A szubjektumot pszichológiai entitásként befolyásoló technikák, illetve az önmagát pszichológiai entitásként érzékelő szubjektum XX. századi karrierje során sem volt mindig ugyanaz, hiszen változtak azok a társadalmi feltételek is, amelyek életre hívták. Az "egyéni" és a "szociális" nem voltak mindig egymást kizáró kategóriák, ahogy maga a pszichológia sem "eredendően" vak a társadalmiként érzékelt problémákra. A pszichológia fentebb bemutatatott "társadalmiatlansága" maga is társadalmi termék. Az olyan (neoliberális) társadalmakban, ahol az állam működésén keresztül a piac egyre nagyobb hatást gyakorol a társadalom intézményeire, a gazdasági és társadalmi kockázatok az egyénre hárulnak, az egyéni felelősségvállalás ethosza a piaci viszonyokat szolgálja. A válság etikája, avagy az etika válsága? - Ludovika.hu. A középosztály esetében ez egy extrém módon individualizált szubjektumot jelent, aki/ami (többek között) a pszichológia segítségével igyekszik megfelelni a piaci elvárásoknak, sikeres munkaerőként és fogyasztóként "felszabadulni" társadalmi kötöttségeitől, saját társadalmi pozíciójától "független" pszichológiai entitásként megtalálni "valódi önmagát".
A legősibb morális dilemmáink egyike: mit áldozzunk fel saját életünkből mások életének megmentéséért? Közösségi szinten hasonló kérdés: mennyit áldozzon egy közösség saját életminőségéből egy másik közösség javára vagy megmentésére? Az etika filozófiája sok ezer éve keresi az önzés és az önzetlenség közötti helyes arányt. Az antik bölcselők az egyén számára boldog földi életben látták a helyes mércét. A kereszténység újítása a szeretet parancsa volt, "Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat. ", azaz "A mit akartok azért, hogy az emberek ti veletek cselekedjenek, mindazt ti is úgy cselekedjétek azokkal. " [Máté 7: 12]. A modern társadalmak és államok már az alapjogok logikájával és jogszabályokkal keresnek egyensúlyt az egyén érdeke és a mások érdeke között. A tudomány mindeközben megtalálta az altruista emberi viselkedés evolucionista magyarázatát az egoizmus mellett. Eszerint önzetlenek is tudunk lenni, mert a biológiai lények csoportevolúciója során ez a képesség is kellett a túléléshez.
Már nem lepődünk meg azon, hogy ha valamelyik politikus ellen vagyonosodási eljárás indul. Szokásosnak tűnik, hogy a bűnözők szinte nevetséges büntetéseket kapnak. Vagy mindenki ott próbálja átverni az államot, ahol tudja, pl. : a különböző kedvezményeknél, támogatásoknál, szociális juttatásoknál vagy bármi másnál. De a legszörnyűbbek nem is ezek az események, hanem például az emberéletet követelő bűntettek, amik még mindig felfoghatatlannak tűnnek normális embereknek. Mi vihet rá egy "embert" arra, hogy megöljön valakit? Erre nincs elfogadható válasz. És itt van egy igazán "magyaros" történet, a vonatbaleset utáni események. Milyen emberek lehetnek képesek arra, hogy egy szerencsétlenül járt vonat roncsaiból lopjanak? Mi visz rá valakit arra, hogy azokat a kocsikat, ahol mások meghaltak, szétvágja és eladja? Magyarázza el valaki nekem, hogy miért nem tűnt fel senkinek a ceglédi pályaudvaron, hogy szétszedik a vagonokat? Miért nem őrizte senki a roncsokat, vagy ha pakolták a több tonna alkatrészt, akkor azt miért nem hallotta, nem látta senki, se a kocsit, amivel szállították?
