Fuldában tanult, ami a frankok legszínvonalasabb oktatási központja volt. 791 – 792 körül került Nagy Károly udvarába. A király igyekezett tudósokkal körülvenni magát, és a northumbriai Alcuin vezetésével királyi "iskolát" hozott létre. Einhard minden bizonnyal tehetséges építész volt, mert Károly több palotakomplexum építésének vezetésével is ő bízta meg, többek közt Aachenben és Ingelheimben is. Bár közelről ismerte Károlyt, Einhard az ő uralkodása alatt nem kapott magas hivatalt. 814 -ben, Károly halálakor örököse, Lajos megtette Einhardot magántitkárának. Einhard 828 körül, Lajos és fiai összetűzésekor vonult nyugalomba. Magyarul [ szerkesztés] Einhard: Nagy Károly élete; ford., bev. Dékáni Kálmán; Franklin, Bp., 1901 (Olcsó könyvtár) Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Középkori latin irodalom Frank királyi évkönyvek Orléans-i Theodulf Metzi Amalarius Agobard További információk [ szerkesztés] Adamik Tamás: Latin irodalom a Karoling-korban: 8–9. század. Budapest: Kalligram. 2017. ISBN 978-963-468-001-7 De Vita Caroli Magni – Einhard Nagy Károly élete című műve latinul a The Latin Library weboldalon Life of Charlemagne – Einhard Nagy Károly élete c. műve 19. századi angol fordításban.
Nagy Károly korai évei Nagy Károly 742 körül született, Laoni Bertrada (783) és Rövid Pepin (7668) fia, aki 751-ben a frankok királya lett. Nagy Károly pontos születési helye nem ismert, bár a történészek Liege-t javasolják napos Belgium és Aachen a mai Németországban, mint lehetséges helyszínek. Hasonlóképpen keveset tudunk a leendő uralkodó gyermekkoráról és iskolai végzettségéről, bár felnőttként tehetséget mutatott a nyelvek iránt, és beszélhetett latinul és megértette a görögöt, többek között. Tudtad? Nagy Károly inspirációs forrást szolgált az olyan vezetők számára, mint Napoleon Bonaparte (1769-1821) és Adolf Hitler (1889-1945), akiknek elképzeléseik voltak az egységes Európa irányításáról. Pepin 768-as halála után a frank királyság megoszlott Nagy Károly és öccse, Carloman (751-771) között. A testvérek feszült viszonyban voltak, azonban Carloman 771-es halálával Nagy Károly lett a franconiánusok egyedüli uralkodója. Nagy Károly kibővíti királyságát Miután hatalomra került, Nagy Károly arra törekedett, hogy az összes germán népet egyetlen királyságba egyesítse, és alattvalóit kereszténységre tegye.
Rendező: Lengyel György. Fotó: MTI/Pólya Zoltán A játék volt az élete. Legkedvesebb partnerében, Kiss Manyiban lángolt ennyi játékszenvedély. Már betegség kínozta, amikor a Játék a kastélyban című darabban Turai elegáns szerepében lépett fel. Kérésére vették elő a drámát, Lengyel György rendezésében. 1984-et írtunk. Egy évre rá Berényi Gábor meghívta a Játékszínbe az Adáshibá ba. Bódog szerepét alakította remek humorral, kitűnő partnerek társaságában. Az egyik előadáson zavar támadt, az Imrust játszó színészt figyelmetlenül egyeztették a Madách Színházzal, Lippai László ott még színpadon volt, amikor itt meg kellett volna jelennie. – Ezt megírhatnád! – fogadott derűsen Márkus az öltözőjében, amikor a hírre besiettem a színházba. – Most mit szólsz? Itt maradtak! Az egész ház. Senki sem váltotta vissza a jegyét, amikor bejelentettük, hogy vagy elmarad az előadás, vagy várni kell. És képzeld, mindenki várt! Semmi botrány! Szóval tartottam őket! Gyerekes örömmel élvezte a sikerét. Végre megjött Lippai, és elkezdhették az előadást.
Autodidakta festő és szobrász. Egy Nagyvárad környéki kis faluban született szegény paraszt családban. Az elemi iskolát és a gimnáziumot már Nagyváradon végezte el. A premontrei gimnáziumban egyik paptanára, Udvardy Ignác Ödön figyelt fel tehetségére, és segítette tanulmányaiban. Legfiatalabb tagként befogadta a váradi festők és rajztanárok asztaltársasága. Mivel érettségi után anyagi lehetőségei nem engedték meg a továbbtanulást, banktisztviselőként helyezkedett el, angolból és németből felsőfokú nyelvvizsgát szerzett, majd a Pénzintézeti Központ revizoraként dolgozott, emellett gyermekkora óta foglalkozott fafaragással, akvarelleket, fametszeteket készített könyvekből képezve magát. Fametszetei közül meg is jelenik pár az Erdélyi Helikonban. Budapesten a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Múzeum gyűjteményét látva érdeklődése a távol-keleti (kínai, japán, indiai) művészet felé fordult, mely alkotói tevékenységére is hatást gyakorolt. Később az európai múzeumokban felfedezi az afrikai törzsi műalkotásokat és a prekolumbián amerikai művészetet, melyek szobrászi formálásmódját alakítják át.
Sajnos (akkori) célját már/még nem érhette el a világégések bekövetkezése végett. …de szellemisége, s pár egyede túlélte a világháborúkat... a nagyüzemi térhódításokat… a sajátságos magyar háztáji tönkretételét… a rendszerváltást… a piaci viszonyok, igények drasztikus átalakulását. A magyar óriásnyúl az "őshonos-lista" utolsó (haszon)állataként szerepel(van felsorolva). Mindig is kevés figyelmet kapott. Pont úgy volt, mint a magyarság ön-önmagával. Pedig hiszed, ha nem, több mint egy egyszerű állat(ocska)! (A nyulat Buddha is "meghívta". Erőt látott benne! 12 évente 1 év az övé! ) Napjainkban… A XXI. sz. küszöbére a valódi, tényleges magyar óriásnyúl egyedszáma drasztikus szint alá csökkent! Valódi fajtamegmentése Baranyából/Dél-Zselicből indult. Többszínűsége(vadas, vadszürke, vasderes, fekete és fehér), Baranya etnikai sokszínűségének tükörképe. (A baranyai fehér magyar óriás, nem téveszthető össze a korabeli buszkátival, a fehér óriással, még a magyar fehérrel sem! ) A rögzült, "integrálódott" színek értékekké váltak!