Továbbra sem csillapodnak a hullámok a januárban hatályba lépett új KATA szabályozás körül, amely a 3 millió forint feletti kifizetések után 40%-os adót ró a juttatás kifizetőjére. A Niveus Consulting Group néhány, a gyakorlatban gyakran felmerülő kérdést járt körül. A 3 millió forintos keret nem egész évben működő vállalkozóknál A KATA-t régóta használó vállalkozások bizonyára tisztában vannak vele, hogy a KATA 'hagyományos' keretét, a 12 millió forintos bevételi értékhatárt arányosítaniuk kell azoknak, akik nem az egész évben működnek. Ebben az esetben a bevételi értékhatár egymillió forint a működés minden hónapja vonatkozásában. Amikor az a kérdés, hogy a 3 millió forintos kifizetési értékhatárt átlépte-e egy adott vállalkozó és megrendelő, akkor az értékhatár nem változik akkor sem, ha a kisadózó vállalkozás nem az egész évben működött. Kata 12 millió felett 5. Nincs tehát akadálya annak, hogy valaki január és március között kiszámlázzon 3 millió forintot egy megrendelőnek, majd március végével megszüntesse a KATA státuszát.
Így az olyan adóalanyok számára is lehetőség nyílhat az alanyi adómentesség alkalmazására, akiknek 2018. évi bevétele a 8 millió forintot túllépte ugyan, de a 12 millió forintot nem haladta meg. Ez esetben is fennáll, hogy az alanyi adómentesség választását 2018. december 31-ig kell az adóhatósághoz bejelenteni a 18T101E vagy a 18T201T nyomtatványon. BGA Népszerű Népszerű Hirdetés
- A vegyesen számlázók számára nyílik egy kis mozgástér: vagy megtartják katás vállalkozásukat, amellyel továbbra is ugyanúgy kiszolgálják a lakossági ügyfeleket, vagy ha a céges megrendeléseiket sem szeretnék elengedni, akkor ehhez nagy eséllyel más cégformát és ott az egyszerűsített átalányadózást kell választaniuk. - Aki pedig eddig kizárólag vállalati ügyfeleket szolgált ki katásként, annak szintén az egyszerűsített átalányadózás lehet a járható út, ami viszont sok függvénye, hogy mekkora adóterheléssel kell számolni, például: a havi bevétel nagyságától, nyugdíj, főállás, vagy mellékállástól, és magától a tevékenységtől is. A legtöbb tevékenység esetében egy 40 százalékos költséghányadot lehet majd alkalmazni és az árbevételre jutó összesített adóteher 20 és 26 százalék között lesz, de alacsonyabb havi számlaösszegek esetében az adóteher ennél kedvezőbb is lehet, és olyan extrém esetekben, mikor például havi 150 ezer forint a számla, akkor csak 1 százalék körüli iparűzési adót kell majd megfizetni.
Mikortól él az új KATA törvény? 2022. 3 milliós KATA keret - Mi van, ha túllépem? - Válaszok a leggyakrabban feltett kérdésekre! - Jogi Fórum. szeptember elsejétől! Hogyan nőnek a közterhek? Eddig havonta 50 ezer forintos adó ugyanúgy marad azok számára, akik maradnak ebben a formában, és számukra a társadalombiztosítási alapjuk is változatlanul 108 ezer forint lesz, ami alapján a nyugdíjat is számolják, valamint az a lehetőség is megszűnik, hogy 75 ezres befizetés esetén magasabb járulékalapot kaphassunk.
Hírek 2018. dec. 14. Növekedé Amennyiben a KATA-s vállalkozó idei bevétele nem haladja meg a 12 millió forintot, de a 8 milliót igen, s ezáltal elveszítette az alanyi adómentességi lehetőségét, úgy lehetősége van 2019-re választania az alanyi adómentességet. Az áfás körből tehát vissza lehet lépni az áfamentes körbe. Ezt azonban legkésőbb 2018. 12 Millió Kata. december 31-éig be kell jelenteni az adóhatóság részére. Öt éve vezették be a kisadózó vállalkozások tételes adóját (KATA), amely rövid idő alatt körükben a legnépszerűbb adózási módra tett szert. Ezt bizonyítja, hogy idén novemberben a KATA-t választók száma átlépte a háromszázezret, mindez pedig azt jelenti, hogy már közel minden harmadik vállalkozás ezt az adózási módot választotta. KATA adóalanyiságot választhat az újonnan alakuló, vagy a már működő: egyéni vállalkozó, egyéni cég, a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság és ügyvédi iroda illetve a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság. A már működő adózók esetében az adóalanyiság a választás bejelentését követő hónap első napjával jön létre.
