Témája egy olyan szerelem, amelynek nagyságát lehetetlen szavakkal kimondani, a költő mégis vágyik arra, hogy kifejezze valahogy. Keresi a legméltóbb kifejezést, azt a szót, azt a megnevezést, amely legjobban illik felesége szépségéhez, de nem találja, ezért teszi fel újra meg újra a kérdést: "Minek nevezzelek? " A cím témajelölő: a vers kezdő sora, egy kérdő mondat, amely a költő szándékát jelzi, hogy találjon egy olyan képet, egy olyan szót, amellyel méltóképpen ki tudja fejezni Júlia iránti érzelmeit. A vers feszültségét az okozza, hogy nem talál megfelelő képet, soha nem elégedett azzal, amit talált, ezért mindig újat keres. Petőfi Sándor: Minek nevezzelek (elemzés) – Jegyzetek. Az elemzésnek még nincs vége. Kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3
kel: 1848. jan., Pest műfaj: óda téma: vallomás; a szenvedélyt kimondhatatlan nagyságú érzelmekkel fejezi ki; témaája újszerű: az óda tárgya feleség cím:? mondat, a vers kezdő sora hangnem: fennkölt költői szándék: megnevezni egy képpel egy nő iránti érzelmeit (feszültség, mert nem talál megfelelő jelzőket) Szerk: minden mvesz. egy keretbe zárt metafora; kérdéssel kezd, bizakodik, és lemondóan zárul szem-csillag 2. tekintet-galamb hang-titkos rezdülés ajkak-lángoló rubintkő hitves-édesanya, tündérvilág, kincs a megnevezési vágy után lecsendesedik a végső megszólításban: "Édes ifjú szép hitvesem" Egyfajta epikus szál is nyomon követhető: az egymásra pillantástól, az érintéseken keresztül a csókig. Szerelmes Vers - Minek Nevezzelek?. metafora, fokozás, halmozás, áthajlások nyelve: egy-egy vsz. többszörösen összetett mondat, a tagmondatok határa általában a sor végén van, a vsz. 1. és 10. sora keretet alkot. üzenet: a szerelmes férfi keresi az érzései szavakba öntését, végül rájön, hogy mindez kimondhatatlan, mert természetes az életében és egyszerű.
A vers 1848 januárjában íródott, és az utókor ítélete szerint Petőfi szerelmi lírájának egyik legszebb, legkülönlegesebb darabja. Feleségéhez, Szendrey Júliához szól. A költőnek ez a legszenvedélyesebb szerelmes verse: az egész egy parttalanul áradó szerelmi vallomás, amely a kimondhatatlan nagyságú szenvedélyt fejezi ki. Petőfi szerelmes férfiként, ifjú férjként és költőként egyaránt azon van, hogy szárnyaló gondolatait, heves érzelmeit szavakba öntse, míg végül rádöbben, hogy a kimondhatatlan éppen azért kimondhatatlan, mert végtelenül egyszerű. A romantikus stílusú szerelmi költemény Vörösmarty Ábránd című versét juttathatja eszünkbe, azzal a különbséggel, hogy ez nem udvarlóvers: Petőfi a felesége iránti szerelmét szerette volna megénekelni (ő volt a hitvesi költészet megteremtője irodalmunkban). Nincs benne semmi álszemérem vagy finomkodó modorosság: a költő számára az asszony társ, partner a szerelemben és az életben egyaránt. Hangja közvetlen és őszinte, hangvétele emelkedett. Petőfi Sándor: Minek nevezzelek (elemzés) – Oldal 3 a 3-ből – Jegyzetek. Minek nevezzelek Minek nevezzelek, Ha a merengés alkonyában Szép szemeidnek esti-csillagát Bámulva nézik szemeim, Mikéntha most látnák először… E csillagot, Amelynek mindenik sugára A szerelemnek egy patakja, Mely lelkem tengerébe foly – Minek nevezzelek?
Mákszem és Gubó eltűn(őd)ik 1 700 Ft A jó mesék nemcsak a csodák birodalmát nyitják meg a gyerekek előtt, hanem útravalóul is szolgálnak számukra. Molnár Krisztina Rita meséje igazi hamuban sült pogácsa: olyan világot idéz, amelyben régi mesteremberek tudása elevenedik meg azzal a céllal, hogy a mai gyerekeknek is hasznára váljék. A mese kíváncsi és bátor ikerpár hőse, Mákszem és Gubó kalandos utat járnak be a Skanzenben, melynek során egy másik valóságsíkot és önmagukat is mélyebben megismerik. A történetet azoknak ajánlom, akik nem félnek a látható dolgok mögött rejlő titkokat megismerni. Részletek… Internetes ár: 1 700 Ft Dzsungeldzsem 3 140 Ft A Dzsungeldzsem az éppen olvasni tanuló gyerekeknek készült. Azt szeretnénk, hogy az iskolába lépők kiváló, értékes művekből tanuljanak meg olvasni. Ezért kínáljunk nekik ezt könyvet, amelyben a kortárs gyerekirodalom legjobb képviselőinek meséit, verseit gyűjtöttük egybe. A kötet a magyar ábécé minden egyes betűjéhez kínál szövegeket úgy, hogy az adott betűhöz kapcsolódó legfontosabb helyesírási problémákra is ráirányítja a figyelmet.
