Persze lehet, hogy a feltalálás egészen máshogy zajlott, de gyerekként roppant nagy élvezetet nyújtott számunkra a hóemberépítés mellett hatalmasakat harapni a hógolyókba. Ma már rengeteg dologról elmondhatjuk, hogy nem találtunk ki nagyot mi, mai emberek, mert már akár több ezer évvel ez előtt is ismert dologról van szó. Egész egyszerűen ez zajlott le a fagyi történetében is, csak modernizálódott a hideg nyalat. Persze vitatott, hogy ki is volt az az őrült elme – utólag nagyon hálásak lehetünk neki – aki kitalálta, hogy gyümölcslével meglocsolt, fűszerezett hógolyót fog nyalogatni. Kati cukrászda szeged jones. Egy azonban biztos, a történelem során sok helyen hallhattunk a hideg csemegéről. Ázsiából az arabok és a perzsák hozták el az európai népek számára a fagylaltot, amely hatalmas sikert aratott szerte a világban. Kávézás Egyes források szerint a kávécserjét XV. század elején egy etióp (más források szerint szerint jemeni) pásztor fedezte fel miközben állatait legeltette. Észrevette, hogy juhai egy bizonyos növényt legelve sokkal élénkebbek lesznek.
Ezáltal a magvakban levő keményítő- és fehérjeanyagok feltáródtak és az így nyert őrleményt vízzel, tejjel, vagy állati vérrel, esetleg zsírral keverve, már tésztát lehetett készíteni. Ez a vívmány az emberi táplálkozásban óriási lépést jelentett előre, mert ily módon az ősember gyümölcsből, gyökérből és húsból álló táplálékát jelentősen kiegészíthette. Nagy haladást jelentett az is, hogy míg a húst az ősember úgyszólván egyáltalán nem tudta raktározni, addig a gabonamagvakat könnyen eltartotta és így megszabadult az éhség rémétől. A pép – táplálékból a folyadék elfőzetésével készítették a lepényt, mely – kis víztartalmánál fogva – az első eltartható sütőipari késztermék volt. A lepényt már a cölöpépítők és a bronzkori vadászok is ismerték. Ugyanez a tartós sütemény kísérte útjaikon a vikingeket. A pép sütést az ősidőkben úgynevezett főzőköveken végezték. Menetrend ide: Kati CukráSzda itt: Szeged Autóbusz, Villamos vagy Vasút-al?. Ezeket a főzőköveket tűzben hevítették és a pépet a forró kőre kenték. Ily módon készültek az első lepények. Természetesen így a lepénynek csak az egyik oldala sült meg.
Vállalkozásunkat, büfé profillal, 1984. április 15-én nyitottuk. 1988. március 15-étől profilt váltottunk és cukrászdaként működünk a mai napig. Sok éve foglalkozunk képzéssel, évente átlagosan öt tanulţ képzünk. Tanulóink sikeresen szerepelnek nemzetközi és országos versenyeken. A süteményeink nagy része saját receptúra és technológia alapján készül, de készítünk tradicionális süteményeket is, mint a habroló, Erzsi kocka, habpite, vagy az őznyelv. Kezdettől fogva részt veszünk a szegedi Menyegző Esküvői Kiállításon, ahol látványcukrászatot, tortashow-t mutatunk be. Specialitásunk a vendégeink által megálmodott formatorták és az óriás méretű torták elkészítése. Kati cukrászda szeged mac. Legnagyobb 1000 szeletes volt.
– A Római Magyar Akadémia feladatköre igen széles, hiszen a teljes magyar kultúrának ez a csodálatos palota ad otthont. Ma is elsődlegesnek mondható a tudományos küldetés, ösztöndíjasokat fogadunk, kutatásokat segítünk, tudományos rendezvényeket szervezünk annak érdekében, hogy az olasz és a magyar tudósok együttműködését elősegítsük, és hogy a magyar kutatásokat bemutassuk Rómában. Ez elsősorban azért fontos, mert Róma nem csupán Olaszország fővárosa, hanem a régészet és az egyháztörténet tekintetében a világ fővárosa is. A Római Iskola képzőművészeti örökségét is továbbvisszük, évente hat-hét művészeti ösztöndíjast fogadunk, akik minden júniusban a galériában szervezett ösztöndíjas kiállításon mutathatják be alkotásaikat. Végül nagyon fontos a kulturális funkció is, hiszen a palota kiváló helyszín a magyar kultúra sokszínűségének bemutatására. – Melyek a legsikeresebb, leglátogatottabb akadémiai programok? – A legnépszerűbb rendezvényeink közé tartoznak a zenei programok. Sok klasszikus zenei koncertet szervezünk, részben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemmel együttműködésben, de természetesen vannak népzenei, világzenei, jazz és kortárs zenei programjaink is.
Baráti alapú együttműködés köt össze, a Pápai Magyar Intézettel és Magyarország Szentszéki Nagykövetségével, mely intézetek programjainak gyakran és örömmel adnak otthont a Falconieri-palota szalonjai. – A Római Magyar Akadémia otthont nyújt mindazon művészeknek, tudósoknak, kutatóknak, akik Rómában gazdagítják tudásukat. Milyen típusú tanulmányokat folytatnak az itt lakó ösztöndíjasok? – A legtöbb ösztöndíjasunk a Vatikáni Titkos Levéltárban, a Vatikáni Államtitkárság Történeti Levéltárában, az Olasz Külügyminisztérium Levéltárában, a szerzetesrendek levéltáraiban, a pápai egyetemek és a külföldi tudományos intézetek könyvtáraiban kutat. A történészeken kívül érkeznek hozzánk klasszika filológusok, művészettörténészek, régészek, immár jogászok is, illetve természetesen italianisták, akik az olasz irodalmat és kultúrát tanulmányozzák az olasz fővárosban. Az egyik fő törekvésünk, hogy egy zenei ösztöndíjat hozzunk létre, hiszen a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyre szorosabb kapcsolatokat ápol a római zeneakadémiával (Accademia Nazionale di Santa Cecilia), és nagyon fontosnak érzem, hogy ezek az intézményközi együttműködések szilárd bázist kapjanak a Római Magyar Akadémia segítségével.
