Összefoglaló A kiváló erdélyi író és költő Ferenczes István (1945) új kötete összegző mű a szerző gazdag életpályáján - emlékezés, múltidézés és számvetés. E mozgalmas, prózai vallomásokkal és kordokumetumok segítségével megírt könyv századokra visszanyúló család- és falutörténeteken keresztül mutatja be a székelység évszázadainak viharos történetét. Az időben lassan felbomló, egykori rendtartó, önellátó és önigazgató falu, s a székely menekülés (Mádéfalva), valamint a szétszóratás históriáját. A lélek örökké fel-felbukkanó "Siculicidiumait". Ferenczes műve tekintélyes, többszáz oldalas írói vállalkozása gondolati mélységével, írásának poétikájával és prózai erejével Sütő András hajdani Anyám könnyű álmot ígér-jét idézi. Írói kvalitásai, nyelvteremtése révén könyve, mint valami örökmécses, egy nagyszerű író élettudásainak birodalmába kalauzol. Ahogy írja: "Egy pillanat s kész az idő egésze, / mit százerzer ős szemlélget velem. Ferenczes István – Wikipédia. "
Az erdélyi magyar irodalmi- és közélet jeles egyénisége. Művei (válogatás) [ szerkesztés] Verskötetek [ szerkesztés] Ferencz S. István: Nyári vándorlások. Versek; Kriterion, Bukarest, 1972 (Forrás) Ferencz S. István: Utolsó kenyér. Versek. 1972–1977; Kriterion, Bukarest, 1978 Ki virággal megveretett. Versek; Kriterion, Bukarest, 1984 Mikor Csíkban járt a török. Gyermekversek; Kriterion, Bukarest, 1986 Megőszülsz mint a fenyvesek. Versek; Kriterion, Bukarest, 1988 Indián a Hargitán. Versek gyermekeknek és szülőknek; Kriterion, Bukarest, 1990 Félidő, félpokol. Versek; Mentor, Marosvásárhely, 1994 Hó hull örök vadászmezőkre. Versek és szövegek; Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 1996 A pepita hangya. Versek gyerekeknek, szülőknek és nagyszülőknek; Pro-Print, Csíkszereda, 1998 Didergés. Versek; Pont, Bp., 2000 Csíksomlyó. Pünkösdi búcsú; Viza Gazda, Kolozsvár, 2000 Sekler songs [ Székely dalok]; Pro-Print, Csíkszereda, 2001 Bacchatio Transsylvanica. Versek; Felsőmagyarország–Szépírás, Miskolc–Szolnok, 2002 Minerálnájá pesznyá [ Ásványdal] (három poéma); Pro-Print, Csíkszereda, 2003 Túlexponált fényképek; Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2004 Nevedet nevemmel; Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2005 ( Mesevonat, 10. )
A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében. A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el. A által alkalmazott sütik leírása A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik. A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli. Alapműködést biztosító sütik Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát.
Szécsény-kovácsi Krúdy Gyula (Nyíregyháza, 1878. október 21. – Budapest, Óbuda, 1933. május 12. ) író, hírlapíró, a modern magyar prózaírás kiváló mestere. A nemesi származású szécsény-kovácsi Krúdy család sarja. 1878-ban született Nyíregyházán. Az elemi iskolát (1883–1887) szülővárosában, a gimnáziumot Szatmárnémetiben (1887–1888) és Podolinban (1888–1891), majd ismét Nyíregyházán (1891–1895) végezte. Itt érettségizett 1895 júniusában. Rövid ideig Debrecenben, majd Nagyváradon újságíró. Még nem volt húszéves, amikor első novelláskötete (Üres a fészek és egyéb történetek) megjelent. Munkatársa számos folyóiratnak és a Nyugatnak is. Országos hírt és igazi közönségsikert a Szindbád-sorozat és az 1913-ban megjelent A vörös postakocsi c. KRÚDY GYULA - BOLDOGULT ÚRFIKOROMBAN - FRANKLIN KIADÁS SZÉP ÁLLAPOT. regénye hozott neki. Pályája a 20. századi magyar irodalomban sajátos jelenség. Kifejezésre jut benne a késői romantika kiteljesedése éppúgy, mint a modern, impresszionisztikus és a realizmus egy sajátos, rendkívül egyéni formájáig eljutó társadalom- és lélekábrázolás.
1916-ban megkapta a Székesfőváros Ferenc József irodalmi díját. 1918-ban kiköltözött a Margit-szigetre. 1919-ben nagy riportot készített a kápolnai földosztásról, s aktívan részt vett az őszirózsás forradalomban. 1920–21-ben, a tanácsköztársaság bukása után a sajtóban hajsza indult ellene. 1926–27-ben legalább tíz éve lappangó betegsége ledöntötte lábáról, és a Liget-szanatóriumba került. 1930. január 18-án Baumgarten-díjat kapott, de akkor már nagyon el volt adósodva. Az élet álom című kötetét saját költségén kellett kiadnia. Szigeti lakását felmondták, május 28-án családjával Óbudára költözött. 1931–32-ben szegényes körülmények között élt. Boldogult úrfikoromban (Millenniumi könyvtár 124.) - Krúdy Gyula. Újra rászokott az italra. 1933 tavaszán az egészsége rosszabbodott. Szíve, gyomra, mája kezdte felmondani a szolgálatot. Krúdy Gyula 1933. május 12-én, hajnalban hunyt el, élete 55. évében. Temetésén a hivatalos Magyarország képviselői nem vettek részt.
A betévedő ismeretlen, elegáns társaság egyik tagjában a feltámadt trónörököst, a legendás Rudolf "királyfit" vélik felismerni. Macskajajos karneváli forgataggá alakul az együttlét. Valóság és látomás végképp összekeveredik, a sörház szűkös helyisége kitágul, ahol önmagukat unó, hétköznapi személyiségükből kilépő alakok járják világvégeszerű pokoltáncukat. Az ördög nemcsak képletesen teszi be a lábát a sörházba: a mulatozók apránként eltűnnek, mindenki előtt felrémlik sanyarú hétköznapi élete, boldogtalansága.
Kulcsszavak: Magyar irodalom - regény - 1930, Regény - magyar - 1930, Regényelemzés - magyar