A Győri Nemzeti Színház lesz a téma közel egy órán keresztül a Duna Televízió vasárnap esti 21. 55-kor kezdődő Hogy volt! című műsorában. A stáb "Színházról színházra" sorozatot indított, melynek első állomása a Győri Nemzeti Színház április 19-én. A műsorban láthatnak majd számtalan bejátszást a színház elmúlt éveinek emlékezetes eseményeiből, előadásaiból, a stúdióvendégekkel Radványi Dorottya és Gaskó Balázs beszélgetnek. A műsorban megszólalnak: Forgács Péter, Járai Máté, Nagy Balázs, Mahó Andrea, Egressy Zoltán, Pásztor Erzsi, Posonyi Takács László, Szina Kinga, Kszel Attila, Csankó Zoltán, Ungvári István és Maszlay István. Gyori szinhaz musora. Radványi Dorottya és Gaskó Balázs műsorvezetők 2015. április 15.
Magyar Táncfesztivál Győr, 2008 IMAGE Dr. Kovács Pál County Library Europeana VIII. Győri Könyvszalon: nemzetközi kiállítás és vásár szórólapja, 2008 IMAGE Dr. Győri Könyvszalon, 2008: A Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár ingyenes műsorfüzete IMAGE Dr. Kovács Pál County Library Europeana Vándorfesztivál Kecskeméten TEXT Katona József Library of Bács-Kiskun County - Kecskemét Europeana Áll a bál a színházban című zenés műsor a Győri Nemzeti Színházban IMAGE Dr. Győri színház műsora. Kovács Pál County Library Europeana Értesítés a Kisfaludy Színház név- és címváltozásáról IMAGE Dr. Kovács Pál County Library Europeana 1 - 100 (Total Results 254) >>
Erkel Ferenc: BÁNK BÁN opera A Margitszigeti Színház és a Coopera közös produkciója Időtartam: 3 óra, kettő szünettel A Katona József drámája alapján született Erkel-opera, univerzális mondanivalójával bármikor és bármely operaszínpadon megállja a helyét. A Kossuth-díjas Vidnyánszky Attila rendezésében két egymástól távol álló világ jelenik meg, amelyeknek a maguk zárt valóságában külön-külön megvan a saját igazságuk és szépségük, de a két világ között nincs harmonikus átjárás, sőt inkább keltenek feszültséget és disszonanciát. Erkel ferenc bánk bán szereplők. Örök és egyetemes emberi érzések működtetik a történetet, mint például az irigység, a gyűlölet és a féltékenység. Olyan erők, amik abszolút érthetők lesznek száz év múlva is minden egyetemes emberi érzést követő számára, nem csak a magyar történelmet megélőknek és ismerőknek. A Shakespeare-i királydrámák mélységeit hordozó történetet, amely a zene erejével még költőibb magaslatokba emelkedik, Magyarország kiemelkedő, nemzetközi szinten is ismert operaénekesei keltik életre.
Az opera 2021. augusztus 20-án visszatér a Margitszigetre, hogy méltó ünnepe legyen államalapításunknak. "A Bánk bán eredeti verzióját annak fényében, hogy szcenikai-dramaturgia szempontból a nézőre is erőteljesebb hatást tegyen, a Nádasdy-Oláh-Rékai trió dolgozta át az 1930-as években. A fő céljuk az volt, hogy az Erkel Ferenc és Egressy Béni által létrehozott operát közelítsék a Katona-drámához. Erkel ferenc bánk bán wikipédia. Ezért Egressy szövegét sok helyen kicserélték Katonától származó idézetekre, alakítottak a prozódián, illetve, ahol ez nem volt lehetséges, ott ők maguk alkottak szövegeket Katona stílusában. Ezzel a mai elvárásoknak, illetve a Bartók és Kodály által támasztott követelményeknek is jobban megfelel. Továbbá, zenedramaturgiai szempontból is újraszerkesztették a darabot. Az így született mű zenei jelenetei jobban kötődnek egymáshoz, dinamikusabb előadás jött létre. Mindez úgy, hogy a darab semmit nem nélkülöz Erkel zenei szépségéből. " (Kesselyák Gergely, Liszt-díjas karnagy, Érdemes Művész) Szereposztás: II.
Az idegen és a honi ellentétét szembe állító történet Erkel operájában zeneileg a francia és az olaszos elemnek a magyaros anyaggal való találkozásában ötvöződik szerencsésen. A Bánk bánt megelőző magyar operáktól eltérő módon újdonságnak tekinthető a nagy zenekar és korábban operában kihasználatlan hangszerek (angolkürt, cimbalom, viola d'amore) alkalmazása is. Erkel Ferenc Bán bán jának ősbemutatóját, amely 1861. KJ Erkel - Bácstudástár. március 9-én volt a Nemzeti Színházban, hatalmas várakozás előzte meg. A bemutató a magyar operát vitte sikerre, nagy hatással volt a kortársakra, és a Verdi-operák korabeli olaszországi előadásaira emlékeztető élményt nyújtott a magyar közönségnek. A szerk. Részlet Tallián Tibor: Nemzeti színház, nemzeti opera című tanulmányából: "Az 1861-ben bemutatott Bánk bán a nemzeti opera paradigmáját valósítja meg. Egyéni és politikai sors sors mint egyazon nemzeti végzet kettős arca tekint a nézőre a nagyszabású drámai alapanyagból; a drámai személyek emberi jelleme és nemzeti-drámai funkciója tökéletesen fedi és kölcsönösen felerősíti egymást.
1843. augusztus 26. előtt