Római Magyar Akadémia Egyéb nevek Collegium Hungaricum Róma, Accademia D'Ungheria Alapítva 1927 Típus Collegium Hungaricum Székhely Via Giulia 1, Róma 00186 Tagság Balassi Intézet Igazgató Molnár Antal [1] Elhelyezkedése Római Magyar Akadémia Pozíció Róma térképén é. sz. 41° 53′ 41″, k. h. 12° 28′ 10″ Koordináták: é. 12° 28′ 10″ A Római Magyar Akadémia (más néven Collegium Hungaricum Róma - latin, tulajdonképpen "Magyar Intézet") a Balassi Intézet tudományos-kulturális intézete Rómában, Olaszországban. Collegium Hungaricum Európa több fővárosában található. Céljuk segíteni a külföldön tanuló diákokat, és megismertetni a magyar kultúrát az adott országban. Története [ szerkesztés] Előzmények [ szerkesztés] A Magyar Történeti Intézet, Róma (1902) A Római Magyar Akadémia előzménye az 1895 -ben alapított Római Magyar Történeti Intézet, mely 1913 -ig működött. Az 1923 -as újjáalapítását követően 1948 -ig működött ismét ( 1996 óta Fraknói Vilmos Történeti Intézet néven működik a Római Magyar Akadémia keretei között).
Ezt egy újabb, az előbbinél hosszabb interregnum követte. 1965-ben lépett életbe a Magyar Népköztársaság és az Olasz Köztársaság közti kulturális egyezmény, amely egyes rendelkezései a Római Magyar Akadémiát is érintették, annak értelmében a Római Magyar Akadémia fenntartását és működését is támogatnia kel a feleknek. Ez érinti a tudomány, a művészetek és az irodalom területét is. A tudományos és kulturális kapcsolatok ápolásának érdekében az intézet által szervezett tanulmányutakat, kiállításokat és programokat is felkarol a két ország. Az intézmény fennmaradásához nagy mértékben hozzájárulhatott az is, hogy az egyezményben foglaltak szerint a két ország elősegíti a könyvek, kiállítások, tudományos anyagok cseréjét is, támogatva ezzel a két ország között utazó tudósokat is - írja a Wikipedia.
A szerző, Sturcz János művészettörténész a pokolfelfogások és művészi megjelenítésük kontextusába helyezve mutatja be a kiállítás képeit. A kiállítás a Római Magyar Akadémián látható szeptember 23-tól.
A Falconieri-palota számos nemzetközi tudományos konferenciának ad otthont. Ezek a rendezvényeink természetesen inkább a Rómában élő nemzetközi tudós közösséget szólítják meg, de mivel az Akadémia kapcsolati hálója igen széles, ezért tudományos programjainkon is nagyszámú közönség vesz részt. – Milyen együttműködést folytat a Magyar Akadémia a Szentszékkel? A Vatikánnal megbízatásom kezdete óta szoros kapcsolatot igyekeztem ápolni. Az egyik legfontosabb partnerünk a Történettudományok Pápai Bizottsága, amellyel több kiemelkedő fontosságú konferenciát szerveztünk. Az Értelmetlen mészárlás című, az első világháború centenáriumára rendezett konferenciát tekinthetjük együttműködésünk csúcspontjának. Ezt a rendezvényt Pietro Parolin bíborossal, vatikáni államtitkárral közösen nyitottam meg a X. Piuszról elnevezett impozáns vatikáni szalonban. Fontos tudományos partnereink a nagy presztízsű Pápai Gergely Egyetem, a Lateráni Egyetem, a vatikáni gyűjtemények (elsősorban a Vatikáni Apostoli Könyvtár, a Vatikáni Titkos Levéltár és a Pápai Államtitkárság Történeti Levéltára), emellett együttműködünk a szerzetesrendek központi levéltáraival és történeti intézeteivel is.
A széles kínálat felsorakoztatásában a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Magyar Nemzeti Filmarchívum nyújt segítséget. Keresettek a karanténkoncertek, valamint a Magyarország látványosságait, városait, vagy éppen gasztronómiáját is bemutató sorozat. "Ennek nem titkolt célja hazánk népszerűsítése, hogy amikor majd ismét megnyitják a határokat, minél több ember Magyarországot válassza úticélul" - hangsúlyozta a megbízott intézetvezető. Ezen a héten az RMA internetes közönsége többek között Szigetvár ostromáról tanulhat, megnézheti a Valahol Európában vagy A Pendragon legenda című filmeket, illetve megismerheti a török kori magyar fürdőket. Az akadémia saját posztjaiban a "két ország, két kultúra találkozása" is hangsúlyt kap, a napokban mutatták be például Vittorio Jano, vagyis János Viktor, az olasz Fiat és Alfa Romeo autógyárak konstruktőrének élettörténetét. Az RMA újraindulása elsősorban az olaszországi korlátozások feloldásától függ, talán május 18-án nyithatnak újra, amikor a múzeumokat, könyvtárakat is megnyitják.