A jövő eltűnik a versből, a lovas útja az eltévedés miatt céltalan és kilátástalan. A táj, amin keresztülhalad kísérteties, történelem előtti szörnyek élnek benne. Visszatérünk az őskorba, a civilizáció előtti világba, mely a háború miatt mintha visszatérne a 20. századba. Ember az embertelenségben (1916): A vers a román csapatok betörése után született, mikor a magyar katonák fejvesztve rohantak az ellenség elől Erdély egyetlen országútján mely pont Csinszka szülői háza alatt vonult el. Ady ekkor épp Csucsán tartózkodott és látta az elűzött székelyek fejvesztett menekülését, ez ihlette meg ennek a versnek a megírásában. Ady ebben a háborús helyzetben is meg tudott maradni mind embernek mind magyarnak, ennek ad hangot művében. A mű rapszódia. Ady endre háborús költészete. Az első versszakban metonímiák sorát láthatjuk melyek az embert és a háborús öldöklést hordozzák. A tehetetlenség kínzó érzéséhez hozzájárul az idő összezavarodása. A lírai én szinte elveszti életlehetőségeit, ezért önmagáról mint halottról beszél, de itt is megjelenik a mégis-morál, megpróbál szembeszegülni a cselekvésképtelenséggel.
Diszharmonikus érzést keltelenek még a rímtelen, elárvult sorok. A nagy szerelem bemutatását – amely a végén már csak a gyötrődésről szólt – az 1912-es Elbocsátó, szép üzenet c. verssel zárhatjuk. Ady ebben kíméletlenül leírja, hogy szerelme már rég nem igaz, sőt az egész szerelmet és az asszonyt is letagadja. Több régebbi versében is szót ejt arról, hogy minden nőben magát szerette. Ebben a költeményben nyíltan ki is mondja: "magamimádó önmagam imája". Így zárult le végül a hol boldog, hol boldogtalan, hol kedves, hol egymás húsába tépő, de mindenképpen nagy szenvedélyekkel teli Léda-korszak. Ady Endre Istenes költészete - Irodalom érettségi - Érettségi tételek. A kapcsolat vége után a költő örömmel vetette bele magát a szabad életbe. Nagy számmal kapott rajongói leveleket, felajánlkozó szerelmi vallomásokat. A levélírók közül feltűnt neki egy 16 éves lány, aki más hangon közeledett hozzá, mint a többi levélíró. Megírta a költőnek, hogy ők távoli rokonok, ezért Ady néha-néha még válaszolt is neki. A lányt Boncza Bertának hívták. Éveken át leveleztek, írásaik egyre bensőségesebbek lettek.
Rájön, hogy neki hivatása van, másokért kell élnie, át kell mentenie a jövőnek az emberiség elveszett értékeit. A záró szakaszban a költő dühödten követeli az emberiséget az embertelenségben.
("bús, kopott öregúr. ", "tépedten, fázva", "fehér szakálla borzolt. "). Isten szerepe: "Rorátéra harangozott": ez az advent, a várakozás ünnepe. A lírai én kezében lámpás volt, ami a keresés szimbóluma. "Rongyolt, megviselt lelkében a hit", "eszében régi ifjúság, emlékek": "tékozló fiú": hitehagyottan visszatérne az Úrhoz, mert a felnőtt ember elfeledte a gyermeki bizalmat. "Istenszag": Isten közelsége. Az atmoszférája mitikus: "nyirkos, vad, őszi hajnalon" Megvolt a találkozás, de nem tudott mit mondani Istennek, még egy imát és a nevét sem. Az Isten utáni vágy megvolt benne, de nem tudott vele találkozni. Ady endre háborúellenes költészete. Alapmagatartás: keresés, visszatalálás Istenhez, az a lelki nyugalom, amit gyermekkorában érzett. Az Istenbe vetett hit meghalt (Nietzche). A vers beszédmódja széttartó: egyszerre van jelen a zsoltár, biblikus, archaikus, régies beszédmód és a profán is. Patetikus (fennkölt) és ironikus is. Istenképe szent és hétköznapi. A Sion-hegy alatt kérdésfelvetésének hátterében minden bizonnyal a metafizikus világmagyarázatok válságának, az egészelvűség megrendülésének tapasztalata áll, amely azonban nem mond le a teljesség utáni vágyról.
