Először is tisztázzuk, mit jelent pontosan a covering letter, azaz a motivációs levél: egy egyoldalas formális kísérőlevél – ami a leendő munkáltatódnak íródik – a kívánt pozíció betöltéséről. Nem szokatlan eset, ha egy meghirdetett állás megpályázásához motivációs levelet is kérnek, természetesen az önéletrajzod (CV) mellett. Erre azért van szükség, mert a kettő együtt alkot egy egészet, és így tudod igazán meggyőzni a leendő munkáltatóid arról, hogy te vagy az emberük. Az önéletrajzban főként csak a száraz adatokat tudod felsorolni, hogy milyen képzettséggel és szakmai tapasztalattal rendelkezel. Ezzel szemben egy motivációs levél sokkal személyesebb, ez a legelső alkalom arra, hogy megmutasd, mi tesz téged igazán alkalmassá az új lehetőségre. Kezdjük is az alapokkal: Ismerd meg alaposan a céget, ahová jelentkezel! Írj egy pár soros bemutatkozót magadról! Írd le, hogy az általad szerzett tapasztalatot, hogyan tudnád kamatoztatni a cégen belül, miért járnának jól, ha felvennének téged.
Számtalan külföldi egyetem jelentkezési folyamatának meghatározó része a motivációs levél, melynek célja, hogy a felvételi bizottság megismerhesse a jelentkező motivációit, ambícióit, gondolkodásmódját. A jelentkezési profil összeállítása során ennek megírása jelenti az egyik legnagyobb kihívást a diákok számára. Motivációs levél – az angliai továbbtanulás sikerének kulcsa Azok számára, akik az Egyesült Királyság egyetemein szeretnének továbbtanulni, a magyarországi felvételin megszokottal ellentétben nem csupán az érettségi és tanulmányi eredmények, hanem annál inkább a motivációs levél lesz a sikeres jelentkezési profil döntő tényezője. Mi az a teljes jelentkezési profil? Hogyan írjunk motivációs levelet? Ebből a cikkből többet is megtudhatsz! Hogyan néz ki egy jó motivációs levél? Inspirációképpen alább az Engame Akadémia külföldi továbbtanulásra is felkészítő programjának volt diákja, Kosztolányi Boglárka angol nyelvű motivációs levelét közöljük, aki a Kenti Egyetem újságíró szakán tanul, munkájával pedig már az egyetem első évében elnyerte Nagy-Britannia egyik legrangosabb újságírói ösztöndíját.
Nagy a verseny. A világ fénysebességgel változik. Az emberi tudástár tíz évenként megduplázódik, új iparágak jönnek létre és új városok nőnek ki a földből. Versenyt futunk a technikával, az egyre kisebb részekre osztott idővel és a hasonló korú, képzettségű emberekkel. Az nyer, aki előbb odaér, aki előbb vagy jobban tud valamit, mint a többiek. A munkahelyünk élettartamát már nem évtizedekben, hanem hónapokban mérjük. De az ember rugalmas lény, megtanult alkalmazkodni, futóhomokra életpályát építeni és együtt élni a 21. századi hétköznapokkal. Ma azoknak szeretnénk segíteni, akik nem akarják egy lemondó kézmozdulattal tudomásul venni a "sorsukat". Akik a beletörődés és a feltétel nélküli megadás helyett a küzdelmet és a versenyben maradást választják. Akik tudatosan törekednek a céljaik felé, hajtanak, tanulnak, és előre szeretnének lépni az életben. A mai bejegyzésben olyan hasznos kifejezéseket és tudnivalókat válogattunk össze, amelyek segíthetnek egy angol nyelvű motivációs levél megírásában.
