Pesti Barokk Dés Mihály regényéből Kern András készített színpadi változatot. (Orlai produkció) Budapesti bulik a nyolcvanas évek derekán. Szerelmi bonyodalmak, hódítások, megcsalások, barátságmítoszok, besúgók. A harmincegynéhány éves Koszta János otthonosan mozog ebben a világban, mégsem találja a helyét. A felhíguló Kádár-korszakban kell léteznie - szeretteit elengednie, zavaros nőügyeit tisztáznia, kezdődő felnőttségét kitalálnia. Mennie vagy maradnia - közben pedig élnie. Honnan is kezdje? És hová juthat el? Mire megy azzal, hogy okosan látja élete hülyeségeit? Pesti barokk belvárosi színház kecskemét. Szerethető, szánalomra méltó, gyenge és erős felváltva. Egyetlen stabil pont van az életében: a nagyanyja… És közben: pesti. Rendíthetetlenül pesti.
Ne maradj le egy jó előadásról se! Válassz jegyeket Add meg az adataid Fizess online Erre az előadásra ma nincsenek félárú jegyeink, nézd meg az aktuális darabokat a Főoldalon! Értékelés ( 7. 9 / 10) - 280 értékelés alapján Leírás Dés Mihály regényéből Kern András készített színpadi változatot. (Orlai produkció) Pesti Barokk Dés Mihály regényéből Kern András készített színpadi változatot. (Orlai produkció) Budapesti bulik a nyolcvanas évek derekán. Ma este Színház! - Last minute színházjegy, féláron. Szerelmi bonyodalmak, hódítások, megcsalások, barátságmítoszok, besúgók. A harmincegynéhány éves Koszta János otthonosan mozog ebben a világban, mégsem találja a helyét. A felhíguló Kádár-korszakban kell léteznie - szeretteit elengednie, zavaros nőügyeit tisztáznia, kezdődő felnőttségét kitalálnia. Mennie vagy maradnia - közben pedig élnie. Honnan is kezdje? És hová juthat el? Mire megy azzal, hogy okosan látja élete hülyeségeit? Szerethető, szánalomra méltó, gyenge és erős felváltva. Egyetlen stabil pont van az életében: a nagyanyja… És közben: pesti.
A Turisták Lapja így közölte a hírt a természetjárókkal: "Minden igazi turista és természetbarát fájdalommal fogadta a hírt, hogy a Svábhelyi Normafa, ősi idők óta a budai kirándulások legkedveltebb célpontja i. é. június 19-én vasárnap délután teljesen elpusztult. A hajdan terebélyes százados bükkfából egy darabja maradt meg mostanáig és valószínűleg az úgynevezett vasárnapi turisták segítségével most ez a maradvány is kidőlt. Pesti Barokk - | Jegy.hu. " De mi is történt 1927. június 19-én? A napilapok szerint e vasárnap délután 4 óra körül egy fiatalember nekidőlt a fának, mire az egyszerűen kidőlt. Az ottani turisták erre nekiálltak, és a fát egyszerűen szétszedték, jó részét elhordták emlékbe. Ezt látta egy erdőőr, a főerdészhez sietett, aki intézkedett, hogy a kidőlt törzset szállítsák az erdőőri hivatalba, illetve más jelentések szerint a közeli Kovács-féle vendéglőbe. A Normafa még ereje teljében a XIX. század végén (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény) A főváros a csonkot konzerválni kívánta, ezért azt a Margit-sziget artézi kútjának vízesése alá helyezték, de a kísérlet nem sikerült, a fatörzs elkorhadt.
A Normafa ma Buda kedvenc kirándulóhelye. Valójában így volt ez mindig is, amióta a városi ember szükségét érzi, hogy időnként kimenjen a "zöldbe". E rövid, kellemes és kényelmes túrák egyik legnépszerűbb célpontja már a XIX. század első évtizedeitől a Svábhegy legmagasabb pontja, a Normafa. Ám eredetileg ezt a nevet nem a 477 méter magasan fekvő, fákkal övezett tisztás viselte, hanem egy bükkfa, amely a hagyomány szerint már évszázadok óta állt a hegyen. A méretes, tekintélyes bükkfához legendák kapcsolódtak. Az egyik szerint akkor sarjad ki, amikor Mátyás király megszületett, mások szerint Mátyás is megpihent a lombjai alatt. Pesti barokk belvárosi színház tv. Ha elfogadjuk e teóriákat, amelyeket valójában semmi sem bizonyít, akkor a fának a XX. század elején már fél évezredesnek kellett volna lennie. A súlyosan sérült Normafa 1919-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 7068) Valóban, a bükkfák akár 300 évig is elélhetnek, és mindig vannak kivételek, tehát nem lehetetlen, hogy e bükkfa a Svábhegy legmagasabb pontján valóban fél évezredes fa volt.