Toldi: Hetedik ének szókincs szerző: Vieniko Hetedik ének Szóképek- Toldi 6-7. ének Fordítsa meg a mozaikokat szerző: Zsuzsannahorvat Toldi - Második ének - szóm/1. szerző: Szijartokati Toldi 1-3. ének eseményei szerző: Torokzsuzsa74 Toldi a 6. b-nek, 11. ének szerző: Csorbaeditke Toldi 1. ének (költői képek) Labirintus szerző: Gombea Toldi 1. ének - rókalelkű és társai szerző: Potmiki Toldi - Negyedik ének - szóm/1. Toldi 1-4. ének tudáspróba szerző: Siposzsuzsi69 Toldi-kifejezések 1-4. ének Toldi - XII. ének (eseménysor) Toldi időrend 1-7. ének szerző: Fabiankarola Toldi/Tizenkettedik ének/Kifejezések szerző: Vicaspy A Toldi cselekménye 1-4. ének szerző: Malacka7 Toldi 7. ének szereplői Toldi Kilencedik ének, párosító szerző: Kihariistvan Arany János: Toldi (Előhang, 1-2. ének) szerző: Zszsofi93 Arany János: Toldi, 1-3. ének (gyakorlás) szerző: Emeser2 Toldi: ált. jellemzők, előhang, 1-2. ének szerző: Ster1evelin Toldi (Előhang és 1-4. ének) Lufi pukkasztó szerző: Ebocok Toldi 12. ének Toldi 11. ének Toldi 2. ének Toldi - 4. Toldi 1.ének tartalom. ének szerző: Faludyszilvia12 Toldi - 4. ének kérdések szerző: Bettinapapp1998 szerző: Fankififi Irodalom
A XI. ének rövid tartalma: Másnap Miklós megvásárolja a vitézi ruhát, fegyvert s megy a bajvívás színhelyére, ahol a cseh bajnok már nagyban hetvenkedik. Közben megérkezik a király is az udvarával. A bajvívás előtt a két vitéz kezet fog. A cseh vitéz szét akarja roppantani Miklós kezét, de az megelőzi és szorításával vért sajtol ki a cseh vitéz kezéből. Miklós legyőzi ellenfelét, aki térden állva könyörög az életéért. Toldi meg is kegyelmez neki, de amikor a cseh orvul megtámadja hátulról, eltűnik szívéből minden irgalom és megöli a csehet. Fejét veszi a két parton álló nép örömrivalgása közben. Az ismertetőnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Toldi / 1. ének. Oldalak: 1 2 3
abo877 válasza 4 hónapja Nem vázlatpontok szerint írtam még régebben, de remélem megfelel majd. Arany János - Toldi, 1. ének Helyszín: -alföldi puszta Szereplők: -Toldi Miklós -Laczfi nádor -leventék (magyar katonák) Esemény: Toldi Miklós nem henyélt a többi napszámossal szemben, azonban álmodozik, hogy egyszer ő is katonának állhasson, és csillogó fegyvert foghasson a kezében. Éppen Laczfi nádor serege érkezik, és érdeklődik, hogy merre van Buda. Toldinak nem esett jól, sőt egyenesen megsértette a paraszt megnevezés. Közben édesapja és testvére is eszébe jutott, akikkel nem volt valami fényes a kapcsolata. Toldi 1 ének rajz. Miklós egy hatalmas fa rúddal mutatta Buda irányát. Később a táborban mindenki róla beszél. Arany János - Toldi, 2. ének Helyszín: -szülői ház, kert hátsó része -Toldi György -édesanya -háziasszonyok Esemény: A szülői házban készülnek Toldi György érkezésére. Miután megjött kissé undokan köszön édesanyjának, és nem kíváncsi öccsére. Abban a pillanatban belép Miklós az ajtón, és ütésre emeli a kezét, de bátya visszalöki.
Ott akad a nyomára az öreg Bence, akit édesanyja küldött utána étellel, itallal. Bence szeretné a fiút hazaédesgetni, de hiába. Miklós eltökélte magát, hogy addig nem megy haza, míg a nevén esett foltot valami híres tettel le nem mosta. Az V. ének rövid tartalma: Éjjel azonban csak hazaindul, hogy elbúcsúzzon édesanyjától. Útközben farkasok támadják meg, de megöli őket, s úgy folytatja útját hazafelé. A VI. ének rövid tartalma: Otthon a dárdákkal földre szegezi az alvó vitézek ruháit, a két megölt farkast pedig György ágya szélére fekteti. Ezután bemegy édesanyjához, hogy elbúcsúzzon tőle. Toldi 1 ének rajzfilm. Nagy az öröme Toldinénak, amikor Miklós terveit hallja, de nem beszélgethetnek sokáig, mert a kutyák megérezték a farkasszagot és fölverik a házat. Miklósnak menekülnie kell. A VII. ének rövid tartalma: A zivatar elfedi az üldözői elől menekülő Miklóst, aki Buda felé tart. A negyedik nap estéjén Rákos mezejére ér. A temetőben találkozik egy özvegyasszonnyal, akinek két fiát egy cseh vitéz lovagi tornán megölte Buda várában.
A II. ének rövid tartalma: Toldi hazaérve otthon találja Györgyöt, a bátyját, aki azért jött haza, hogy megszedje magát. Láttán Miklós elfelejt minden haragot, hiszen mégis a testvéréről van szó, és ölelésre tárja a karját, de György durván, gúnyos szavakkal eltaszítja és munkára hajtja. Amikor pedig Miklós a jussát meri kérni, arcul csapja öccsét. Miklós erre neki akar rontani a bátyjának, de édesanyjuk közéjük veti magát, A III. ének rövid tartalma: György vitézei, akik az evés-ivás, mulatozás közepette kissé nekivadultak, uruk biztatására dárdával dobálják meg az udvar végében búslakodó Miklós körül levő palánkot. A fiú egy darabig tűri a csúfságot, de amikor egy dárda súrolja a vállát, felkapja a malomkövet, amelyen ült, és Toldi György emberei közé hajítja. A nehéz malomkő az egyik vitézt halálra zúzza. Mozaik digitális oktatás és tanulás. György jó alkalmat lát ebben a balesetben öccse elveszejtésére, akit gyilkosságért akar felelősségre vonni, így aztán kiadja a parancsot Miklós elfogására. A IV. ének rövid tartalma: Miklóst üldözik, ezért elmenekül otthonról és a nádasban bujdosik.