Hozzávalók elkészítés: 60 – 80 perc nehézség: normál sütési hőfok: 175 ℃ sütési idő: 40-45 perc egy 8 tojásos piskóta 1, 2 kg alma fél citrom 20 dkg cukor 2 cs. vaníliás puding 1 dl narancslé baracklekvár Elkészítés A szokott módon elkészítem a piskótát, a 20×32-es nagyságú tepsimbe, és hagyom kihűlni. Szép magasnak kell lennie, hogy kényelmesen három lappá tudjam vágni. Az almákat megpucolom, magházukat kiemelem, és így mérem le, majd lereszelem őket. Egy lábasba teszem, és meglocsolom a fél citrom levével, hozzáadom a cukrot, és elkezdem főzni. Közben a narancslében csomómentesen elkeverem a pudingporokat, azt is hozzáadom az almákhoz, és felfőzöm az egészet. Az eddigieket akár előző nap is megcsinálhatjuk. Almás krémes piskóta. Másnap már csak össze kell állítani a süteményt. Három lappá vágom a piskótát, lerakom az alsó lapot, és megkenem baracklekvárral, rásimítom az almás töltelék felét. Erre kerül a második lap, amit szintén megkenek lekvárral, a maradék almás tölteléket ráterítem, és erre teszem a harmadik lapot.
A töltelékhez a reszelt almát lecsöpögtetjük, majd a porcukorral és a fahéjjal összekeverjük. A kihűlt piskótát félbe vágjuk. Az egyik fél piskótára rákenjük az almás tölteléket, majd ráhelyezzük a másik fél piskótát. Végezetül a sütemény tetejére kenjük a vanília krémet. A süteményt hagyjuk egy kicsit összeérni, majd tégla alakra szeletelve kínáljuk. Almás krémes piskóta recept. Megjegyzés A morzsálódós nyújtott lap helyett piskóta alappal készítettem el a süteményt, amely sikert aratott. - Csizoo Szeretnél értesülni a Mindmegette legfrissebb receptjeiről? Érdekel a gasztronómia világa? Iratkozz fel most heti hírlevelünkre! Ezek is érdekelhetnek Friss Napi praktika: hasznos konyhai trükkök, amiket ismerned kell Válogatásunkban olyan konyhai praktikákból szemezgettünk, amiket ti, kedves olvasók küldtetek be, gondolván, hogy mások is jó hasznát veszik a kipróbált, jól bevált trükknek. Többek között lerántjuk a leplet arról, hogy nem folyik ki a rántott sajt, mitől lesz igazán krémes a gyümölcsleves, és hogy mitől lesz szupervékony, szakadásmentes a palacsinta.
Ha ez a recept tetszett, az alábbiakat is ajánljuk figyelmedbe:
Hangos ismeretterjesztő cikk Földünk pólusain, az Északi és a Déli-sarkon különleges, érdekes légköri jelenséget figyelhetünk meg. Nagyon ritkán nálunk is előfordul, hogy éjszaka zöldesen felfénylik az égbolt. E tünemény neve északi fény (aurora borealis), illetve déli-sarki fény (aurora australis). Latin nevét Aurora, a hajnal római istennője után kapta. Mi okozza ezt a gyönyörű sarki fényt? A Nap működése közben elektromos részecskéket bocsát ki. Ezeket a részecskéket a Föld mágneses tere általában eltéríti. A sarkokon viszont a mágneses tér olyan, mint egy tölcsér, és nem eltéríti ezeket a részecskéket, hanem összegyűjti és a talaj felé irányítja őket. A légkörben található gázok az elektromos részecskék hatására fényleni kezdenek. Ilyenkor az ég zöld, arany, bíbor színekben pompázik. Ez a jelenség 80 és 1000 km-es magasság között fordulhat elő, de leggyakrabban a 100 km szinten figyelhető meg. Formái változatosak, és állandóan változnak, lehetnek sugaras szerkezetűek, emlékeztethetnek bennünket függönyre, ívelt szalagokra.
