Title Mielőtt befejezi röptét a denevér Publication Type Film Bemutató éve 1988 Rendező(k): Tímár, P Szereplők: Gábor, M, Erika, B, Róbert, C, Dezső, G, Oszkár, G Eredeti cím Mielőtt befejezi röptét a denevér Running Time 91' Ország Magyarország Nyelv magyar nyelven Absztrakt A kevés meleg tárgyú magyar film egyike. Hősnője beleszeret egy meleg rendőrbe, aki azonban a nő fiát próbálja elcsábítani, s a románc rémdrámába torkollik. Kissé előítéletes, ám hatásos alkotás, amely a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon is díjat kapott. Szereposztás Máté Gábor (László), Bodnár Erika (Teréz), Csontos Róbert (Robi), Garas Dezső (zenetanár), Gáti Oszkár (nyomozó) Kulcsszavak nagyjátékfilm thrillerfilm rendőr szerelem család család Gyűjtemény Film LMBT vonatkozás főtéma Raktári jelzet V100, E95 Archívumban elérhető igen Kulcsszavak: nagyjátékfilm thrillerfilm rendőr szerelem család család
A Mielőtt befejezi röptét a denevér szerkezetében talán az előzőeknél is világosabban válik szét ez a tudatosan vállalt dupla vagy semmi: a film kétharmada gondosan felépített remeklés – az utolsó harmad még gondosabban kivitelezett csalódás. Egyedül él anya (Bodnár Erika) a fiával (Csontos Róbert), hozzájuk költözik egy férfi (Máté Gábor), akiről kiderül, hogy homoszexuális, s inkább vonzódna a fiúhoz, mintsem a mamához. Az kétségbeesett magányában már áldozatul dobná a gyereket, csak hogy az új kapcsolat (család) megmaradhasson – erre azonban nincs remény. S ezen a ponton elszörnyed önmagától, aki idáig jutott, elborzad az élettől amely idáig juttatta: öngyilkos lesz. Ezt a kamaradrámát Timár hitelesen adja elő, rendkívüli ritmusérzékről tanúskodó beállításokkal, vágásokkal, jól megírt dialógusokkal, amelyek természetesek, hétköznapian elharapottak-szűkszavúak, mégis lebegtetettek (a villamoson produkált suta veszekedés-verekedés kivételével). De a rendező legnagyobb erénye itt a gondolat, hogy a horrorba torkolló történet baljós elemei, a thriller-gesztusok egyúttal hordozzák egy kor – fogalmilag oly nehezen megragadható – közérzetét.
A Mielőtt befejezi röptét a denevér című film plakátja forrás:, feltöltötte: caulfield
Mi tagadás, kicsiny hazánk nem éppen egy horror- vagy thriller nagyhatalom, annak ellenére, hogy az utóbbi években számos remek film készült e két témában. A rendszerváltás előtt még ennyire sem álltunk jól hátborzongató alkotások terén, és bizony nagyon kellett keresgélnie annak, aki ilyesféle szórakozásra vágyott. Ám aki keres, az talál! Az alábbiakban bemutatni kívánt film ugyanis pont egy ilyen üdítő kivétel: következzen az 1989-es Mielőtt befejezi röptét a denevér. Robi ( Csontos Róbert) tizenöt múlt, szakmunkásképzőben esztergályosnak tanul, hobbija a zenélés. Egyedülálló anyjával élnek kettesben, egy komor bérházban, Budapest belvárosában. A mama – Teréz ( Bodnár Erika) – magányos és lestrapált, pénztárosként dolgozik egy büfében. A papa Svájcba disszidált, hosszú évekkel ezelőtt. Robi, akárcsak minden kamasz, keresi helyét a nagyvilágban, emellett szenved apjának hiányától. Egy nap a csonka család élete gyökeresen megváltozik, amikor feltűnik a színen László ( Máté Gábor). A férfi heves természetű, sőt, idegbajosnak is lehetne mondani, de mindenképpen határozott és szuggesztív jelenség, így hát Teréz nem sokáig tud ellenállni udvarlásának.
A bizalmatlanságot, a napi gyakorlattá vált önáltatást, képmutatást és fásult közönyt, a kapcsolatteremtés elvesztett képességét s az ebből kinövő fenyegetés-fenyegetettség, az ezernyi apró erőszaktétel légkörét. Ehhez a duplafenekű bravúrhoz Timárnak nincs szüksége különleges rekvizitumokra, rendkívüli eseményekre, verbális magyarázatokra: terepismerete kiváló, érti a legszokványosabb tárgyak és cselekedetek jelenté-sét-jelentőségét a pesti világ metakommunikációjában, s képes ezeket az egyébként jellegtelen motívumokat látványként kiemelni közegükből. (Kifogásunk talán annyi lehet, hogy Kardos Sándor, az új hullámos fényképezés vezéregyénisége, immár sokadik kiemelkedő film igazi társalkotója, egyszer-egyszer már öncélú, túlspekulált beállításokra kényszerül. ) Így lesz képi jel egy tányér gombasaláta, egy csirkedaraboló olló, egy tokmány-kulcs, a televízió képernyője, a borotva, a paróka; s így a hozzájuk tartozó mozdulatok: ahogyan azzal a gombasalátával Máté Gábor "tüntetni" is, támadni is, ismerkedni is tud, ahogyan Bodnár Erika az ollóval minden elcsigázott hazajövetel után minden áldott nap gépiesen vagdalja – úgy érzed, ugyanazt – a grillcsirkét, ahogyan hadonászik vele mérgében (s válik ezáltal az olló talányos-hétköznapi rémképpé, hogy amikor élesbe váltanak az események, természetes módon meredjen ki egy ajtódeszkából).
