Rendszeres, hosszútávú szedése csökkenti a kardiovaszkuláris megbetegedések kockázatát. A zsírsavak a sejtfalba épülnek és azok rugalmasságát befolyásolják. Ez történik a vörösvértestek esetében is: a többszörösen telítetlen zsírsavak beépülése következtében rugalmasabbá válnak. E rugalmasság teszi lehetővé számukra, hogy a hajszálerek falán keresztül eljussanak a szövetekhez és azokat oxigénnel lássák el. Az Omega 3 zsírsav csökkenti a gyulladásos reakciókat és akadályozza a véralvadást, segítve ezzel a keringést és gátolva a trombózis kialakulását. Nagy mennyiségben zsírdús tengeri halakban találjuk. A legjobb forrás a hering, makréla, lazac és tonhal. Vegetariánusok omega 3 zsírsavhoz juthatnak lenmag, diófélék és szójatermékek fogyasztásával. Omega-3 jótékony hatásai és szerepe Az omega-3 megőrzi az ízületek és kötőszövetek egészségét mégpedig azáltal, hogy csökkenti a gyulladásokat, és tisztán tartja a szöveteket. Omega 3 és 6 zsírsav film. Ezen kívül az omega-3 az idegsejtek membránjainak legfontosabb építőeleme.
Az omega-6 zsírsavak jelentősen hozzájárulnak számos betegség megelőzéséhez, természetes gyógyításához, azonban nem mindegy, hogy milyen arányban, mennyiségben fogyasztjuk. Az omega-zsírsavak pótlásakor arra kell ügyelni, hogy megfelelő arányban tartalmazzanak omega-3 és omega-6 zsírsavakat. Omega 3 és 6 zsírsav w. Az omega-6 zsírsavak hiánya, de túlzott bevitele is káros következményekkel járhat. Az omega-zsírsavak rendszeres fogyasztása elengedhetetlen az egészség hosszú távú megőrzéséhez, nagy szerepük van a szív- és érrendszeri, illetve a daganatos betegségek megelőzésében, a csontritkulás, a bőrpanaszok, bizonyos autoimmun problémák és különféle allergiák elkerülésében, tüneteik enyhítésében. Az omega-6 zsírsavak főbb élettani hatása Beépülnek a sejthártyába, rugalmasabbá teszik, ezzel segítik az összes szerv egészséges működését, védelmét a káros külső hatásoktól és a belső károsodásoktól. Csökkentik a daganatok kialakulásának kockázatát, különösen a mell-, a prosztata- és a vastagbélrák esélyét. Javítják a rákbetegek életminőségét, gyorsítják a gyógyulási folyamatokat.
Az omega zsírsavak általában növényekben (lenmag, repce, chiamag) és zsíros húsú halakban (angolna, lazac, szardínia) fordulnak elő. A témában megjelent tanulmányok azt mutatják, hogy az alfa-linolénsavak gyulladáscsökkentő hatásúak, fokozzák a véralvadást és jótékony hatással vannak az erekre. E zsírsavak szabályozzák a vérnyomást és a koleszterin szintjét, így fogyasztásukkal megelőzhetjük a trombózis, a szívinfarktus és az agyvérzés kialakulását. A tudományos munkák arra is rávilágítanak, hogy a lenmagolajban található alfa-linolénsavak beépülnek a sejtek membránjába és más fontos omega-3 zsírsavakká válnak. Ételek, amelyekben sok az omega-3 zsírsav | Házipatika. Kevés olyan szervünk van, amelynek kifogástalan működéséhez annyi magas minőségű zsír szükséges, mint az agyunk. Így szellemi teljesítőképességünkre is serkentő hatással vannak a többszörösen telítetlen zsírsavak. Testünk is képes növényi omega-3 zsírsavakat, mint az alfa-linolénsavak (a lenmagolajban magas koncentrátumban található) a még értékesebb "állati" omega-3 zsírsavakká alakítani: EPA-vá (eicosapentaenoic sav), DHA-vá (docosahexaenoic sav) és DPA-vá (docosapentaen sav).
A tanulmányi pontok • A tanulmányi pontok másik felét az érettségi eredményeid adják. • Ezt úgy kapjuk meg, hogy a négy kötelező és egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy százalékos eredményeinek átlagát egész számra kerekítjük, ez szintén maximum 100 pont lehet. Tehát, ha a jelentkező mind az öt tárgyból 100 százalékot teljesített, akkor a számítás a következő: (100x5)/5 = 100, így van meg a maximum 100 pont. Az érettségi pontok • Az érettségi pontokat a szakhoz tartozóan követelményként meghatározott vizsgatárgyak közül kettőnek a százalékos eredménye adja. Felvételi pontszámítás. A pontszámítás alapját a középiskolai eredmények és az érettségi teljesítmény adják, amelyek például emelt szintű érettségiért, - ppt letölteni. Amennyiben követelményként több érettségi tárgy választható módon van előírva (vagyis a vizsgatárgyak között "vagy" szerepel), akkor a jelentkező számára legkedvezőbb két tárgy eredményéből kell számolni az érettségi pontokat. Az érettségi pontok • Az érettségi pontokat két vizsgatárgy százalékos eredményei alapján kell kiszámolni. A pontszám egyenlő az érettségin elért százalékos eredménnyel. Értelemszerűen az érettségi pont maximálisan kétszer 100, azaz 200 pont lehet Többletpontok • A tanulmányi és érettségi pontokon kívül (200+200) különböző jogcímeken további maximum 100 többletpontot szedhet még össze a jelentkező.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság által szervezett olimpiai játékokon, a FIDE által szervezett Sakkolimpián, 1984-től kezdődően a Paralimpián vagy Siketlimpián legalább 3. helyezést elért jelentkezők felvételi összpontszáma bármely általuk választott intézményben, tagozaton, szakon 500 pont. Előnyben részesítés alapján: maximum 40 pont Hátrányos helyzetű jelentkező: 20 pont Halmozottan hátrányos helyzet miatt: 40 pont Fogyatékossággal élő jelentkező (hallás-, látás-, mozgássérült; beszédfogyatékos; autista; diszlexia; diszgráfia; diszkalkúlia; viselkedési zavaros) esetében: 40 pont Az a jelentkező, aki a jelentkezési határidő és a felvételi döntés közötti időszakban gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévő, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesül: 40 pont.
A három számítási mód közül azt kell alkalmazni, amelyik a jelentkező számára előnyösebb. Felsőfokú szakképzésre csak az a jelentkező vehető fel, akinek az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszáma eléri a 140 pontot.