Mert ezek az igaziak. Még több cikk Top Receptek teasütemény Huszárfánk kovászos uborka Kovászos uborka egyszerűen kenyérlángos Házi kenyérlángos Még több top recept Friss receptek Fűszeres, zöldséges rizzsel töltött paprika selymes paradicsommártásban Currys humusz sült babbal Szezámmagos padlizsán tahinis fetakrémmel Még több friss recept
Összefoglaló 1954-ben jelent meg először A Legyek Ura, amelyet ma már nyugodtan nevezhetünk a XX. század egyik legjelentősebb és legnagyobb hatású irodalmi alkotásának, s ma éppoly időszerű, mint volt a megírása idején. Golding a második világháborúban szerzett tapasztalatait felhasználva a tudata, a lelke, a zsigerei mélyén megbújó ősi, vad ösztönökre ráébredő és az atomháború árnyékában élő ember félelmeit jeleníti meg példázatában vagy "mítoszregényében": egy hátborzongatóan izgalmas és kegyetlen történetben, melynek hősei tíz-tizenkét éves angol fiúk. A világban háború dúl, s a fiúk repülőgép-szerencsétlenség következtében egy lakatlan szigetre kerülnek, távol a civilizációtól - amely talán éppen elpusztul -, s megpróbálnak értelmes rendet, társadalmat kialakítani. És őrzik a tüzet, mert ez az egyetlen útja a menekülésnek. Sokáig kellemes, szinte idilli játéknak tetszik az egész: a jól nevelt angol fiúk ragyogóan megbirkóznak a nehézségekkel, s követik Ralphot, a született vezetőt, aki tüzet gyújt, és expedíciót vezet a sziget felderítésére.
"Nagyon is jól értették már, hogy a leplező maszk mennyire szabadjára engedi az emberi természetben lappangó vadságot. " A nehéz kérdések és válaszok írója, William Golding Nobel-díjas angol író 20 éve halt meg. Először 1954-ben jelent meg a legismertebb műve, A Legyek Ura, amelyet ma már nyugodtan nevezhetünk a XX. század egyik legjelentősebb és legnagyobb hatású irodalmi alkotásának, s ma éppoly időszerű, mint volt a megírása idején. Húsz éve, 1993. június 19-én hunyt el Sir William Golding Nobel-díjas angol író, A Legyek Ura című regény szerzője. A St. Columb Minor nevű cornwalli falucskában látta meg a napvilágot 1911. szeptember 19-én. Apja tanár volt, akit radikális politikai nézetek és a tudományba vetett hit jellemzett, anyja a női egyenjogúságért küzdők támogatója volt. A középiskola elvégzése után szülei kívánságának engedelmeskedve természettudományt hallgatott Oxfordban, két év után azonban a saját útját járva inkább az angol irodalom stúdiumot választotta. 1934-ben megjelentette első verseskötetét, amely azonban nem keltett különösebb feltűnést.
A Bibliában a Királyok 2. könyvében szerepel Ekron istene (baálja), Baal-Zebub, a legyek ura: 1 Acháb halála után Moáb elszakadt Izraeltől. 2 Achaszja pedig Szamariában a rácson át leesett a tetőről, és betegen feküdt. Ezért követeket küldött ezzel a megbízatással: "Menjetek, kérdezzétek meg Baal-Zebubot, Ekron istenét, vajon felépülök-e bajomból? " 3 Az Úr angyala azonban így szólt a tisbei Illéshez: "Indulj, menj eléje Szamaria királya követeinek és kérdezd meg tőlük: Hát nincs Isten Izraelben, hogy Baal-Zebubot, Ekron istenét mentek megkérdezni? ( 2Kir 1, 1–3. ) Belzebub néven többször is előfordul az Újszövetségben Máté és Lukács evangéliumában is a Sátán egyik megjelenési formájaként: 24 A farizeusok azonban, amikor ezt meghallották, kijelentették: "Ez nem űzheti ki az ördögöket másként, csak Belzebubnak, az ördögök fejedelmének a segítségével. " 25 Ő pedig, ismerve gondolataikat, ezt mondta nekik: "Minden ország, amely meghasonlik önmagával, elpusztul, és egyetlen város vagy ház sem maradhat fenn, amely meghasonlik önmagával.
