Miért szeretne a kutyám bizonyos embereket mindenáron megszimatolni? - Jó tudni! Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak! Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt. Figyelt kérdés Nos a történet rólam és a padtársamról szól. 18 évesek vagyunk mindketten. Régóta ismerjük egymást. A kapcsolatunk egy ideig megszakadt(1 évre máshol tanultunk ösztöndíj miatt) Most viszont újból osztálytársak vagyunk, sőt padtársak. Mielőtt elment vna elég jóba voltunk, voltak bizalmas pillanataink. Mások a többiek azt várták, h mikor jövünk össze, vagy hogy mi lesz ebből az egészből. De inkább csak csipkelődés volt a egész, meg persze némi vonzalom. Miért Van Velem Ha Nem Szeret – Késely Ajna Nem Érti, Miért Kért Elnézést Az Újságíróktól. De most már elégé eltávolodtunk egymástól vagyis nem is tudom. Gyakran mondja nekem azt órákon, bújós hangulatában van és közeledik felém, máskor viszont megbánt, nagyon. Direkt piszkál, pedig nagyon rosszul esik és ennek hangot is adok. De van, h jól elbeszélgetünk.
Vagy amikor napok telnek majd el úgy, hogy ő nem hív fel, hiába várod. Te pedig nem akarsz majd erőszakosnak tűnni sem pedig gyengének és elfojtod magadban a bánatodat és a könnyeidet, mert azt pedig végképp nem akarod, hogy lássa, mennyire akarod őt, hiszen félsz, hogy akkor már ennyire sem lehetnél mellette. De bármennyire is hiszed azt, hogy ezt sokáig tudod csinálni, az élet igazolni fogja az ellenkezőjét. Miért van velem ha nem szeret tv. Bizonyos helyzetekben erősebbnek kell lenni annál, mint amilyennek hinnénk magunkat, még akkor is, ha úgy érzed, megszakad a szíved. El kell tudnunk engedni azt, akit szeretünk, ha ő nem szeret viszont. Magunk miatt és miatta is. Igen, szeretni fogjuk a másikat akkor is, amikor nem leszünk mellette, valahonnan a távolból, de ahogyan az idő telik, vele együtt az érzés is egyre távolabb kerül majd… és akkor egy ponton túl már tudni fogjuk, hogy elkezd a szívünk begyógyulni. Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Annyira erősen akár, hogy képes legyen a kapcsolatban tartani azt, akinek a részéről a másik két komponens már nincs jelen. A ragaszkodási mód: Egy kutatás szerint a szorongó-ragaszkodó emberek sokkal nagyobb valószínűséggel maradnak benne egy rossz kapcsolatban. Ez a fajta kapcsolódás, ragaszkodás szinte mindig a változástól való félelemmel jár együtt, mely viszont általában a magas fokú elköteleződést vonzza. Az eredményt: lásd fentebb. Az elveszett költségek csapdája: Angolul a "sunk-cost fallacy", más néven a Concorde-effektus azt az emberi viselkedést jelenti, amikor csak azért ragaszkodunk (káros módon) valamihez, mert már pénzt, időt és energiát öltünk bele. Mint például egy párkapcsolatba. Mint az egyik legkártékonyabb kognitív torzítás, elszenvedőjét — akárcsak egy szerencsejátékfüggőt — arra kényszeríti, hogy a korábbi "befektetések" elvesztésének lehetősége miatt benne maradjon egy teljesen nyilvánvalóan vesztes helyzetben. Miért van velem ha nem szeret 4. Amilyen egy nem működő kapcsolat! Vallás: Bizony, még most, a 21. században is elég nyomós érv tud lenni a házasság szentségébe vetett vallásos hit.
