Akkor a fogyasztói kosárban miért van csupán egyetlen hipermarketes lédig paradicsom? Miért ne lehetne tíz? Miért ne lehetne száz? A kockás papír nem bírja el, de egy számítógépes adatbázisnak gyerekjáték. Lépjünk már ki a múlt századi burokból! Felvetik a szerzők, hogy az átlagolást nyilván kevesen érzik magukénak, mindenki így vagy úgy többnek (ha a jegybanknál dolgozik az illető, akkor kevesebbnek) érzi az inflációt a mért átlagnál. De mi az akadálya annak, hogy kettőnél több fogyasztói árindex legyen? Ha lehet a nyugdíjasoknak csinálni egy árindexet (valójában csupán a gyógyszerek és élelmiszerek felülsúlyozásával, noha például a kultúrafogyasztás messze megnő 65 év fölött), akkor miért nincs árindex a családosokra? Miért nincs külön a nem dohányzóknak? Mennyiben mutatna mást az elváltak és szinglik indexe? A digitalizáció és a big data korszakában ennek semmi akadálya nem lehet! Akkor valódi inputok helyett miért csupán a sztereotípiákra támaszkodunk? Fontos tehát beszélni az árindex számításának eredendő céljáról is.
2020. decemberben a fogyasztói árak átlagosan 2, 7%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál, az adat nem okozott meglepetést, az elemzők 2, 7-2, 8%-os áremelkedést vártak. Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0, 3, 2020 egészében pedig az előző évhez képest átlagosan 3, 3%-kal nőttek. A koronavírus-járvány első hullámának kifutása és az újranyitások után dinamikus áremelkedést láttunk Magyarországon, a fogyasztói árindex 3, 9%-kal tetőzött augusztusban a járvány kitörése óta. Ősszel azután szépen mérséklődött az áremelkedés üteme, ahogy a gazdaság is újra lassult, novemberre pedig már az inflációs cél alatt járt, 2, 7% volt az áremelkedés.... Kedves Olvasónk! Az Ön által keresett cikk a hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Cikkarchívum előfizetés 1 943 Ft / hónap teljes cikkarchívum Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái
04. 10. 13:30 • 3 százalékon stagnált a román éves infláció Márciusban 3, 05 százalékon stagnált a román éves infláció, miután februárban is ugyanennyi volt az éves fogyasztói árindex - közölte pénteken a román országos statisztikai intézet. 2020. 10:55 • Márciusban 3 százalékon stagnált a román éves infláció Márciusban 3, 05 százalékon stagnált a román éves infláció, miután februárban is ugyanennyi volt az éves fogyasztói árindex – közölte pénteken a román országos statisztikai intézet. Az előző hónapban a januárban regisztrált 3, 6 százalékról csökk... 2020. 03. 30. 14:50 • Lassult a német infláció márciusban Lassult a fogyasztói árak emelkedésének éves és havi összevetésű üteme márciusban Németországban. A német szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) hétfőn azt közölte előzetes adatként, hogy az uniós harmonizált fogyasztói árindex (HICP) márciusban... 2020. 11:10 • MNB: az infláció csökkenését az üzemanyagárak mérséklődése magyarázza Az éves fogyasztói árindex januárhoz képest 0, 3 százalékponttal februárra 4, 4 százalékosra csökkent, a maginfláció és az indirekt adóktól szűrt maginfláció 0, 1 százalékponttal 4, 1 százalékosra, illetve 3, 8 százalékosra emelkedett.
"Érdekes és elgondolkodtató írások születtek az elmúlt hetekben itt az Index hasábjain az infláció mért és vélt alakulásáról, és ennek következményeiről. A szerzők általános vélekedése, hogy a mért infláció nem feltétlenül tükrözi a valóságot. A vitát kiváltó MNB publicisztika is elismeri a mérés hiányosságait, és előrevetíti bizonyos finomhangolás szükségességét. Aztán erre reakcióként születtek újabb írások, más megvilágításba helyezve a lehetséges módosító tényezőket. 2020-at írunk. Ha egy mérési módszer elavult, akkor ki kell dolgozni egy újat! Ezt megelőzően pedig fontos átgondolnunk, hogy mire szeretnénk használni, mit is szeretnénk mérni vele. Meglehet, hogy azért használjuk a jelenlegi inflációs mutatót, mert eddig azt hittük, hogy ennél többet nem várhatunk egy méréstől: ezt kell szeretni. Szokás hivatkozni a gyorsuló technikai fejlődés hatására. Véleményem szerint azonban túlságosan leegyszerűsítő ezt a környezeti változót csupán abban kifejezni, hogy ma már egy mobiltelefon fényképezni is tud, tehát nem kell venni kamerát, valójában sokat spórol a háztartás.
