A kontinens első -1896. május 2-án átadott- földalattijának állít emléket a Földalatti Vasúti Múzeum, amely 1975-ben nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. 1996-ban a földalatti megindulásának 100. évfordulójára - a teljes földalatti vonal mellett - a múzeum is megújult. A múzeum létrehozásakor célként fogalmazódott meg, hogy a millenniumi földalatti vasút és a budapesti metró története hiteles környezetben kerüljön bemutatásra. Kézenfekvő lehetőségként adódott egy igazi műszaki emlék: a millenniumi földalatti vasút egyik eredeti alagútszakasza, amelyet 1955-ben a kelet-nyugati metró építésekor iktattak ki a forgalomból. Tehát nemcsak a kiállított kocsik, makettek, iratok és fényképek, hanem maguk a falak is egyedülálló történelmi atmoszférát teremtenek a budapesti belváros szívében. A múzeum előterében a belvárosi végállomás eredeti felirata: "Gizella tér" fogadja a látogatót (eredeti Zsolnay csempeburkolat). Emellett ugyancsak a Gizella téri állomáson elhelyezett táblák ismertetik meg a látogatót a vasút létrehozásában közreműködők névsorával.
A kiállítást ünnepélyes keretek között Ferenc József császár, magyar király nyitotta meg 1896. május 2-án. Ezután a királyi család tagjai többször is meglátogatták a kiállítást. Ekkor készült az első magyar filmhíradó. A millenniumi kiállítás 240 pavilonjában kizárólag magyar eredetű alkotásokat, gyártmányokat és termékeket mutattak be. A végelszámolásnál megállapították, hogy közel 5 millióan tekintették meg a bemutatókat, a bevételek és a kiadások egyensúlyban voltak. A kiállításon ezer év történelmi-kulturális anyaga keveredett a korszak imponáló eredményeivel. A magyar termékek, szellemi javak, ipari és gazdasági eredmények, a magyarországi néprajzi-kulturális sokszínűség páratlan seregszemléjeként nemcsak az ország önbecsülésének tett jót, de növelte az ország külföldi elismertségét is. Deák téri Földalatti Vasúti Múzeum A Földalatti Vasúti Múzeum 1975-ben nyitotta meg kapuit a látogatók előtt, s a kontinens első, 1896. május 2-án átadott földalattijának állít emléket. A kocsikkal szemközti vitrinsorban tárgyi emlékek, eredeti dokumentumok, így egyebek mellett tervrajzok, térképek, építési napló, fényképek és modellek mutatják be a földalatti vasút történetét az építéstől napjainkig.
Egyéb információ: A kontinens első -1896. május 2-án átadott- földalattijának állít emléket a Földalatti Vasúti Múzeum, amely 1975-ben nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. 1996-ban a földalatti megindulásának 100. évfordulójára - a teljes földalatti vonal mellett - a múzeum is megújult. A műemléki alagútban berendezett múzeum történelmi dokumentumok és korabeli tárgyak segítségével visszaviszi a látogatót az 1900-as évek elejére azokba a sokat emlegetett, "Boldog Békeidőkbe". A Budapesti Közlekedési Részvénytársaság múzeuma 1975 óta fogadja a látogatókat.
A múzeum előterében a belvárosi végállomás eredeti felirata: "Gizella tér" fogadja a látogatót (eredeti Zsolnay csempeburkolat). Emellett ugyancsak a Gizella téri állomáson elhelyezett táblák ismertetik meg a látogatót a vasút létrehozásában közreműködők névsorával. Igazi különlegesség az a márványtábla, amely arról tanúskodik, hogy az ezredévi ünnepségekre Budapestre látogató Ferenc József 1896. május 8-án kíséretével együtt utazott a földalattin, és a "legkegyelmesebben megengedte", hogy a vasút felvegye a nevét. Így lett az addigi Budapesti Földalatti Villamos Közúti Vasútból Ferencz József Földalatti Villamos Vasút Rt. A kiállításon megtekinthető a földalatti vasút három kocsija: a 19-es, az 1-es és 81-es pályaszámúak. A kiállított járműveket 1975-ben a nyitott födémrészen keresztül, daruval emelték be a vágányokra. A kocsikkal szemközti vitrinsorban tárgyi emlékek, eredeti dokumentumok (tervrajzok, térképek, építési napló stb. ), fényképek és modellek mutatják be a földalatti vasút történetét az építéstől napjainkig.