Szval már minden van. Néha viszont semmibe vesz. Hiába én vagyok a padtársa mégsem velem beszélget hanem inkább a közelünkben, és ez ilyenkor bánt:( Ajjj segítsetek kérlek, h kezeljem a helyzetet. És ne felejtsük el azt sem, hogy csak ő képes téged szeretni, senki más nem fogadna el úgy, ahogy ő úgysem. Összegezve: nélküle magányosan, hajléktalanul halnál kínos halált. Nehogy azt gondold, hogy nála jobbat érdemelsz. 6. Mindenért te vagy a hibás A felelősséghárítás nagyon megy neki, még a saját hazugságaiért is téged hibáztat, mert belekényszeríted a viselkedéseddel, hogy hazudjon neked. Annyira szeret, hogy nem akar megbántani, úgyhogy kénytelen átverni úton-útfélen. 7. Miért csinálja ezt ha nem szeret? - Szakértő válaszol. Figyelmen kívül hagyja a szükségleteidet Az egész párkapcsolat csak róla szól, az, hogy te mit szeretnél, nem igazán számít. Nehéz ezt észrevenni, mert elhiteti veled, hogy mindent szerelemből tesz, azért törődik veled annyit, és azért szívja el az összes energiádat, mert odavan érted. 8. Elvárja, hogy jól viselkedj Egyszer csak észreveszed, hogy a társaságában viselkedned kell bizonyos feltételek szerint, mert ha nem, akkor jön a büntetés.
A bolygók alakja: A nehézségi erő: a tömegvonzási erő és a tengely körüli forgásból adódó centrifugális erő eredője. A bolygók alakját a nehézségi erőtér egy potenciálfelületeként adjuk meg. A Föld esetén a középtengerszinthez tartozó potenciálfelület a bolygó elvi alakja (geoid). Más, hidroszférával nem rendelkező bolygók esetén a potenciálfelületet úgy választják meg, hogy ugyanakkora területen legyen a felszín magassága a szintfelület alatt, mint felette. A bolygók potenciálfelületi alakját (Mars: areoid; Hold: szelenoid; mindkettő az égitest görög neve alapján) a körülöttük keringő orbiterek (műholdak) pályaelemeinek megváltozásából lehet meghatározni. A bolygók alakja forgási ellipszoiddal is közelíthető. Az ellipszoid paraméterei: a fel nagytengely (egyenlítői sugár) és pl. a lapultság (az egyenlítői és a poláris sugár különbsége osztva az egyenlítői sugárral). Utóbbi kisebb bolygók esetén nagyobb (Föld: f=1/298; Mars: f=1/169). A bolygók jellemezhetők a gravitációs lapultsággal is (egyenlítői és poláris nehézségi gyorsulás osztva az egyenlítői nehézségi gyorsulással).
Mivel a bolygók sűrűsége befelé haladva növekszik, a gravitációs lapultság a geometriai lapultságnál kisebb (a Föld esetében a geometriai lapultság a fenti f=1/298, míg a gravitációs lapultság f*=1/305). A bolygók, kisbolygók alakját a bolygó alakközéppontját (Center of Figure; CoF) és tömegközéppontját (Center of Mass; CoM) összekötő vektor (CoF to CoM vector) komponensei is jellemzik. A Föld és a Mars esetén e vektor hossza 2-3 kilométer. Árapály: a gravitációs tér megváltozása külső tömegek hatására Közös tömegközépépont körül keringő égitestek (pl. Föld-Hold; Nap-Merkur; Jupiter-Io, stb. ) esetén az árapály főtagja két erő eredőjeként áll elő valamelyik égitesten: • a másik égitest vonzóereje, amely a saját égitest felszínén helyről helyre változik (minél közelebb vagyunk hozzá, annál nagyobb), és • a közös tömegközépponti tengely körüli keringésből (periódusideje a Föld-Hold rendszer esetén pl. 1 hónap) származó centrifugális erő. E két erő vektoriális eredőjeként a másik égitest felőli és az azzal ellentétes oldalon is többleterő jelenik meg, a Föld esetén itt koncentrálódik pl.
