2012. november 16. Ma, péntek délután nyit ki a budapesti Városligeti Műjégpálya. A nyitás napján kedvezményes, 900 forintos belépőért lehet korcsolyázni. A szórakoztató intézmény jegyárai a tavalyi egységes 1300 forinthoz képest változtak: hétköznap a teljes árú belépőkért 1200, péntek délután és hétvégén 1400 forintot kell fizetni. A hétközi, 10+1 alkalomra szóló bérlet 12 ezer forintba, a hétvégi 14 ezer forintba kerül. A létesítmény az idén is ad kedvezményt, többek között az iskolásoknak és a nyugdíjasoknak. A műjégpályán díjmentes ruhatár működik, és folyamatosan van orvosi ügyelet az esetleges sérülések ellátására, a belépők pedig alap-balesetbiztosítást is tartalmaznak. A Városligeti Műjégpályát a 2008-2009-es szezon után felújították, tavaly decemberben nyitott újra. Budapest portál | Ma, pénteken nyit a Városligeti Műjégpálya. Elvégezték a műemlék épület teljes rekonstrukcióját, a bejárati csarnok például az 1926-os állapotot tükrözi aranyozott oszlopaival és korlátjaival. A legmodernebb jégkészítő és épületgépészeti technológiát alkalmazzák, a pálya alatt 210 kilométernyi cső húzódik.
Budapest Főváros Önkormányzata és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2008. december 15-én írta alá a Városligeti Műjégpálya pálya- és épületegyüttes felújításáról szóló támogatási szerződést. A közel 4, 9 milliárd forintos fejlesztés 3, 307 milliárd forintos uniós támogatás segítségével valósult meg. A felújítás után 16 ezer négyzetméternyi kiváló minőségű jégfelület várja a korcsolyázókat. A jég alatti betonréteg 210 km csőhálózatot rejt, ez összességében hosszabb, mint Budapest és a Balaton nyugati vége közötti távolság. A gyorskorcsolyapálya és a jéglabdapálya hossza több mint 180 méter, szélessége csaknem 70 méter. Az új jégkorongpálya 2200 négyzetméteren várja a vendégeket. Az öltözőszekrényeket a belépéshez is használandó elektromos kártyákkal lehet nyitni, a korábbiakhoz képest sokkal komfortosabb körülmények között tud átöltözni összesen mintegy 3500-4000 ember. A megújult műjég Európa legnagyobb mesterséges, szabadtéri jégfelületével várja a látogatókat. A Városliget kapuja projekt (KMOP-3.
Sorra rendezték a versenyeket, a harmincas években a Városliget lett a jéghoki és a műkorcsolya európai fellegvára. A pálya számos nemzetközi versenynek adott otthont: 1929-ben, 1935-ben és 1939-ben műkorcsolya-világbajnokságnak, 1955-ben Európa-bajnokságnak, 1929-ben jégkorong EB-nek. Szép magyar sikerek is születtek, 1935-ben Rotter Emília és Szollás László negyedszer itthon nyerte a páros műkorcsolya VB-t, az 1955-es műkorcsolyázó EB-n a Nagy testvérpár győzött. A II. világháborúban az épület bal szárnya tönkrement, a részleges újjáépítés 1947-ben fejeződött be. Ma a ligeti műjég a nagyközönségé, a fővárosi fiatalok egyik kedvenc téli szórakozóhelye. A városligeti ma is a világ egyik legnagyobb szabadtéri műjégpályája, a 15 ezer négyzetméteren hétezren is korcsolyázhatnak.
Indexünk ehhez képest mutatja, hogy jobb vagy rosszabb az eredmény. A teljes LEGJOBBISKOLA INDEX az összes eredmény összegéből adódik össze. Ugyanazon képzési formákat tudsz összehasonlítani, keresd a varázspálcát az oldal tetején! Kompetenciamérések és érettségi eredményeiből számított eredmény az Oktatási Hivatal adatai alapján. Összehasonlítás Az iskola városában, kerületében található többi azonos képzést nyújtó iskolák összehasonlítása. A távolság alapú keresésnél légvonalban számoljuk a távolságot. Hasonló intézmények a közelben Értékelések Cikkek Tanfolyamok, képzések Nyílt napok 2019/2020 Támogatási lehetőségek Alapítvány adatai Név: Hajós Alfréd Általános Iskola Alapítvány Adószám: 18715792-1-13 Bankszámlaszám: 11600006-00000000-23094563 Cím: Ajánlások a közelben Térkép Képek és videók Statisztikai adatok Létszámadatok a kompetenciamérések évében Kompetenciamérés évében rendelkezésre állnak az évfolyami létszámadatok is. OTP hitelkiváltás - Tájékoztató a Gödöllői Hajós Alfréd Általános Iskola tanuszodájának nyitvatartásáról és a belépő árakról – Gödöllő Sellők - Az új bizonyíték - Videa Az átadás évében iskolánk az első magyar olimpiai bajnok, Hajós Alfréd nevét vette fel.
