Személyes adatait nem adjuk tovább más weboldalaknak. Do not sell my personal information. Cookie beállítások Elfogadás
Ady Endre - Nekünk Mohács kell by Botond Isépy Youtube KIDOLGOZOTT ÉRETTSÉGI TÉTELEK: Ady Endre magyarság versek Formailag párhuzamosan felépített strófákból áll, amelyek anaforaszerűen ugyanazzal a feltételes mondattal kezdődnek (" Ha van Isten "). Ez olyan, mint egy félsornyi refrén. Szerkezetileg három egységből áll: a három strófa három szemszögből nézi a magyarságot. Az 1. egység (1. versszak) a Himnusz beszédhelyzetét idézi meg, de kétszeresen kifordítva: nemcsak, hogy áldás helyett büntetést kér, hanem Isten létét is kétségbe vonja (feltételes módot használ: " Ha van Isten "). Ezzel erősíti a kételyt Isten létében. Ady endre nekünk mohács kell verselemzés 2. A műnek nincsen megszólítottja, hiszen a megszólított Isten lenne. A lírai én E/3. személyben beszél a magyar nemzetről, saját magát itt még kívülállóként jeleníti meg. versszak harmadik sora nagy műgonddal megkomponált sértés, amely a nemzet önképének alapvető elemeit támadja: " Cigány-népek langy szívű sihederje ". Azaz a letelepedéssel önazonosságukat elveszítő nomádok képével szembesíti az országot (amely alig egy évtizede ünnepelte a honfoglalás ezredik évfordulóját), egyúttal sugallja a nemzet szellemi tunyaságát és fejletlenségét.
Irodalom - 11. osztály | Sulinet Tudásbázis Nekünk Mohács kell - száztíz éves az Ady vers - Mohácsi Örökségvédők A Nekünk Mohács kell verselése kevert: tizenegyes és hetes sorokból felépülő négysoros strófákból áll. Az előbbiek olvashatók háromütemű tizenegyesként, az utóbbiak között van trochaikus és ütemhangsúlyos hetes is. Rímei páros tiszta rímek. Oldalak: 1 2 3 Ady Endre - Nekünk Mohács kell by Botond Isépy Az előző strófában érzékeltett kívülállás itt enyhül. A nemzetostorozás egyben önbírálat is: míg az elején a népre kéri a verést, addig itt már saját magára is, hiszen ő is a magyarsághoz tartozik: " Ha van Isten, meg ne sajnáljon engem: / Én magyarnak születtem. Ady endre nekünk mohács kell verselemzés lépései. " A beszélő tehát azonosul a néppel, ő maga is vállalja a magyarságra kért sorsot, ő is osztozik a néppel az ütlegeken. Ez az azonosulás persze síró, szomorú, fájdalmas, tragikus gesztus: a lírai én cseppet sem örül annak, hogy a nép, amelyhez tartozik, ilyen karakterrel bír. De akármilyen is ez a nép, a költő őszintén szereti, és éppen azért "ostorozza", mert szereti.
A szinte már lázas ismétlések (epanalepszisz, pl. " Verje csak, verje, verje ", " Mert akkor végünk, végünk "), a fokozás (" Üssön csak, ostorozzon "), az erélyes tiltó, óhajtó és felszólító mondatok szenvedélyes érzelmeket, izgatottságot közvetítenek. Újra meg újra ugyanaz a gondolat fejeződik ki már-már szinonimaszerűen: a verés, a sújtás követelése. Ady Endre Nekünk Mohács kell című versének elemzése. Ez egy a megszokottól eltérő, rendellenes esdeklés, amely nyugtalanságot és katasztrófákat kér. De a vers központi mondanivalója, amely a nép karakterére vonatkozik, éppen ezt a rendellenes kérést teszi érthetővé. Retorikai felépítettség: a versben vannak ugyan érvek, hogy miért verje az Isten a magyarokat, de kifejezetten retorikai felépítettségről nem beszélhetünk, mert nincsenek meg benne a szónoki beszéd összetevőinek többsége (például hangsúlyosan nincs megszólított). Benne van viszont az "argumentum a fortiori" (már elfogadott érvre támaszkodó érv): " Veréshez szokott fajta " és az "argumentum ad rem" (a körülményekre támaszkodó érv): " Én magyarnak születtem ", " Mert akkor végünk ".