A GRACE két tagja, "Tom" és "Jerry" azonos pályán, de egymástól 220 km-re keringenek. A köztük levő távolság folyamatos méréséből határozzák meg a földi gravitációs rendellenességeket. A GRACE segítségével állapíthatók meg a földfelszíni tömegáthelyezésekkel járó hosszútávú gravitációs változások. Gravitációs anomália 2005 A sarkvidéki régiók gleccsereinek olvadása és a folyók vízmagasságának évszakos változásai immár kimérhető gravitációs hatásúak, az új Potsdam burgonya már nem állandó, hanem időben változó felület. Az éghajlatváltozással kapcsolatos folyamatok hosszú távú rögzítése érdekében fontossá vált a 2015-ben lejáró GRACE küldetés meghosszabbítása. A különböző "Potsdam burgonyák" összehasonlítása 1995 óta egyértelmű minőségi ugrásokat mutat. Geoid és gravitációs anomália 2005 A műholdak nevei az alábbi rövidítések: GOCE: Gravity Field és steady-state Ocean Circulation Explorer GRACE: Gravity Recovery and Climate Experiment LAGEOS: Laser Geodynamics Satellites
1) Milyen a Föld alakja? a) A Föld lapos, korong alakú. b) A Föld alul és fölül kissé belapult gömb. c) 2) Mi körül forog a Föld? a) A Föld egy képzeletbeli tengely körül forog. b) A Földnek van egy tengelye, ami körül forog. 3) Milyen irányban forog a Föld? a) A Föld nyugat-kelet irányba forog. b) A Föld kelet-nyugati irányban forog. 4) Mi okozza a nappalok és éjszakák váltakozását? a) A Föld forgása miatt van nappal és éjszaka. b) A Nap forgása miatt van nappal és éjszaka. 5) Melyik állítás igaz? a) A Föld a Nap körül kering. b) A Nap kering a Föld körül. Ranglista Ez a ranglista jelenleg privát. Kattintson a Megosztás és tegye nyílvánossá Ezt a ranglistát a tulajdonos letiltotta Ez a ranglista le van tiltva, mivel az opciók eltérnek a tulajdonostól. Bejelentkezés szükséges Téma Beállítások Kapcsoló sablon További formátumok jelennek meg a tevékenység lejátszásakor.
Általában a A Földnek van egy formája szférában. Ez azt jelenti, hogy a Föld tényleges formája sokkal pontosabban leírható. Főleg a Föld gömb; a legegyszerűbb módja a bolygónk geometriai alakjának magyarázatára. A hozzávetőleges sugara 6371 km, általában 6353 és 6384 km között változik attól függően, hogy hol mérik. Most a sajátos valós formája forgatható ellipszoidnak vagy ellipszoidnak tekinthető. Ez lenne a legjobb meghatározás annak helyes formájának leírására, ha pontosabb lenne. Ez azért van, mert a saját tengelyén folytatott állandó forgatás miatt a bolygónkat a két pólusra zúzza, és Ecuadorban kiemelkedő.. Vannak azonban más elméletek a Föld alakjáról. Vannak, akik úgy gondolják, hogy egy háromszög alakú ellipszoid, vagy hogy a Föld valóban geoid. Ez azt jelenti, hogy a szféra fogalmát formájának szélesebb körű meghatározására használják. De ha eltávolítja a vizet, amely kitölti az óceáni lemezeket, azt mondja, hogy ez egy geoid, megfelelőbb lehet. Mi határozza meg a Föld alakját?
A geoid a földi nehézségi erőtér potenciáljának egy választott szintfelülete. Ezen a felületen mozogva nehézségi erővel kapcsolatos munkavégzés nincs. A földi nehézségi erőtérben az ilyen felületet szintfelületnek nevezzük. A szabad folyadékfelszín egyensúlyi állapotában - ha rá csak a nehézségi erő hat - minden pontjában merőleges a nehézségi erő irányára, ezért tekinthető egy szintfelületnek a nehézségi erőtérben. A szintfelületeket a nehézségi erőterében végzett munka mennyiségével jellemezhetünk, így szintfelület végtelen sok van. A földalak fogalmak egységes értelmezése érdekében, olyan szintfelületet választunk, ami valamelyik tenger középtengerszintje közelében kijelölt ponton halad át. Ezt a felületet és ennek a szárazföldek alatti meghosszabbítását tekintjük a Föld elméleti alakjának, amit idegen szóval geoidnak nevezzük. A földmérésben az említett fogalom komoly jelentőséggel bír.
Ennek következménye az évszakok váltakozása. A tengelye körül forgó és a Nap körül keringő Földön e mozgások és a nehézségi erő hatására a gáznemű, a folyékony és a szilárd halmazállapotú anyagok gömbhéjakba (geoszférákba) rendeződnek. E gömbhéjak a a levegőburok (atmoszféra), a vízburok (hidroszféra) és a kőzetburok (litoszféra). Reader Interactions