magasságát trogonometrikus úton ki lehet számítani, ha ismeretes az a szög, mely alatt egy bizonyos pontját, p. a koronáját a Föld két különböző helyén látták. Amint a összeköttetés a földdel megtörtént, a csúcsokon sárgás-fehér fény mutatkozott, melynek spektruma a S. jellemző vonalait feltüntette. Legújabb időben Paulsen azt véli, hogy a S. -t mint elektromos áramoktól redő jelenséget nem lehet kielégítően megmagyarázni és ő összefüggésben a Lénárd-féle katódsugarakkal, más elméletet tett közzé. [ÁBRA] 4. Északi fény, Capri által a Hebrid szigeteken észlelve 1874. szept. 11-én. Forrás: Pallas Nagylexikon Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is A most dokumentált jelenséghez hasonlót korábban azonban még soha nem láthattunk. Pont úgy néznek ki, mint a sivatagi homokdűnék, ám ezek csodálatos színekben az égen villódznak – mondta Minna Palmroth, a Helsinki Egyetem számítástechnikai űrfizikusa, aki kollégáival útmutatót készített az aurora borealisról. – Ez a jelenség azonban nem illeszkedik az eddig ismert és rögzített sarki fény fajtákhoz; nekünk viszont sikerült lencsevégre kapnunk.
A napszél protonjai és elektronjai itt találkoznak a légkör részecskéivel, az ez által felszabaduló energia következtében jön létre a sarki fény. Sokkal szebb, mint egy üveg kóla, nem? Shutterstock Rázd fel! A jelenséget könnyen megérthetjük, ha elképzeljük, hogy felrázunk egy üveg szénsavas üdítőt. Ezáltal sok energia kerül a palackba, és amikor kinyitjuk, az energia buborékok formájában távozik. Ugyanez történik, amikor a Napból származó protonok és elektronok "felrázzák" a légkörben lévő részecskéket, melyek ezután – buborék helyett – fény formájában bocsátják ki a felszabadult energiát. A különböző részecskék más és más színű fényt eredményeznek, az oxigén például vörös és zöld fényt, míg a nitrogén kékes színű fényt ad. A szemünk a zöld színt képes a leginkább érzékelni, ezért általában ilyen színűnek látjuk a sarki fényeket. A legnagyobb eséllyel télen, éjszaka láthatjuk a jelenséget, és minél távolabb megyünk a város fényeitől, annál valószínűbb, hogy részesei lehetünk ennek a csodának.
Máskor több fénylő ív jobbról-balról emelkedik a magasba és közös pontban; a S. koronájában - egyesülni látszik. Nem ritkán szines szalagként tünik fel, melyet szél látszik lobogtatni, mert a szalag egyes részein hullámos felvillanások láthatók, melyeken szinpompája a Geissler-féle csövekre emlékeztet. De van oly S. is, melynek határozott körvonalai nincsenek és mely csak élesen megfesti az égbolt egy részét. [ÁBRA] 1. Az északi fény leggyakoribb alakja déli Skandináviá-ban és Németországban. Mivel a S. hazája a magas északon van, az ókor klasszikus népeinél nem is akadunk annak nyomára; a skandináv népmondákban azonban sűrün szerepel. Siófoki képviselő jelöltek 2019 Www makita hu belépés 2016 Friskó Panzió, Zalakaros – 2020 legfrissebb árai Nem mellesleg a népi hiedelemben számos teória fűződik hozzá. A északi mitológiában elég gyakran megjelenik és különféle tevékenységeket tulajdonítanak neki. Általában a filmes szakmában a sarki fényt összekapcsolják a mikulással, vagy a karácsonnyal is.
1. nap Helsinki Érkezés Helsinkibe. Menetrendtől függően szabadidő a város felfedezésére, szállás. 2. nap Helsinki – Murmanszk Utazás repülővel Murmanszkba, felszállás a 2008-ban épült atomjégtörőre, ami a következő közel 2 hétig a szállásod lesz. A "Győzelem 50 éve" elnevezésű hajó a mai napig az egyik legerősebb. Kihajózás a Kola-öblön keresztül. 3. nap Barents-tenger Az Északi-sark irányába indulva ismerkedés a sarki élővilággal, földrajzzal, történelemmel és különlegességekkel a szakértők előadásában. A hajón a "szokásos" személyzet mellett sarkkutatók, biológusok, ornitológus, fotós, gleccser-szakértő, geológus, jégszakértő is utazik többek közt a hajón, akik előadások és informális beszélgetések és bemutatók során ismertetik a tudnivalókat, valamint válaszolnak minden kérdésedre. Lehetőség van arra is, hogy a hajóval is megismerkedhess: a kapitány és a személyzet bemutatja a különleges hajó részleteit, a motortól a biztonsági berendezésig, hogy megtudd, hogyan lesz képes a hajó átkelni a vastag jégtakarón, hogyan navigál a jéghegyek közt, stb.