Melyek azok a dokumentumok, amelyek kiállítása és vezetése kötelező a munkavállaló bejelentésével, illetve munkaidejével, munkabérével kapcsolatban. Alkalmi munkavállalót lehet-e, és ha igen, hogyan munkaidőkeretben foglalkoztatni? Alkalmi munkavállaló alapbérét órabérben vagy napibérben kell meghatározni, illetve van-e erre jogszabályi előírás? Alkalmi munkavállaló bérelszámolásánál milyen bérpótlékokra kell figyelemmel lenni? A kérdésekre a választ az Mt. (2012. évi I. tv. ) és az Efo tv. (2010. évi LXXI. ) vonatkozó rendelkezései adják meg. Az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén az egyszerűsített munkaviszonyban egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott munkavállalók létszáma – a munkáltatónak a tárgyév első, illetve hetedik hónapját megelőző hat havi, ha a munkáltató ennél rövidebb ideje működik, működésének egész hónapjaira eső átlagos statisztikai létszámát alapul véve – nem haladhatja meg -az Mt. Alkalmi munka: bejelentés, munkarend, bér és bérpótlék - Adózóna.hu. hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az egy főt, - egy főtől öt főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a két főt, - hattól húsz főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a négy főt, - húsznál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám húsz százalékát.
Érdemes tisztában lenni az egyszerűsített foglalkoztatás adta lehetőségekkel, mert a munkavállalók bejelentése rugalmas, a munkáltató által fizetendő közteher kedvező és a munkavállalóknak is csak személyi jövedelemadót kell fizetni - azt is csak meghatározott esetben. Ugyanakkor az egyszerűsített foglalkoztatás nem helyettesítheti a munkavállalók normál munkaviszonyba történő bejelentését, fontos, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás alkalomszerű vagy szezonális legyen. Az egyszerűsített foglalkoztatás jogszabályi hátterét a 2010. évi LXXV. törvény adja. 1. Alkalmi munka bejelentés telefonszám. Milyen munkára létesíthető munkaviszony egyszerűsített módon? Mezőgazdasági idénymunka: növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés továbbá a termelő, termelői szervezet, termelői csoport (illetve ezek társulása) által a megtermelt termékek anyagmozgatása, csomagolása (kivéve a tovább-feldolgozás) Mezőgazdasági idénymunka esetén egy magánszemély egy munkáltatónál egy naptári évben legfeljebb 120 napot dolgozhat.
Harmadik országbeli állampolgár kizárólag mezőgazdasági idénymunka keretében foglalkoztathatók, ha van munkavállalási engedélyük. Ez a korlátozás nem vonatkozik a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személyekre. 14. Van-e olyan eset, amikor nem lehet egyszerűsített foglalkoztatás keretében embereket alkalmazni? Igen, ha a foglalkoztató adótartozása a 300 000 Ft-ot meghaladja. Ebbe a 300 000 Ft-ba az alábbi adónemeket kell beleszámítani: szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás, rehabilitációs hozzájárulás, munkáltató részére előírt szja előleg, egyszerűsített foglalkoztatás közterhe. Hasznosnak találta az információkat? Mégsem jött dolgozni az alkalmi munkavállaló. Vissza tudom vonni a bejelentését? - Írisz Office. Ossza meg ismerőseivel is! Még több tanácsra van szüksége? Találkozzunk személyesen (Budapest III. kerület), írjon e-mailt vagy telefonáljon! Iratkozzon fel hírlevelünkre, és olvassa el 13 + 1 ingyenes adótippünket!
A bejelentés visszavonására a hívástól számított 2 órán belül, hosszabb időtartamú bejelentés esetén a tárgynap reggelén 8 óráig van lehetőség lehetőség. Amennyiben ezt is telefonon keresztül intézik, úgy szükség van a regisztrációs számra. Az a munkáltató, aki 300 ezer forintot vagy annál több adótartozást halmozott fel, az nem foglalkoztathat egyszerűsített munkavállalót mindaddig, amíg az adótartozását ki nem egyenlíti. Alkalmi munka telefonos bejelentés. Fontos! A bejelentést legkésőbb a következő munkanapon jelenteni kell a gazdálkodó bérszámfejtője felé, hogy a szükséges adminisztráció elkészülhessen.