Látható, hogyan alakult évről évre az egyes évfolyamok létszáma. Az új osztályok létszáma közvetlenül nem olvasható ki az adatokból. Pl. ha egyik évben 2, a másikban 3 osztály indul az évfolyamon, akkor az látszik a grafikonokon, de nem biztos, hogy a következő évben is ez alapján fog alakulni a létszám. Kompetenciamérések eredményei Kompetenciamérések eredményei az országos eredmények átlagai alapján. Grafikonon skáláján a 100% mutatja az országos átlagot, a vonalak pedig az ehhez képest elért jobb vagy rosszabb eredményeket évről évre. Az iskolaválasztásnál nem javasoljuk, hogy csak ezeket az eredményeket vegyétek figyelembe, legyen ez az egyik szempont a sok közül a komplex döntéshez. Odafigyelnek a hagyományok megőrzésére, tiszteletére, a magyar népi szokások bemutatásával, szemléltetésével. Ünnepi hagyományok felidézésével is igyekeznek a gyermekek ismeretét bővíteni. A Hajós Alfréd Általános Iskola idén ünnepli fennállásának 45. évfordulóját, uszodája 1991 óta szolgálja a saját és a város többi iskolájának tanulóit, egyben Gödöllő úszni vágyó lakosságát.
Átalakításra került a faház, amely a mai napig is ebédlőként funkcionál, – immár teljesen felújított állapotban-, megépült a felső, Légszesz úti bitumenes pálya, majd szülői összefogással, városi vállalatok segítségével az Isaszegi úti sportpályák. A kompetenciafejlesztéssel lehetőséget teremtettünk a tehetséges tanulók képességeinek széleskörű kibontakoztatására, valamint egyenlő esélyeket biztosítottunk a hátrányos helyzetűek felzárkóztatására. A program megvalósítása során jelentős tárgyi beruházásokra is sor került. A 2008-as HEFOP3. 3. /B pályázat elnyerésével a kompetencia alapú oktatáshoz szükséges, elsősorban digitális tananyagokkal bővítettük a már meglévő szemléltető eszköz bázisunkat. A 2009-ben elnyert TÁMOP3. 4. 3 tehetséggondozó pályázat célja az iskolai tehetséggondozás rendszerének fejlesztése, az esélykülönbségek csökkentése, a tehetséggondozási szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása. Ennek megvalósulása alsó tagozaton elsősorban egyéni fejlesztési programokkal, míg felső tagozaton a tehetségek felismerésével, gondozásával, fejlesztésével történik.
Az 1970-es évek végére sok pedagógiai kísérlet indult el az országban. Tartalmas előkészületek után 1982-ben vezettük be az iskolaotthonos tanítási formát, mely a tanulók arányosabb terhelésének érdekében történt. A Zsolnay József által kidolgozott NYIK (nyelvi-irodalmi kommunikációs nevelési program) 1985-ben került bevezetésre. A program alapján olyan új tevékenységek is megjelentek a tanórákon, mint a beszédfejlesztés, kommunikáció, önművelés illem, helyesejtés, gyorsasági gyakorlatok, stb. Látható, hogyan alakult évről évre az egyes évfolyamok létszáma. Az új osztályok létszáma közvetlenül nem olvasható ki az adatokból. Pl. ha egyik évben 2, a másikban 3 osztály indul az évfolyamon, akkor az látszik a grafikonokon, de nem biztos, hogy a következő évben is ez alapján fog alakulni a létszám. Kompetenciamérések eredményei Kompetenciamérések eredményei az országos eredmények átlagai alapján. Grafikonon skáláján a 100% mutatja az országos átlagot, a vonalak pedig az ehhez képest elért jobb vagy rosszabb eredményeket évről évre.