Jegyárak és jegyvásárlás itt! Powered by Interticket
Mindenesetre a XIX. században kedvelt célpontja lett a kirándulásoknak a már akkor is nagyon öreg és terebélyes fa. Különösen kedvelt volt a Nemzeti Színház művészei körében, akik csoportosan, sokszor az egész társulat közösen látogatta meg ezt a helyet. Ez történt 1840-ben is, amikor egy napon Nyáry Pál, Pest-Pilis-Solt vármegye főjegyzője, a Nemzeti Színház igazgatója itt, e helyen adta át Schodelné Klein Rozáliának a közönség ajándékát, egy ezüstsarlót. A világhírű operaénekesnő örömében pedig dalra fakadt, és nem mást, mint Bellini Norma című operájának nagyáriáját énekelte el. Igazi barokk muzsika Baráth Emőke és az Europa Galante koncertjén – Deszkavízió. Azért választotta e művet a művésznő, mert az opera cselekménye egy druida papnőről szól. E rögtönzött előadás miatt ragadt rá az akkor is ősi, addig Viharbükknek nevezett fára a Normafa név. Az 1860-as években már a térképeken is a Normafa név szerepelt. Ám az idő a fák felett is eljár, főleg ha egy hegy tetején állnak, magányosan. Minden kiránduló tudja, vagy illene tudnia, hogy vihar idején nem szabad magányosan álló fa alá állni, mert igencsak nagy az esélye annak, hogy a villám belecsap a fába.
Rendíthetetlenül pesti. Szereposztás Színész Szabó Kimmel Tamás Bánfalvi Eszter Grisnik Petra László Lili Schruff Milán Mészáros Máté Stáblista Rendező Göttinger Pál Galéria Kattints a képre a nagyításhoz! Jegybemutatásról Az emailban kapott jegyeid — ha teheted — a telefonodon mutasd be. Ne használj papírt, ha nem szükséges! Köszönjük!
Egymásra nézve online A történet főszereplője két újságírónő, Éva és Lívia. Éva újonnan érkezik a szerkesztőségbe, szertelensége és lázadó attitűdje megtetszik az idős főszerkesztőnek, Erdős elvtársnak. Igen ám, de az idealista fiatal nő cikket ír az erőszakos téeszesítésről, megemlíti az 1956-os forradalmat is, ezért hamarosan kegyvesztetté válik. Ráadásul az újságírónő és munkatársa, Lívia egymásba szeretnek. A kapcsolatot bonyolítja, hogy Lívia macsó és agresszív katonatiszt férje nem fél visszaélni hatalmával, ha feleségéről van szó. Az Egymásra nézve ma egyszerű melodrámának tűnhet, mely a hasonló témájú amerikai Carol ra emlékeztet, ám kultúrtörténeti jelentősége túlmutat ezen. Az államszocializmus idején az önmagát felvilágosultnak beállító hatalom a gyakorlatban mélyen hallgatott a szexuális másságról, mely tabunak vagy legfeljebb megtűrt jelenségnek számított. Makk Károly műve ezért többszörösen is tabusértő: elsőként mutat be nyíltan homoszexuális női párt a magyar filmtörténetben, ráadásul a viszonynak politikai vetületet ad, és kora előtt járva leplezi le direkten Éva szakmai ellehetetlenítésén keresztül a Kádár-rendszer működésmódját.
A hatalom különböző formákban, nem várt helyzetekben avatkozik a privátszférába. Az egyik jelenetben a padon csókolózó szerelmeseket a rendőrök igazoltatják, és mikor látják Lívia személyi igazolványában, hogy házas, megfenyegetik: "Maga férjes asszonyként miért keveredik ilyesmibe? Ha még egyszer rajtakapjuk, hogy ilyet csinál, megmondjuk a férjének és a felettesének. " A női meztelenség ábrázolása is részben összefügg az erőszakkal. Kiszolgáltatott helyzetben, ruhátlanul kétszer látjuk Líviát: a férj tettlegességének áldozataként, és lebénulva, amikor ápolók mosdatják. Ezzel szemben a nők közötti gyengéd testi érintkezés képei bensőségesek, sejtelmesen szépek. Az Egymásra nézve az egyetlen film a rendszerváltásig, amely nyíltan és mély empátiával beszél az azonos neműek szerelméről. A 2011-ben megjelent, leszbikus nők interjúit tartalmazó Eltitkolt évek (Borgos Anna–Takács Mária) című kötetből kiderül, milyen sokat jelentett az érintettek számára a film és annak kapcsán kialakult társadalmi párbeszéd: bátorságot adott önmaguk elfogadásához.
Kapcsolatukat csak lopva tudják megélni, Lívia erőszakos katonatiszt férje (Andorai Péter) és a másságot nem toleráló társadalmi környezet lehetetlenné teszi viszonyuk nyílt vállalását. Vidéki riportútjuk során Éva tényfeltáró cikket ír a diktatórikus téeszszervezésről, célja leleplezni a hatalom kényszerítő eszközeit. A lap azonban csak nevében hirdeti az igazságot, valójában inkább ferdíti a valóságot, ezért ezt az anyagot sem engedik közölni. Éva szakmájában és magánéletében is kiszolgáltatott helyzetbe kerül: a tényeket nem írhatja le, érzéseit nyíltan nem élheti meg, megalkuvásokra azonban nem hajlandó. Kilátástalanságában hozza öngyilkos döntését: a határon szökés közben lövik le. Líviát férje lövései teszik nyomorékká, aki képtelen elfogadni, hogy felesége mást, ráadásul egy nőt szeret. A tragédiát a keretes szerkezet a film elején előrevetíti, nem meglepetés tehát a történet befejezése: csak vesztes lehet a politikai akaratnak ellenálló és a társadalmi normáknak be nem hódoló személy.