Igazi különlegesség az a márványtábla, amely arról tanúskodik, hogy az ezredévi ünnepségekre Budapestre látogató Ferenc József 1896. május 8-án kíséretével együtt utazott a földalattin, és a "legkegyelmesebben megengedte", hogy a vasút felvegye a nevét. Így lett az addigi Budapesti Földalatti Villamos Közúti Vasútból Ferencz József Földalatti Villamos Vasút Rt. A kiállításon megtekinthető a földalatti vasút három kocsija: a 19-es, az 1-es és 81-es pályaszámúak. A kiállított járműveket 1975-ben a nyitott födémrészen keresztül, daruval emelték be a vágányokra. A kocsikkal szemközti vitrinsorban tárgyi emlékek, eredeti dokumentumok (tervrajzok, térképek, építési napló stb. ), fényképek és modellek mutatják be a földalatti vasút történetét az építéstől napjainkig. A kiállítás záró részében a metróépítésekbe nyerhetünk betekintést. Az állandó kiállítás mellett időszaki kiállításokkal, múzeumpedagógiai foglalkozásokkal, gyereksarokkal és múzeumi bolttal várjuk látogatóinkat.
A föld- és betonmunkákat Wünsch Róbert cége végezte, az építkezésen olykor ezernél is többen dolgoztak, gyakran vasárnap is. Az alagútnak el kellett férnie a nagykörúti csatorna fölött, ezért magassága csak 2, 65, szélessége 6 méter lett. Az alagút kéregvasútként, nyitott munkagödörrel épült, a vasúti pálya betonteknőbe került. A födémet acélgerendákra támaszkodó betonboltozat alkotta, amelyet középen, a két pálya között 3-4 méter távolságban szegecselt acéloszlopok tartottak, a zaj- és súlycsökkentés érdekében az Andrássy út fakocka burkolatot kapott. A mélyépítési munkák 472 napja alatt 134 ezer köbméter földet emeltek ki, 47 ezer köbméter betont és 31 ezer tonna acélt építettek be. A millenniumi földalatti Európa második földalattija volt (a londonit 1863-ban helyezték üzembe), de ez volt a világ első villanymeghajtású földalatti vasútja. A 3689 méternyi pályából alagútban 3225 méter, a felszínen 464 méter haladt. A megengedett 40 kilométeres óránként sebesség mellett a menetidő valamivel több mint 10 perc volt.
A Deák téri gyalogos aluljáróból megközelíthető múzeumi kiállítóhely előterében a belvárosi végállomás eredeti felirata: "Gizella tér" fogadja a látogatót (eredeti Zsolnay csempeburkolat). E mellett ugyancsak a Gizella téri állomáson elhelyezett táblák ismertetik meg a látogatót a vasutat létrehozó vállalatok igazgatósági tagjainak, a főváros akkori vezetőinek, az építő cégnek, a tervezőknek és a felügyelő Vegyes Bizottság tagjainak névsorával. A harmadik tábla Ferenc Józsefnek a földalatti vasúton tett 1896. május 8-i utazásáról és arról az eseményről tudósít, mikor az uralkodó "legkegyelmesebben megengedte", hogy a vasút felvegye az ő nevét. Így lett az addigi Budapesti Földalatti Villamos Közúti Vasútból Ferencz József Földalatti Villamos Vasút Rt. A múzeum bejáratától jobbra látható a földalatti vasút három kocsija, sorrendben a 19-es, valamint az 1-es és 81-es – összekapcsolt – pályaszámúak. A kocsikkal szemközti falon beépített vitrinsorban dokumentumok, fényképek, modellek és eredeti tárgyak mutatják be a földalatti vasút történetét az építéstől napjainkig.
