"Költő szerelme szalmaláng, / azért oly sebes és falánk" – a hódításaira büszke Casanova sem fogalmazhatta volna meg "ars poeticáját" különbül, mint az életére és szerelmeire visszatekintő, harminckét esztendős József Attila. Ha alkalmi és állandó múzsái nagy számát tekintjük, valóban úgy tűnhet, mintha zabolátlan vére űzte volna egyik lánytól-asszonytól a másikig. Pedig a "Szépség koldusa" nem volt szoknyavadász, csak szerette a játékot, a változatosságot, a nők egyszerre izgató és megnyugtató társaságát. Ugyanakkor korán belérögzült hiányérzettől hajtva kereste-kutatta az "igazit", aki képes megadni neki az otthon melegét, a "tűzhelyet, családot" – mindazt, aminek hiányától anyja halála óta annyira szenvedett. József Attila kielégítetlen szeretetvágytól ihletett költészetét a hiábavaló sóvárgás sarkallta képzelet működtette. Már ifjúkori költői kísérleteihez hús-vér nőalakokat keresett, hogy legyen kihez címeznie vallomásait. A költészetet a legfontosabb kommunikációs fegyvernemnek tartotta, melynek "bevetésével" társakat és őszinte híveket szerezhet.
A következő évtizedekben a költő élettársa: Szántó Judit, legnagyobb szerelme: Vágó Márta, majd a Flóra-versek ihletője: Illyés Gyuláné is közreadta visszaemlékezéseit. Időközben mások tollából is számtalan cikk, emlékezés jelent meg a tragikus sorsú költőről; lappangó kéziratok, naplók, dedikált kötetek is előkerültek. A József Attila Emlékkönyv és a költő életművének kritikai kiadása számára az ötvenes évek közepén – Szabolcsi Miklós, a költő monográfusa irányításával – fölkutatták mindazokat a kortársakat, vers- és levélcímzetteket, múzsákat, akik még érdemi információt közölhettek József Attiláról. Irodalomtörténészek és egyetemisták gyűjtötték országszerte az adatokat – és a módszeres kutakodás során a költő addig nem ismert nőkapcsolataira is fény derült. Nem feltétlenül szerelmi viszonyokra, hanem bizalmas barátságokra, rövidebb-hosszabb pajtási levelezésekre – például a szegedi egyetemista kapcsolatára Günczler Rózsika orvostanhallgatóval vagy Szatmári Rózsikával, akiről ma is alig tudunk valamit – de azt igen, hogy egy fennmaradt levél tanúsága szerint a húszéves költő neki küldte el Április 11. című, születésnapi versét, több más költeményével együtt, és még Bécsből is levelezett vele.
(Valachi Anna előszava a Holnap Kiadónál megjelenő Szerelmes magyar írók sorozat József Attila-kötetéhez. A kötetet írta, válogatta Valachi Anna, a sorozat szerkesztője Kelecsényi László)
Gondoltad volna, hogy ezeknek a híres magyar irodalmi személyeknek milyen kavalkád volt a szerelmi életében? Az irodalom rendkívül sokszínű és fantáziadús. Gyakran hajlamosak vagyunk a művészi alkotásokhoz olyan személyiséget párosítani az író vagy költő alakjában, ami belepasszol az általunk felvázolt képbe. Pedig a valóság legtöbbször teljesen mást takar. A következő magyar irodalom híres nevei érdekes szerelmi gubancokba bonyolódtak, most pedig lehull a lepel ezekről az izgalmas történekről. József Attila, Kozmutza Flóra és egy harmadik Mindenki ismeri József Attila olthatatlan szerelmét Kozmutza Flóra iránt, de azt talán kevesen tudják, hogy Flórának egy másik alkotóművész is udvarolt. Sőt, mi több, szerelmük akár be is teljesedhetett volna, ha a körülmények kicsit másképpen alakulnak. Ez a személy pedig nem más, mint Illyés Gyula, akibe Flóra fülig szerelmes volt. Habár az író viszonozta a lány érzéseit, de találkozásukkor házas volt, és Flóra hirtelen egy szerelmi háromszögbe csöppent bele.
"Bocsássátok meg, ha jó a versem / és szeressetek érte" – így "koldult" költeményeivel élni-boldogulni segítő viszont-szeretetet. Természetesen a nőknek is versekkel udvarolt, szavakból csiszolt ékszerrel díszítette – és béklyózta – őket, mert bízott a szép szó mágikus-megidéző-vágybeteljesítő hatalmában. Konkrét modellek és nevek ihletésében írta szerelmes verseit – melyekben azonban a múzsák alakja többnyire felismerhetetlen, akár össze is cserélhető. A boldog szerelem ideálképét ugyanis a virtuálisan újrateremtett Mama jelképezte számára, akivel egy test-lélek volt egykoron – és a párjával teljes azonosulásra törekvő költő vágyait ugyanez a képzet uralta. Már gimnazista korában az "eggyéölelődés vágyától" hajtva kutatta s szólongatta verseiben önnön jobbik felét: "a lányt" – "aki mi vagyunk", akivel egyesülnie kell, hogy teljes értékű felnőtté, boldog férfivá, utódaiban továbbélő apává válhasson. A mindenséget mintázó mikrokozmosz mértékegysége a tökéletes család volt a szemében; "ehess, ihass, ölelhess, alhass" – e társas szabadságjogokért küzdött, mind reménytelenebbül, haláláig.
