke, hogy vizsgálatokkal nem lehet kimutatni az eltérést. A nem-cöliákiás glutén szenzitivitásról részletesen október 25-én tart előadást a világ egyik vezető gasztroenterológusa, Nicholas J. Talley az I. Belgyógyászati Klinikán.
A leleteket emailben, illetve az EESZT felületén keresztül közöljük. SARS CoV2 oltás utáni IgG immunválasz vizsgálat A vizsgálat segítségével kimutatható, hogy az oltást követően kialakult-e már a megfelelő immunválasz a SARS CoV2 vírus ellen. A teszt az oltás után kialakult tüske fehérje (spike-protein) ellenanyag szintjét méri, így a jelenleg Magyarországon elérhető összes oltás (Pfizer, Moderna, Szputnyik, Sinopharm, Astra Zeneca), valamint a már engedélyezett oltóanyagok (Johnson&Johnson, CoviShield, CanSino, CureVac) beadása után kialakult immunválasz mérésére alkalmas. Hisztamin szint meres.html. A mintavétel a kétdózisú oltások esetén (Pfizer, Moderna, Szputnyik, Sinopharm, Astra Zeneca, CoviShield, CureVac) a második oltás után egy héttel, az egydózisú oltások esetén (Johnson&Johnson, CanSino, ) az oltást követő 4. -6. hét után javasolt. A vizsgálat vénából vett vérmintából történik. A vizsgálat számszerű eredményt ad a szervezet által termelt ellenanyag szintjére, ami megmutatja az oltás nyomán kialakult védettség mértékét.
A vizsgálathoz natív szérum szükséges. A vizsgálatot antihisztamin szedése nem befolyásolja. Hisztamin szint mères 2013. A vizsgálatot különféle gyógyszerek, izomlazítók, narkotikumok, fájdalomcsillapítók, magas vérnyomás elleni gyógyszerek, antiaritmiás szerek, bizonyos antibiotikumok, nyákoldók, hörgőtágítók, H2-receptor antagonisták, citosztatikumok, antidepresszánsok befolyásolják. Ezek a típusú gyógyszerek csak kezelőorvossal történő konzultációt követően hagyhatók el, vagy helyettesíthetők.