Meglepő, kivel beszélt utoljára a Beatles legendás tagja: az illető igen közel állt az énekeshez. Az álomkarrier John Lennon a 20. század egyik legnagyobb hatású énekese és zeneszerzője, aki a Beatles gitárosaként komoly hatást gyakorolt a beatzene és a rock fejlődésére, és akiből máig számos előadó merít inspirációt. Zenéje megváltoztatta az egész világot: dalai tele voltak fájdalommal és reménnyel, hol vidám, hol pedig komoly hangulatot árasztottak magukból. Dalszövegeiben gyakran fejezte ki vágyait, gondolkodásmódját, a hírnév árnyoldalait, valamint a különböző ügyekről alkotott véleményét, így nem meglepő, hogy általa a Beatles zenekar is a popzene egyik legnagyobb hatású és legsikeresebb zenekarával vált. Az együttes meghatározó tagjának nem volt könnyű gyerekkora, hiszen apja, Alfred otthagyta a családot, amikor John még csak öt éves volt, anyja, Julia pedig úgy döntött, hogy nem képes gondozni fiát, akit nővérére, Mimire bízott. Mimi és férje, George lettek John törvényes gyámjai, de a fiú folyamatosan kapcsolatban volt anyjával is, aki megtanította őt bendzsón játszani – sajnos 18 éves korában elveszítette Juliát, akit egy részeg, szolgálaton kívüli rendőr elgázolt.
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2020. dec 8. 6:00 John Lennont 1980. december 8-án lőtte le Mark David Chapman (jobbra), miután aláírást kért tőle egy lemezre – A férfi azóta is a börtönbüntetését tölti / Fotó: Northfoto New York — Az összeesküvés-elméletek szerint a Beatles-legenda szúrta a hatalom szemét. Szomorú évforduló: napra pontosan negyven évvel ezelőtt nyitottak tüzet és gyilkolták meg brutálisan New York-i lakása előtt John Lennont (†40). A Beatles legendás zenészének tragikus halála mindmáig foglalkoztatja az embereket, az elmúlt négy évtizedben erről rengeteg különös összeesküvés-elmélet született. ( A legfrissebb hírek itt) Bár a Beatles egykori csillagának gyilkosa, Mark David Chapman (65) korábban azt mondta, a saját dicsősége miatt ölte meg hidegvérrel Lennont 1980. december 8-án, sokan nem hisznek neki, mondván, ez nem pusztán egy elmebeteg rajongó műve volt. A legfanatikusabbak máig úgy tartják, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) ölette meg az egykori Beatles-alapítót, mert az lázítani akarta a világot.
1929-ben pszichózisa miatt elmegyógyintézetbe ( Angyalföld, Lipótmező) került, ahonnan 1930-ban gyógyulatlanul távozott. 1933–1935 között, valamint 1943–1944 között Gyöngyösön élt. 1939-ig követik nyomon a pályáját a dokumentumok. 1943-ban a gyöngyösi kórházi statisztika egy festőművészt említett, 1944-ben már egyet sem. Tehát, ő is azon betegek között volt, kiket a gyöngyösi zsidó lakossággal együtt 1944. június 8 -án Auschwitzba deportáltak. 1912. április 10-én Budapesten házasságot kötött Binder Márta festőnővel. Pál istván festool. [3] Művei [ szerkesztés] A nagybányai parkrészlet A tánc (1909-1910) Csendélet mandolinnal (1911) Csendélet (1921) Aradi háztetők (1922) Füst Milán portréja I. (1923) Judith (1926) Csodaszarvas (1926) Betegtárs képmása (1929) Az Angyalföldi Intézet társalgójában biliárdozók/Az elmebetegek társalgója (1929) Háromdimenziós táj (1930) Kibicelők (1930) Önarckép (1932) Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] További információk [ szerkesztés] Plesznivy Edit: "Der ungarische Van Gogh. "
1929-ben pszichózisa miatt elmegyógyintézetbe ( Angyalföld, Lipótmező) került, ahonnan 1930-ban gyógyulatlanul távozott. 1933–1935 között, valamint 1943–1944 között Gyöngyösön élt. 1939-ig követik nyomon a pályáját a dokumentumok. 1943-ban a gyöngyösi kórházi statisztika egy festőművészt említett, 1944-ben már egyet sem. Tehát, ő is azon betegek között volt, kiket a gyöngyösi zsidó lakossággal együtt 1944. június 8 -án Auschwitzba deportáltak. 1912. április 10-én Budapesten házasságot kötött Binder Márta festőnővel. Pál istván festő 1569 körül–1622. [3] Művei [ szerkesztés] A nagybányai parkrészlet A tánc (1909-1910) Csendélet mandolinnal (1911) Csendélet (1921) Aradi háztetők (1922) Füst Milán portréja I. (1923) Judith (1926) Csodaszarvas (1926) Betegtárs képmása (1929) Az Angyalföldi Intézet társalgójában biliárdozók/Az elmebetegek társalgója (1929) Háromdimenziós táj (1930) Kibicelők (1930) Önarckép (1932) Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] További információk [ szerkesztés] Plesznivy Edit: "Der ungarische Van Gogh. "