Molnár Krisztina Rita Élete Született 1967. október 11. (54 éves) Budapest Gyermekei egy lánya és két fia van Pályafutása Jellemző műfaj(ok) vers, próza Molnár Krisztina Rita ( Budapest, 1967. –) magyar költő, író, tanár, múzeumpedagógus. Családja [ szerkesztés] Édesapja Molnár László zeneszerző, karmester, a Szegedi Nemzeti Színház karmestere, édesanyja Ferenczi Mária. Három gyermeke van: Péter, Emma, Márton. Tanulmányai [ szerkesztés] A Berzsenyi Dániel Gimnáziumban érettségizett. Ezt követően az ELTE Tanárképző Főiskolai Karon magyar-könyvtár diplomát, valamint az ELTE Bölcsészettudományi Karon magyartanár és múzeumpedagógus diplomát szerzett. Művészetének jellemzése [ szerkesztés] Költészetének legfontosabb jellemzői a feszes forma, a klasszikus versformák (időmértékes versek, szonett, villanella gyakori alkalmazása, és a rendkívül kimunkált, kidolgozott, "csiszolt" szerkesztés. Témáit szívesen veszi a környező világból, a város, a természet, a környező emberek jelennek meg gyakran költeményeiben.
Az önmegismerést is segítő, objektív lírát bemutató foglalkozásain a modern költészet kerül a figyelem középpontjába. Felnőtteknek szóló hat alkalomból álló előadássorozatain, egyfelől a kortárs költészet metaforáival ismerkedhetnek meg az érdeklődők (Kövek, macskák angyalok), másfelől a kortárs prózában megjelenő hangnemeket vizsgálja (Hang-nemek). Költői estjein Baló András Márton és Simon Attila által megzenésített verseiben gyönyörködhet a közönség, a dalokat Záhonyi Enikő adja elő. A zene különösen fontos a szerző számára, aki hisz benne, hogy a vers ereje abban rejlik, hogy alapvetően nem írott, hanem hangzó szöveg, ahol a szó az értelemre, a dallam és ritmus lélekre és testre hat. Meseregényével, a Maléna kertjé-vel a könyv illuszrátorával, Simonyi Ceciliával közös könyvbemutatókon találkozhatnak az érdeklődők, ahol felolvasás, zenehallgatás, tárgykészítés és lakmározás hozza közelebb az érdeklődő gyerekekhez és felnőttekhez a regény világát. "Molnár Krisztina Rita nem fordítja el a fejét a rossztól, sőt a bűntől sem, részvéte és figyelme egyetemes.
Molnár Krisztina Rita Élete Született 1967. október 11. (54 éves) Budapest Gyermekei egy lánya és két fia van Pályafutása Jellemző műfaj(ok) vers, próza Molnár Krisztina Rita ( Budapest, 1967. –) magyar költő, író, tanár, múzeumpedagógus. Családja Édesapja Molnár László zeneszerző, karmester, a Szegedi Nemzeti Színház karmestere, édesanyja Ferenczi Mária. Három gyermeke van: Péter, Emma, Márton. Tanulmányai A Berzsenyi Dániel Gimnáziumban érettségizett. Ezt követően az ELTE Tanárképző Főiskolai Karon magyar-könyvtár diplomát, valamint az ELTE Bölcsészettudományi Karon magyartanár és múzeumpedagógus diplomát szerzett. Művészetének jellemzése Költészetének legfontosabb jellemzői a feszes forma, a klasszikus versformák (időmértékes versek, szonett, villanella gyakori alkalmazása, és a rendkívül kimunkált, kidolgozott, "csiszolt" szerkesztés. Témáit szívesen veszi a környező világból, a város, a természet, a környező emberek jelennek meg gyakran költeményeiben. De nem csak a kézzel fogható környezet: a költőt körülvevő "szellemlények" - régi korok írói, költői, zeneszerzői - és más történelmi figurák egyaránt.
Ha ezt nem fogadjuk el, könnyen a szelíd erőszak csapdájába eshetünk az olvasásra való buzdítás közben. A vizuális világ újra – mint hosszú évszázadokon át – fontosabb szerepet kapott, ezzel a betűalapú kutúra komoly riválist kapott. Talán nem érdemes küzdenünk ellene, sokkal inkább egymás mellé helyezni a két befogadásmódot, így nagyobb esélye marad a könyveknek. Köszönjük! Molnár Krisztina Ritáról itt olvashatsz tovább. A könyvet a megjelenése napjáig, május 25-ig tudjátok 50%-os elővásárlási kedvezménnyel tudjátok megrendelni itt. Ha a már megjelent 2 kötetet is megrendeled most, megjelenéskor 3 könyvet postázunk neked összesen 33%-os kedvezménnyel, amiben összesen 24 szókártyát találsz, játékokat, dalokat, mondókákat amelyek további közös játékra, családi foglalkozásokra adnak alkalmat miközben játékosan fejleszted gyermekedet. Válaszd ki, hol szeretnéd ezt megosztani! Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását.
Erődök, falvak. Mind mindentől messze. Ónos pára kelti a napot. Nagy, színes üvegtáblákba gyűjtik az itt lakók a ritka fényt. Örülnek, ha alkonyatkor az ablakok kigyúlnak. Izzik a rőt, a türkiz, fűzöld meg óarany pattog, a szikrák bent, a szobákban szétgurulnak, és kihunynak a vastag szőnyegen. Bent, a szobákban, akik élnek, sokat hallgatnak. Hogy elboldogultak ezen a vidéken, kész győzelem. Keskeny folyók, folyton szitáló pára, szürke ég és még szürkébb pala. De a súlyos, fekete háztetők között ködpamacsokban leng a hála. A várost régi rögangyala mossa. Hinti a tisztító esőt. Megjelent a Bárka 2021/1-es számában. Főoldal 2021. április 02.