Ha a törvény 17-18. §-ban lefektetett feltételei nem teljesülnek, akkor elvileg az apport adóköteles ügyletként fog viselkedni. A hatályos joggyakorlat nem vizsgálja a hivatkozott paragrafusok alá nem tartozó apportügyleteknél a levonható adót, így azokat valódi ellenérték fejében teljesített ügyletnek tekinti. Az adó alapja a 65. § szerint az ellenérték, amelynek a társasági szerződésben, alapító okiratban elfogadott értéket fogadjuk el. A teljesítés időpontja az 55. § (1) bekezdés szerint az apport rendelkezésre bocsátásnak napja. A cikk szerzője Molnár Péter független adótanácsadó Kapcsolódó cikkek 2018. november 28. Társaság alapítása üzletrészekkel (adózása) | Számviteli Levelek. A cégalapítás első tíz lépése Egy társaság cégbejegyzésének lebonyolítása az esetek többségében nem bonyolult feladat. Az úgynevezett egyszerűsített cégeljárás keretében, a törvény szerinti mintaszerződések alkalmazása esetén a cégbíróság bejegyzési eljárásának határideje egy munkanap. Mindent el lehet intézni az ügyvéd, közjegyző elektronikus aláírásával, internetes úton, már nem a postán kell az illetéket, csekket befizetni.
Mivel egyéb jövedelemnek minősül, itt is keletkezik EHO fizetési kötelezettség. Az Szja törvény eltérően kezeli az ingatlanhoz kapcsolódó követelések (például ingatlanlízing) engedményezését, melyre a 63. § előírásai vonatkoznak. Szellemi termék apportja Szellemi termék (Szja törvény 11. Ingatlan apport adózása budapest. melléklet szerinti " nem anyagi javak ") apportálása esetén meg kell különböztetni a magánszemély által szerzett szellemi termékek, illetve a magánszemély által létrehozott szellemi termékek átadását. Előbbi esetben véleményem szerint az ingó vagyontárgyak apportjára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, de a törvény ezen vagyontárgyakból származó jövedelemre nem tartalmaz egyértelmű előírásokat. Sokkal gyakoribb, hogy a magánszemély az általa előállított szellemi terméket (szoftvert, találmányt, szabadalmat) bocsátja a vállalkozása rendelkezésére, jellemzően azért, hogy a hasznosításból vállalkozási keretek között bevételre tegyen szert. Ebben az esetben viszont önálló tevékenységből származó jövedelemre tesz szert, hiszen az adott termék előállításában aktívan részt vett.
Azonban a látszat kissé csalóka. A cég alapítását megelőzően ugyanis olyan döntéseket kell hozni, amelyek hosszú távú kihatással lehetnek a működésre, így célszerű azokat jól átgondolni. Másrészről pedig azt sem lehet mondani, hogy a cégbírósági bejegyzéssel befejeződne a cégalapítás folyamata – írja az RSM blogja.
A kapcsolt vállalkozások definíciója a számvitelben és a társasági adóban is fontos: előbbinél az a kérdés, milyen cégek kerülnek be a konszolidált beszámolóba, utóbbinál pedig az egymás közti ügyletek árazását kell alaposan végig gondolni. A számvitelben a vállalatokban gyakorolt befolyás és annak mértéke a döntő – mutat rá az Adózó Akkor beszélünk kapcsolt vállalkozásról, ha egy cég egy másik cégben közvetlenül, vagy egy leánycége révén közvetetten meghatározó befolyással bír. A meghatározó befolyás azt jelenti, hogy ő dönthet a menedzsment, a felügyelőbizottság összetételéről. Ez összejöhet úgy, hogy ő a többségi tulajdonos, de akár úgy is, hogy a többi tulajdonos ezt a céget ruházza fel különböző szerződésekkel és meghatalmazásokkal arra, hogy döntsön. Nem minősül kapcsolt vállalkozásnak a számvitelben az, ha egy magánszemély több társaságban is többségi tulajdonos. Attól, hogy egy vállalkozónak van egy kamiongyára és egy fűszerkereskedése is, még nem kell a két céget egy konszolidált beszámolóba rakni.
Kapcsolt vállalkozás ennek megfelelően anyavállalat, leányvállalat és közös vezetésű vállalkozások között állhat fenn. 1. Anyavállalat: az a vállalkozó, amely egy másik vállalkozónál (leányvállalat) közvetlenül vagy leányvállalatán keresztül közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni.
Nézzünk néhány bonyolultabb, de többször is előforduló esetet erre a témakörre. Például, ha az említett két társaság mindegyikét a testvérpár tagjai 50-50% arányban tulajdonolják. Látszólag egyik fél részéről sem valósul meg többségi befolyásgyakorlás egyik vállalkozásban sem, azonban a közeli hozzátartozók részesedésének összeszámítását előíró rendelkezés alapján a társaságokat kapcsolt vállalkozásnak kell tekinteni. Abban az esetben azonban, ha a társaságok egyikének tulajdonosa továbbra is a testvérpár egyik tagja, a másik társaság tulajdonosa a testvérpár másik tagjának házastársa, akkor a két vállalkozás jogilag nem minősül kapcsolt vállalkozásnak, hiszen a Ptk. alapján a testvér házastársa ugyan hozzátartozó, azonban nem minősül közeli hozzátartozónak. Ugyanezen szabály alapján nem minősülnek kapcsolt vállalkozásnak a társaságok abban az esetben sem, ha a vállalkozások mindegyikét a testvérpár egyik tagja, illetve a másik testvér házastársa 50-50% arányban tulajdonolja, és befolyás gyakorlás is ilyen arányban valósul meg.
Feltételezni kell, hogy nem áll fenn meghatározó befolyás, ha a (2) bekezdés második albekezdésében felsorolt befektetők közvetlenül vagy közvetve nem vesznek részt az érintett vállalkozás irányításában, a részvényesként őket megillető jogok sérelme nélkül. Azon vállalkozás vagy a (2) bekezdésben említett bármely befektető, amely egy vagy több másik vállalkozáson keresztül az első albekezdésben leírt kapcsolatok valamelyikével rendelkezik, szintén kapcsolt vállalkozásnak tekintendő. Azon vállalkozás, amely természetes személyen vagy közösen eljáró természetes személyek csoportján keresztül e kapcsolatok valamelyikével rendelkezik, szintén kapcsolt vállalkozásnak tekintendő, amennyiben tevékenységét vagy annak egy részét ugyanazon érintett piacon vagy szomszédos piacon végzi. "Szomszédos piac" egy termék vagy szolgáltatás piaca, amely az érintett piachoz képest közvetlenül az értékesítési lánc előző vagy következő szintjén helyezkedik el. Vissza a gyűjteményhez