2 Ezúton is köszönöm mindazt a támogatást, figyelmet és időt, amit az intézménylátogatások és a módszertani rendezvények alkalmával Önöktől kaptam, kaptunk. Abban a reményben zárom soraimat, hogy 2016-ban egyre több jó szakmai beszélgetésre, egymás munkájának jobb megismerésére, a tapasztalatok megosztására és mód nyílik majd közös megoldások kialakítására is. A magam és munkatársaim nevében nagyon boldog és sikeres új esztendőt kívánok! Szentgotthárd, 2015. December havában Dr. Pszichiátriai betegek otthona baranya. Kapócs Gábor 3 ÖSSZEFOGLALÓ A MÓDSZERTANI SZAKMAI NAPRÓL Módszertani tevékenysége keretében 2015. november 19-én a Pszichiátriai Betegek Otthona Szentgotthárd szakmai kerekasztalt szervezett a nagyszámú bejelentkezett hallgatóságra tekintettel a Lipa Hotel konferenciatermében "Krónikus pszichiátriai betegek bentlakásos ellátásának aktuális szakmai és jogi kérdései: Jogilag lehetséges-e az, ami szakmailag indokoltnak tűnik? " címmel. A kerekasztal apropója az Intézmény nemrég elkészült Közösségi Konfliktus- és Bűnmegelőző Stratégiájának munkaanyaga (a továbbiakban Stratégia) és az AJB-4464/2014.
4 Ezt követően Bacsák Dániel, az Intézmény kriminológusa mutatta be a Stratégia megszületésének körülményeit, azokat a napi gyakorlatban tapasztalt problémákat, melyekre az Intézmény lakói és dolgozói közössége a Stratégia révén próbál adekvát válaszokat adni, valamint az elkészült dokumentum resztoratív és preventív szemléletét, végül néhány "jó gyakorlatot" ismertetett röviden. A felvezető előadásokat követően a kerekasztal meghívott tagjai véleményezték az elhangzottakat és az előzetesen elküldött Stratégiát. Pszichiátriai Betegek Otthonai. Szó esett többek között az egyéni gondozási tervek kulcsszerepéről - melyek minden terápiás és/vagy pedagógiai beavatkozás alapját képezik -, az ápoló-gondozó személyzet kiégését megakadályozó szupervízió fontosságáról, valamint a CRPD vonatkozó alapvetéseiről. Az ebédszünetet követően a kerekasztal hallgatósága kapott lehetőséget arra, hogy kérdéseket tegyen fel, melynek eredményeképpen nagyon intenzív és őszinte párbeszéd alakult ki a résztvevők között, többek között a kimenő megvonásáról, a lakók pénzkezeléséről, a Stratégia által bevezetni kívánt jóvátételi munkáról, mely során (emberi) jogi és szakmai érvek ütköztek egymással.
számú ombudsmani jelentés volt, melyeket ezúton szerettünk volna a szakmai nyilvánosság elé tárni és megvitatni. A kerekasztal beszélgetés meghívott résztvevői voltak: Aczél Ágnes SZGYF Szakmai Irányítási Főosztály munkatársa Balogh Zoltán Magyar Egészségügyi (MESZK) elnöke Bódy Éva EMMI Szoc. és Gyermekj. Szolgáltatások Főosztály mb. Főosztályvezetője Dr. Borza Beáta AJBH Esélyegyenlőségi és Gyermekjogi Főosztály vezetője Dr. PSZICHIÁTRIAI BETEGEK OTTHONA - EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS - FŐ ÚT 93 in DOMONY (PEST MAGYARORSZÁG). Csikós Tímea AJBH jogi főreferens Huszárné Török Katalin az intézmény ellátottjogi képviselője Dr. Simon Lajos egyetemi docens, SE Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika mb. Igazgatója, az MPT Elnökség képviselője Tunyi Tünde Magyar Egészségügyi Szakdolgozói (MESZK) Pszichiátriai Tagozat vezetője dr Vizi János OPAI jogi- forenzikus osztályvezető főorvosa (Nyírő Gy. Kórház) Szakdolgozói Kamara Először az Intézmény igazgatója, Dr. Kapócs Gábor köszöntötte a jelenlévőket, majd bevezető előadásában a Stratégia megalkotásának indokoltságára, valamint ezzel összefüggésben az élethez és az emberi méltósághoz való jog alkotmányjogi alapjaira tért ki Sólyom László alkotmánybíróként megfogalmazott, a halálbüntetés eltörléséről szóló ABhatározathoz (23/1990) írt párhuzamos indokolásából idézve (a kivonatot mellékeljük).