Igazat állítottál magadról? Elkerülted szövegedben a sablonokat, közhelyeket? Ugye nem sajnálkoztál leveledben nem létező adottságaid, gyakorlatod hiánya miatt?! Lehetőleg sikerült elkerülnöd a tagadó ("Nem beszélem jól az angolt, de... "), és a feltételes módú mondatok ("Szerintem el tudnám végezni az egyetemet... ") használatát?! És végül egy jó tanács a szakemberektől: "Tartsuk szem előtt, hogy mindössze önéletrajzunk és motivációs levelünk alapján fognak bennünket megítélni. Ezért fordítsunk elég időt és energiát e papírjaink rendes elkészítésére. "
Magyar Hírlap 1998/02/21., 7 [Példa 2] (Szakasz Jelentés(ek)): Ezért indítványoztuk azt, hogy derítsék föl, konkrétan mennyi termőföldről van szó, mert a tudás hatalom, és a tudásnak mint hatalomnak a felhasználásával lehet a megfelelő döntést meghozni. Országgyűlési Napló 1997/02/17., TORGYÁN JÓZSEF [Példa 3] (Szakasz Jelentés(ek)): Aki pedig buta, tájékozatlan, az megfizet érte. Bárcsak lett volna egyetlen ember a bantu négerek között, aki a fehérek érkezésekor tudta volna - legalább elméletben -, hogyan kell tükröt készíteni. Biztosan nem adtak volna valóságos kincseket egy fésülködőtükörért. A tudás hatalom, a tudás hiánya pedig kiszolgáltatottság és kizsákmányoltság. Azt hiszem, az utóbbiaknak nézünk elébe. Minden olyan intézkedés, amely az oktatás pozícióit rontja, a fejlett Nyugattól való lemaradásunk bebetonozását segíti elő. A tudás leértékelődése globális veszélyeket is rejt. Magyar Nemzet; Cím: Érték ( t) rendek, avagy a közoktatás Virág-szindrómája; Szerző: Homonnay Zoltán; Dátum: 1997/10/18 [Példa 4] (Szakasz Jelentés(ek)): Mondjuk ki nyíltan: évtizedek óta nem a szellem, hanem a propaganda terrorja alatt éltek s élnek még népek ma is ebben a térségben.
Explicit és tacit tudás a szervezetekben Ha abból indulunk ki, hogy a tudás a gazdaság legkritikusabb erőforrása, valamint a vállalatok elsődleges termelési forrása és értéke (Nonaka & Takeuchi, 1995), akkor érdemes foglalkoznunk a tudás jellegével is. A tacit tudást hallgatólagos tudásként is emlegetik. Ez a tudás személyes, nehezen formába önthető, tapasztalati jellegű és a személy többnyire nincs tudatában a használatának. Az explicit tudás ezzel szemben jól strukturált, megfogalmazható és átadható. Vannak bizonyos becslések, melyek szerint egy-egy vállalaton belül az összes tudás körülbelül 80 százaléka tacit tudás. A tudásmegosztás szervezeti jelentősége A tudásátadás által jobb és gyorsabb döntések születnek, hiszen nem kell mindig minden lehetséges megoldást és kimenetelt mérlegelni, hanem használhatók a korábbi, másoktól tanult minták, best practice-ek és forgatókönyvek. A szervezeten belüli tudásmegosztás elősegíti a gyors reagálást, a termékek időben történő szállítását a megrendelők, kliensek felé.
Nem véletlen tehát, hogy ezt az egész őrületes wirtschaftot Orbán Viktor kormánya a minap 30 évre titkosította. Nézzük meg közelebbről, hogy voltaképpen mit is kell néki ilyen veszettül titokban tartani. Hiszen az már nem titok, hogy megvásárolta, az sem, hogy felhasználta, sőt még az sem, hogy hogyan és kikre "dolgozott rá". Akkor hát mi? The Guardian (2021. július 20. ): "Egyelőre nem világos, hogy az izraeli hírszerző ügynökségeknek lehetnek-e különleges kiváltságaik az NSO-val szemben, például hozzáférhetnek-e a kémprogramjaival összegyűjtött megfigyelési anyagokhoz. Egy a céghez közeli személy, aki kérte, hogy maradjon névtelen, azt mondta, hogy gyakori téma a spekuláció. Arra a kérdésre, hogy Izrael hozzáférhet-e az NSO ügyfelei által összegyűjtött hírszerzési információkhoz, azt válaszolta: »Az amerikaiak így gondolják. «" Ezt a nézetet erősítették meg egykori és jelenlegi CIA tisztviselők a Washington Postnak, akik szerint feltételezhető, hogy Izraelnek "bizonyos hozzáférése" lehet a megszerzett információkhoz "egy hátsó ajtón keresztül" ("via a backdoor").