26 Ha pedig a Sátán a Sátánt űzi ki, meghasonlott önmagával, és akkor hogyan maradhat fenn az országa? 27 És ha én Belzebubbal űzöm ki az ördögöket, a ti fiaitok kivel űzik ki? ( Mt 12, 24–27. ) Belzebub (Forrás: Wikimedia Commons / Collin de Plancy) A Legyek Ura tehát a gonosz megtestesülése, Belzebub bibliai alakja. A regény szövegének ismeretében nem meglepő ez, hiszen a szöveg tele van rejtett és kevésbé rejtett biblikus utalással. (Ezek egy része a magyar fordításból kevésbé feltűnő. Jó példája ennek, hogy a fenti idézetben Déry a the Beast kifejezést az Állat -nak fordítja, és nem Szörny- nek vagy Fenevad- nak. ) A Legyek Ura ellenfele, ellenpólusa nem véletlenül Simon (a fenti idézetben szereplő fiú) – ez is egyértelmű utalás az evangéliumra. A helyesírási kérdésnek látszó probléma tehát igen komoly értelmezési kérdéseket is felvet. Mindezek alapján egyértelmű, hogy a nagy kezdőbetűket használó kiadások a jók, a "magyarosított" A legyek ura változatot használó kiadások pedig hibásak.
Ám az idillben - eleinte szinte észrevétlenül - sokasodnak a bajok: a vezérszerepre pályázó Jack nem hajlandó engedelmeskedni Ralphnak, és a fiúk közül egyre többen állnak mellé, s imádják vele együtt a Legyek Urát. Golding, aki sokáig általános iskolai tanárként dolgozott, a gyermeki lélek nagyszerű ismerőjeként rajzolja meg hőseit, akik az egyre inkább elfajuló "játékban" mintegy felgyorsítva élik át az emberi civilizáció történetét az első ésszerű közösségi szabályok megteremtésétől kezdve egészen odáig, amikor a rend összeomlik, s újból a bálványimádás, a gyilkos ösztön kerekedik felül.
De a sértést vajon ki bocsáthatja meg, ha nem a sértett maga? És hogyan bocsássa meg, ha éppen ennél a hívásnál nem működnek a vonalak? " (William Golding: A vétkes visszanéz) A hatvanas évektől kezdve az írásnak szentelte minden idejét, a modern ember háború utáni gondjait, tévelygéseit fogalmazta meg a klasszikus regény eszközeivel. 1967-ben született A piramis, majd novelláinak és válogatott esszéinek kötete, ám regénnyel csak 1979-ben jelentkezett újra. A látható sötétség című alkotása a jó és rossz világszínpadra kiterjedő misztériumjátékával a korábbi Golding-regények gondolatiságának továbbfogalmazása. Korunk fájdalmas és sötét látomása, egy fiú története, aki szörnyű égési sérüléseket szenvedett a londoni német légitámadások során. 1980-ban Beavatás című regényéért megkapta a Booker-díjat, 1988-ban II. Erzsébet királynő lovaggá ütötte. 1983-ban "regényeiért, melyekben mítosz és valóság ábrázolásával fejezi ki az emberi lét feltételeit napjainkban", Goldingnek ítélték az irodalmi Nobel-díjat.
Utolsó éveiben teljes visszavonultságban élt feleségével és gyermekeivel cornwalli otthonában, itt érte a halál 1993. június 19-én. William Golding Anglia utolsó klasszikus gondolkodású írója volt, akit minden munkájában a végső emberi létkérdések foglalkoztattak, az emberi tettek értékét és következményeit, a gonoszság és fanatizmus gyökereit kutatta.