ügyvezető igazgatója. Szerinte számos, negyvenöt százalékos zsírtartalmú terméket árultak a boltokban trappista sajtként, noha az érlelési időt nem vették figyelembe. Ezek a trappista sajtok általában olcsó sajtok voltak, a vásárlók becsalogatására szolgáltak – emeli ki. És ez működött is, amíg a vásárlók elsősorban nem a minőséget, hanem az árat vették figyelembe, Rózsás Mónika szerint egy ideje ez már nem így van, "a magyar vásárlók is minőségi terméket keresnek". Ezt erősítheti a jövőben az is, hogy az Élelmiszerkönyvbe is bekerül a trappista, onnantól már előírás lesz az, ami most még csak ajánlás. A debreceni gyárban úgy tartják, hogy minimum 21 napig kell érlelni a sajtot, mire az jó lesz. A termékfejlesztés ez alapján nagyjából tíz hónapig tartott, többszöri kóstolás után lett csak meg a végleges receptúra. 2015-ben megszűnt az uniós tejkvóta, azaz a termelés mennyiségi szabályozása. Ez hordozott némi kockázatot az ágazat jövőjével kapcsolatban, ezért döntötte el az Alföldi Tej már akkor, hogy korszerűsíteni kell.
Megjelent a Forbes magazin februári száma, címlapon az örökösökkel: a Béres család és a Kling család története. A tejiparba is beleástuk magunkat: az Alföldi tej 102 tulajdonosa nemsokára beszáll a sajttermelésbe is, a kóstolás már karácsonykor megvolt. De miért éri meg nekik kvázi szövetkezeti formában működni? Cégportrénkat keresd a februári számban. Már az újságárusoknál! Kvázi szövetkezet. Az Alföldi tej különleges konstrukció a magyar piacon, de az összeállt tejtermelők megtapasztalhatták, hogy egységben az erő, például akkor, amikor eltörölték az EU-s tejkvótákat. A szocializmus miatt sokan irtóznak a szövetkezet szótól, az Alföldi tej példája mutatja, hogy egy ágazati integráció sikerre vihető – ez az, ami önszerveződő alapon nyugaton hamarabb megindult, azt a jó pár évtizedet pótolnák most be Magyarországon, hogy versenyképesek maradjanak. A magyarok szeretnek magyarok lenni, büszkék vagyunk arra, hogy magyarok vagyunk – mondja Dobrovoczky István, az Alföldi értékesítési és marketingigazgatója, amikor arról beszélgetünk, amiről talán legtöbben ismerik a céget: a Magyar márkáról, a polcokról leugró piros-fehér-zöld dizájnnal.
2016-ban írt először a Világgazdaság arról, hogy kiemelt beruházás lehet a debreceni sajtgyár. Tizenkétmilliárdos beruházásról van szó, az akkori hírek szerint száznál is több ember kaphat itt munkát. Az üzemben a sajtra és a tejporra koncentrálnak. Néhány hónappal később az is kiderült, hogy a debreceni önkormányzat 120 millió forintot adott a beruházó Alföldi Tej Kft. a beruházás megkezdéséhez. Az üzemegységek kapacitása elérheti az évi 8 ezer 500 tonna sajtot, 7 ezer tonna tejport állít majd elő. Úgy számoltak, hogy korábbi, évi nettó 43 milliárd forint árbevételük 10-12 milliárddal ugrik meg, köszönhetően az új részlegnek. A kormány sem volt szűkmarkú a vállalattal: 4, 8 milliárd forint vissza nem térítendő adófizetői támogatást utalt át az Alföldi Tejnek. Nem mindegy, kefir vagy sajt A plafonig nyúlnak a fehér műanyag-formák, több százat pakoltak egymásra. Korábban itt volt – ahogyan a helyiek hívják – a poharasüzem, itt készült a kefir és a tejföl. Ezeket ma már az Alföldi Tej Kft.
Közleményt adott ki az Alföldi Tej Kft. annak kapcsán, hogy hétfőn a Nébih a kft. által gyártott tejfölöket hívott vissza és vont ki a forgalomból, részben mikrobiológiai szennyezettség miatt, részben pedig mert a termékek érzékszervi elváltozást mutatnak. A cég keddi közleményében azt írja, az általuk folytatott érzékszervi termékkóstolások során elváltozásokat fedeztek fel egyes tejfölökben, amelyek kizárólag a tejfölgyártósort érintő, többszörösen fellépő műszaki hibákra vezethetők vissza. Mint írják, a mikrobiológiai szennyeződés a termékekben elszórtan volt kimutatható, azonban elővigyázatosságból valamennyi, 2021. augusztus 2. és 2021. augusztus 14. közötti gyártási idejű, 2021. szeptember 15-i és 2021. szeptember 28-i lejáratú tejföl terméket visszahívták. A visszahívás 15 márka különböző kiszerelésű és eltérő lejárati dátumú változatait érinti. A mikrobiológiai szennyeződéssel érintett termékek esetében felbontáskor a tejfölre nem jellemző, idegen, kellemetlen szag és kesernyés íz tapasztalható – hívja fel a figylemet az Alföldi Tej Kft.
Egy tejtermelő gazdaság vezetője a korábban arról beszélt, nemcsak az a probléma, hogy kevés a hadra fogható ember az iparban, a fejlesztési pályázatoknál kötelezően kell a létszámot tartani, vagy inkább növelni, "így éppen a célt, hogy versenyképesen termeljenek, akadályozza a támogatás". Közben a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács azt közölte, hogy nőhet a nyerstej és a feldolgozott tejtermékek ára, mert egyre kevesebb a nyerstej, nőttek a munkabérek, és egyre többe kerül az előállítás is.
Az előreláthatóan növekvő nemzetközi tejpiac termékei nagyobb arányban is megjelenhetnek a magyar, növelve ezzel a kínálatot, ami viszont lefelé nyomhatja az árakat. Kapcsolódó cikkek