Dr. Gerard mint az első nyugati orvos utazta be a Himalája vidékét. Kőrösi Csoma barátjaként írta:,, Mr. Csoma egészen úgy hat megjelenésében, mint az ókor bölcseinek valamelyike; a legigénytelenebb módon él, s nem mutat érdeklődést környezetében semmi iránt, kivéve irodalmi célkitűzéseit, melyek egyébként felölelik a környező országok vallásait. " Leírása szerint Kőrösi Csoma Sándor még Ladakhban áttért a helyi vajas, sós teára és a tsampára. Ez utóbbi, a tibeti fennsík legkedveltebb étele alkotta fő táplálékát. Előfőzött, pörkölt árpa volt, amit lisztté őröltek. Néha némi párolt rizs egészítette ki a szegényes, de tápláló és kalóriadús étrendet. A feljegyzések szerint nem evett húst sem. "Amikor Tibetben beállt a havazás, a szomszédos kolostorban harminc birka lógott felfüggesztve téli fogyasztásra, Csoma mégsem evett egy falatot sem belőlük" – írta W. W. Kőrösi csoma sándor kollégium elte. Hunter, Kőrösi angol életrajzírója. Kőrösi Csoma Sándor Indiában 1837 decemberétől 5 évig brit India fővárosában, Kalkuttában élt.
A bővítést egy újabb emelet ráépítésével sikerült megvalósítani. 1991-től a nyolc évfolyamos gimnáziumi osztály és az érettségire épülő technikusi osztály indításával tettük színesebbé az iskolánkban zajló oktatást. Az intézmény és a város sportolási lehetőségét biztosítja az 1993 decemberében átadott, minden igényt kielégítő városi sportcsarnok. Itt tartjuk iskolánk testnevelés óráinak többségét is. Intézményünk sikeres világbanki pályázatával egy szélesebb körű szakképzési programba kezdhetett bele, s így 1998-tól egy gépészeti és egy informatika szakmacsoportos osztályt indítottunk. (Az 1995/96-os tanévben kísérletképpen - még csak mint világbanki kerettantervet követő iskola - egy informatika csoportos osztályt elindítottunk, de a világbanki programba ténylegesen csak 1998-ban csatlakoztunk be. ) A pályázat útján iskolánk tárgyi eszközei is jelentősen megújulhattak. 2000 szeptemberétől szakképzésünket két új - közgazdasági és humán - szakmacsoporttal bővítettük. Kőrösi Csoma Sándor Kollégium – Szavazategyenlőség miatti új választási időszak eredménye – ELTE Kollégiumi Hallgatói Önkormányzat. Tanulóink a 12. évfolyam befejezése után OKJ-s közép- és felsőfokú bizonyítványokat szerezhetnek közgazdasági, humán, informatikai illetve gépészeti szakterületeken.
Ekkor az addig egyetlen rektor helyett három tanárt is alkalmaztak, így kialakulhatott a szaktanári rendszer. Ennek a lehetőségnek a kialakításakor működött közre Soós Gábor, a város főjegyzője, aki szívügyének tartotta az intézmény fejlődését. 1860 -tól az ő segítségével lett nyilvános hatosztályos gimnáziummá az iskola, melynek további sikeres fennmaradásához jelentős anyagi segítséggel is hozzájárult. 1902 -ben a kormány jóváhagyásával új épület építését kezdték el, amelyben 1906 -tól főgimnázium működött. A két világháború között Csiha Márton és felesége adományozásának köszönhetően a vidéki tanulók számára kollégium létesült. A gimnáziumot az 1940-es évek elején a Tiszántúl legjobb középiskolái között említették. A második világháború az épületben anyagi kárt nem okozott, de sok kedves diák emléke már csak a rokonok és ismerősök szívében él. Az iskolát 1948 -ban államosították, és ennek hatására a tanulók száma nőtt és a felszerelések is korszerűsödtek. Kőrösi Csoma Sándor (1784–1842) | A Tan Kapuja Buddhista Egyház. Sokan emlékeznek még vissza dr. Tóth Lajosnak, az akkori igazgatóra, aki hajdani diákként visszatérve diákok százainak egyengette útját, hogy tehetségük szerint szárnyra keljenek.
Mert miénk a legnevesebb ELTE kolis fesztivál! Mert az ELTÉ-n van egyedül Kollégiumi Gólyatábor, és miénk a LEGNAGYOBB! Mert szerinted is jól hangzik, hogy "Ha én ezt a klubban elmesélem…". Mert szereted a vicces embereket. …mert KCSSK-snak születtél.
2003 -tól új lehetőségként megjelentek a gépész-mérnökasszisztens, CNC -technológus, műszaki informatikus és műszaki menedzser szakirányú képzések is. 2004. szeptember 1-jétől bevezették – öt évfolyamos szakközépiskolai képzésként – a nyelvi előkészítő osztályt. A diákok két szakmacsoportban (informatika és közgazdaság) kezdték meg tanulmányaikat. A képzés első évében intenzív idegen nyelv és informatika tanítása folyik, a második és harmadik évben emelt szintű nyelvtanítás és informatika oktatás zajlik. Iskolánk története - Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium, Hajdúnánás. A negyedik és ötödik évfolyamon a második idegen nyelv tanítása kezdődik, és a szakmai előkészítő tantárgyak magas óraszámban való oktatása. Az érettségi vizsga az ötödik évfolyam végén történik. 2005 -ben teljesen megújult a gimnázium épülete. 2015 -ben az intézmény fenntartása átkerült a KLIK-től a református egyházhoz, ugyanekkor vált ketté a gimnázium és a szakközépiskola, melynek fenntartója az állam maradt. Híres diákjai [ szerkesztés] Maghy Zoltán (költő) Ujvárosi Miklós Soma Mamagésa Krusovszky Dénes Dr. Csohány János Dr. Hegedűs Loránt [1] Dr. Ötvös László Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Külső hivatkozások [ szerkesztés] Az iskola honlapja