Létrejött a Nemzeti Földügyi Központ (NFK), amely júliustól központi költségvetési szervként végzi az állami földek kezelését. Az önálló, új földügyi központ egyik legfontosabb feladata az osztatlan közös földtulajdonok megszüntetésének végrehajtása lesz. Az Agrárminisztérium tervei szerint az új földügyi központ a jövőben az eddigieknél gyorsabb és hatékonyabb eljárásokkal koordinálja majd azokat az intézkedéseket, melyek az agrárium egyik legsúlyosabb örökségének, az osztatlan közös földtulajdonnak a felszámolásához vezetnek – írja a. A Somogy Megyei Kormányhivatal azt közölte, hogy az idén tavaszig a kaposvári, fonyódi és marcali járásokban 37 ezer 300 hektárnyit már kimértek ebből a célból. A nagyatádi és siófoki járásokban még 38 ezer hektárral ekkor még nem végeztek, s a barcsi járásban tavaly 560 földrészlet esetében indult meg az eljárás. Ott 9 ezer hektár várt még kimérésre. Somogy 250 ezer hektár termőföldjének 30-40 százaléka, vagyis 60-70 ezer hektár az osztatlan közös földtulajdon, becsülte meg Gombos Sándor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Somogy megyei elnöke.
Az ingatlan-nyilvántartásba osztatlan közös tulajdonként bejegyzett ingatlanok esetében a megosztások költségeit - a soronkívüliség kivételével - az állam viseli. Az eljáráshoz szükséges nyomtatvány ide kattintva, vagy a Nyomtatványok menüpont alatt letölthetõ. A Vidékfejlesztési Minisztérium részletes közleménye itt olvasható.
Sajátosan magyar tulajdonforma az osztatlan közös, nem ismerik másutt a világon. Az 1990-es években találták ki arra a célra, hogy a termelőszövetkezetek örökségét hogyan osszák szét, hogy működőképes maradjon. Ezután a gazdáktól bérelték a földet. Már kilenc-tíz éve az osztatlan közös megszüntetése a cél. A becslések szerint 50-60 milliárd forintba, és erre eddig még nem volt a költségvetésnek forrása az elmúlt évtizedben.
Közjegyző előtti nyilatkozat segíthet a problémás lakásbérlővel szemben 12:42 | OrientPress - bérlő Lakás Egyre több bérbeadó szabja a beköltözés feltételéül a közjegyző előtt tett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot, az okirat segítségével ugyanis közvetlenül végrehajtást lehet indítani a nem fizető vagy kiköltözni nem akaró bérlővel szemben – tájékoztatta a Magyar Országos Közjegyzői Kamara az MTI-t.
Még mindig házilag, a legtöbbször letölthető szerződésminták alapján készül az ingatlanbérleti szerződések 80 százaléka a közjegyzők tapasztalatai szerint, ami súlyos buktatókat rejt magában mindkét szerződő félnek. A jogszerűtlen kikötéseket és egymásnak ellentmondó szabályokat tartalmazó szerződésekkel az a fő probléma, hogy éppen akkor – jogvita esetén – nem nyújt valódi védelmet egyik félnek sem, amikor szükség lenne rá. Noha az elmúlt években – a pandémia hatására is – egyre több lakásbérleti ügyben fordulnak közjegyzőhöz a bérbeadók, hogy biztosítsák magukat a problémás – nemfizető, károkozó, ki nem költöző – bérlővel szemben, a közjegyző előtt tett nyilatkozat valódi védelmet a szakszerűen megírt bérleti szerződéssel együtt nyújt. Az elmúlt egy évben a járvány hatására csökkent a kiadó lakások iránti kereslet, mégis egyre több lakásbérleti ügyben fordulnak közjegyzőhöz, elsősorban azért, hogy bebiztosítsák magukat a problémás bérlőkkel szemben. Tízből kilenc közjegyző előtti lakásbérleti ügyben a bérbeadó a beköltözés feltételéül szabja, hogy a bérlő közjegyző előtt tett nyilatkozatban, végrehajtás terhe mellett vállalja, amennyiben a szerződés megszűnik, a lakást személyes ingóságaitól kiüríti és azt elhagyja.
Míg néhány éve még elsősorban csak az ingatlant elhagyni nem akaró bérlők ellen biztosították be magukat a bérbeadók a közjegyzői okirattal, tavaly már volt olyan térség, ahol az egyoldalú nyilatkozatok többségében a bérleti szerződésben megállapított díjak és a költségek megfizetésére is kötelezettséget vállaltak a bérlők. Fontos tudni, hogy míg a jogszabályok egyes időszakokban nem engedik a lakás kiürítését, addig az elmaradt bérleti díjra, rezsire és lakáshasználati díjra mindig kérhető végrehajtás abban az esetben, ha a bérlő közjegyző előtt vállalta ezek megfizetését. Vagyis, ha a bérlőnek van jövedelme vagy egyéb vagyona, abból érvényesíteni lehet a tartozás megfizetését, függetlenül attól, hogy nem lehet kiköltöztetni az ingatlanból. A közjegyzői okirat megléte növeli a bérlői fegyelmet A tapasztalatok szerint azonban az elmaradt díjak és költségek behajtására vagy a bérlő kiköltözésének kikényszerítésére ritkán kerül sor, a közjegyzői okirat megléte ugyanis önmagában növeli a fizetési és teljesítési hajlandóságot.