Az ókeresztény sírkamrák története Ha jártatok már Pécsen, minden bizonnyal ti is elsétáltatok néhány igazán különleges építészeti emlék mellett. Ilyen például Pécs két török korból fennmaradt dzsámija is, de én most egy olyan emlékről beszélek, amit talán észre sem vettetek, vagy csak nem tudtátok, mit is láttok pontosan. A pécsi ókeresztény sírkamrák részben látogathatóak, és bizony érdemes jól megnézni őket, ugyanis a Kr. u. 4. században, azaz már több mint 1600 éve épültek, akkoriban Sopianae római kori város ókeresztény lakói temetkeztek ide. Pécsi ókeresztény sírkamrák nyitvatartás. Az első sírkamrát a Nagy Lajos Gimnázium udvarán találták a 18. század elején – bár erről csak feljegyzésekből tudunk –, majd 1782-ben találták meg az első olyan sírkamrát (I. számú Péter-Pál sírkamra) amely a mai napig megtekinthető. A következő bő 200 évben összesen 16 sírkamrát és több száz sírt fedeztek fel, és számos tárgyi leletet hoztak felszínre a régészek, majd 2000-től megkezdődött egy új lelet, a nyolcszögletű sírkamra feltárása. A sírkamrák falain találhatóak ókeresztény szimbólumok és bibliai jelenetek, illetve a sírkamrákban különböző tárgyak találhatóak.
A III. és IV. számú festetlen sírkamrák szintén megtekinthetőek a Látogatóközpontban, viszont talán érdekesebb az V. számú sírkamra, ugyanis ezt a nyolcszögletű épületet csak a 21. század elején tárták fel. Eleinte egy, a korban jellemző centrális elrendezésű keresztelőkápolnának hitték, de a sírépítményekre jellemző falfülkéket találtak a feltárás során. A falak maradványaiból megállapították, hogy az épület részben föld felett, részben föld alatt állt, és egyedi vonása, hogy nagy valószínűséggel nem volt sírkápolnája. Funkcióját nehéz megállapítani, ugyanis szokatlanul kicsi a sírláda, amit benne találtak, azonban jelen állapotában sírkamrának vélik. A VI-XX. Pécsi ókeresztény sírkamrák. sírkamrák föld alatt vannak, kutatásuk még nem történt meg teljesen, és látogatásuk sem megoldott, részben a nagy mélységük miatt. A Cella Septichora nevet a látogatóközpont az ókeresztény temetőben eddig ismert legnagyobb épület után kapta. A Cella Septichora, vagy más néven hétkaréjos épület jellegzetessége a hét apszis egy nyolcszög alakú tér körül, egyenes záródású oldalán volt az épület bejárata.
A kétszintes építmény kápolnája egyike Sopianae legnagyobb épületeinek, az aljában elhelyezkedő sírkamrában a gyászoló család díszes szarkofágban helyeztette el kedves halottjának csontjait, aki alighanem vértanú lehetett. A szarkofág stílusa a 4. század 50-es éveire utal. A kamra falfestményei itt is a paradicsomot idézik. A mennyezet alatt Krisztus szimbólumát, az ún. krisztogramot látjuk. A nevezetes sírkamrák körzetében az ókeresztény temető számos további kápolnáját, sírját, sírkamráját fedezték fel, de a feltárások napjainkban is folytatódnak. Borítókép: Légi felvétel Pécsről, a Szent Péter és Pál Székesegyház 1963. Világörökség Pécs. augusztus 28. Pécs, azonosító: JA19630828026 MTI Fotó: Járai Rudolf Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 289 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.