magyar filmdráma, 91 perc, 1989. Rendező: Tímár Péter Vetítés időpontja: 2018. május 14. 18:30 Meghívott vendég: Márkus Tamás hangmester Helyszín: Art+ Cinema, 1074 Budapest Erzsébet krt. 39. Facebook esemény A Filmklub vetítései hallgatók és külsős érdeklődők számára egyaránt ingyenesek. Érkezési sorrendben töltjük fel az esemény helyszínét. A programsorozat házigazdája Miklós Mari HSE Balázs Béla-díjas vágó, Mozgóképkultúra és médiaismeret, Televíziós műsorkészítő alapszakunk, valamint Mozgóképművész mesterszakunk oktatója. A rendezvény a Budapest Boulevard Cinema -val együttműködésben valósul meg. Minden érdeklődőt szeretettel várunk! Márkus Tamás Balázs Béla-, és Aranymikrofon-díjas hangmérnök. 2015-ben megkapta a Golden Reel Awards-ot a legjobb hang- és zenevágás kategóriában, a Saul fia dialóg vágásáért Zányi Tamás csapatában. Tímár Péter: Egészséges erotika című filmjével robbant be a MAFILM hangmérnökei közé, és 2010-ig számos magyar film hangmestere, leginkább játék- és animációs filmekben, Tímár Péter, Szabó Ildikó, Ács Miklós, Tarr Béla, Jeles András, Gazdag Gyula, Sopsits Árpád, Zsombolyai János, Gémes József rendezőkkel, miközben a MAFILM Audio Kft-ben számos nagy amerikai film szinkronját és keverését készíti mind a mai napig nagy sikerrel.
A klasszikus Fazekas Mihály-mese alapján Lúdas Matyi, a szegény, furfangos libapásztorfiú története elevenedik meg Dargay Attila mára klasszikussá vált rajzfilmjében. A film igazi csemege. A remek figuráknak kiváló magyar színészek kölcsönzik a hangjukat, ráadásként pedig Liszt Ferenc és Daróczi Bárdos Tamás fantasztikus zenéje csendül fel.
A hatvanas évek végére elérte, hogy az Iparművészeti Főiskolán (ma MOME) elinduljon a szakemberképzés, a budapesti székhely mellett szülővárosában, Kecskeméten, illetve Pécsett is alkotóműhelyeket hozott létre, és kitartóan küzdött az első egészestés rajzfilm, a Petőfi Sándor születésének 150. évfordulójára "időzített", Jankovics Marcell rendezte János vitéz (1973) megszületéséért. A János vitéz bemutatása után az egészestés rajzfilmek gyártása is folyamatossá vált – két évtizeden át, Matolcsy György nyugdíjba vonulásáig mintegy kéttucatnyi alkotás született, köztük olyan filmekkel, mint a Dargay Attila rendezte Lúdas Matyi (1977) és Vuk (1981), Jankovics Marcell vitathatatlan remekműve, a Fehérlófia (1981) vagy a Ternovszky Béla rendezte Macskafogó (1986).
Emellett mind a két történetben szerepelt Döbrögi figurájának az előképe, hiszen A kiskakas gyémánt félkrajcárjában egy kapzsi király veszi el a félkrajcárt, míg a másik történetben Gergő csodás ökreit nézi ki magának egy önkényúr. 5 tény a Lúdas Matyiról - Kárpátalja.ma. Nemcsak Döbrögi alakja fedezhető fel a két rajzfilmben, hanem Matyi is. A két bors ökröcske Gergője külső megjelenésben és furfangosságában is hasonlít a Lúdas Matyi főhősére, A kiskakas gyémánt félkrajcárjában pedig a kakas mentalitása emlékeztet Matyiéra, de az emberi vonásokkal rendelkező liba-másodfőhőst is felfedezhetjük benne. (Forrás:) Ajánló Ajánló
| 2022. 04. 08 12:14 | 0 MEGOSZTÁS | 0 HOZZÁSZÓLÁS Ezeket a dolgokat talán még nem tudod a 45 éves magyar rajzfilmről. A stílus a Disney-t idézi, de a tájat és a filmzenét sajátosan magyar motívumok ihlették: Technika értelemben a Disney-filmekből inspirálódott Dargay Attila és csapata, de a miliő kidolgozása esetében a jellegzetes magyar településeket és tájegységeket vették alapul. A vásári jelenetben látható falut Hollókő, és az ott található skanzen alapján alkották meg, míg Döbrögi rezidenciáját és környékét Nagyvázsony Kinizsi vára ihlette. Emellett Dargayék sokat merítettek Mészöly Géza, 19. századi festő tájképeiből is. A Lúdas Matyi filmzenéjéhez a rendező választotta alapként Liszt Ferenc II. Elhunyt idősebb Matolcsy György, a Pannónia Filmstúdió alapítója - Infostart.hu. Magyar rapszódiáját, amit Daróci Bárdos Tamás dolgozott át cigányzenei stílusban, ami illik a Lúdas Matyi humoros feldolgozásához. Mint minden filmjét, a Lúdas Matyit is feleségével közösen készítette el Dargay Attila: Bár Dargay Attila együttműködött a pannóniás pályatársaival, mégis Henrik Irén különleges alkotótársa volt, ugyanis férj és feleség voltak.
Az első tervek szerint egy tortacsata és egy beszélő liba is megjelent volna a filmben, de később ezeket elvetették. A végleges forgatókönyvet végül kilenc változat előzte meg. A Lúdas Matyi rajzfilmet október 29-én, péntek este 9 órától vetíti az M5 kulturális csatorna a Válogatás a magyar animáció mestereitől keretében.