A liturgikus tér "bútorait" B. Kopp Judit szobrászművész domborművei díszítik. Az egyedülállóan elhelyezett keresztút üvegmozaik képei Pleidell János festőművész tervei alapján Mohay Attila iparművész műhelyében készültek. A "Jura" keménymészkő-vörösréz kompozíciójú keresztelőkút Csaba Lászlóné tervei alapján Pap Lajos kőfaragó-díszítőszobrászati műhelyében készült. A garamszentbenedeki útkoporsó ihlette a betlehemi istállónak is berendezhető "szentsírt" ugyancsak Csaba Lászlóné tervei alapján Ligeti Ferenc asztalosai készítették. A templomba harmonikusan illeszkedő padok is a fenti vállalkozók műhelyeiben készültek. Csaba László építészmérnök 1988-ban életművéért Ybl-díjat kapott. Istennek hála, Boldog Özséb oltalma alatt így született nemzeti érték, melynek igazi tartalmát az egyre nagyobb számban összegyűlő hívő közösség adja meg. Búcsú: szeptember 13-át követő vasárnap. Anyakönyvek: 1985-től. Tekintse meg templomunkat belülről: gömbpanoráma. Felszentelt Regnum Marianum-kereszt 2001. november 18.
Egyházközségünk története Kézdivásárhely nyugati felében, mivel a hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején új tömbháznegyed épült, mely távol esett a Szentháromság plébániatemplomtól, szükségessé vált egy új templom építése az új városrészben lakó hívek számára. Nagy Imre főesperes-plébános idejében, 1986-ban kezdődött a templomépítés, amit 1987-ben szentelt fel Jakab Antal püspök. Kezdetben a szentmiséket és a hittanórákat tartották az új templomban és a hittanteremben, majd 1998-ban önálló plébániává szervezték. Az első kinevezett lelkipásztorok: Ferenczi Árpád plébános és Ferenczi István segédlelkész. Ezután megkezdődött az egyházközség megszervezése. A hívek száma a 2000-ben kiadott főegyházmegyei sematizmus szerint 10 858. 2003-ban tornyot építettek a templomhoz, mivel ezt a kommunista időben, a templom építésekor nem engedélyezte a rendszer. 2004-ben dr. Kerekes Lászlót nevezték ki plébánosnak, segédlelkésznek pedig Kovács Pétert. 2005-ben elkészült a templom főbejárata. Ugyancsak 2005-ben a kantai Szentháromság plébániára segédlelkészt neveztek ki, így a Boldog Özséb egyházközségből 2005 júliusában 2500 hívőt a Szentháromság plébániához csatoltak vissza.
Felszentelték a harmadik Regnum Marianum-keresztet 2001. november 18-án vasárnap Budapesten, a békásmegyeri Lékai bíboros téren. A Boldog Özséb-templom előtti kertben rendezett szertartást Beer Miklós püspök és Antal János plébános mutatta be. Az eseményen jelen volt Tarlós István, Óbuda-Békésmegyer polgármestere is. A most felszentelt kereszt azokból a felajánlásokból készült el, amelyeket a városligeti, egykori Regnum Marianum-templom helyén álló, tavaly novemberben lefűrészelt feszület helyreállítására gyűjtöttek össze. A városligeti kegyhelyen már a ledöntés utáni harmadik napon sikerült visszaállítani a keresztet, a támogatások ugyanakkor további hét feszület elkészítésének költségét is fedezték. A második Regnum Marianum keresztet ez év október 8-án állították fel Pestszentlőrincen, néhány fiatal azonban csakhamar azt is lefűrészelte. Visszaállítására megkezdődtek az előkészületek. A vasárnap felszentelt harmadik feszület talapzatán az olvasható: az 1945 és 1989 közötti évek nemzet elleni vétkeiért örök mementóként állíttatta az Óbuda-Békásmegyeri Városháza.
Elkéri szabályukat, egyesíti a két monostort, és társai őt választják meg első tartományfőnökké. Rómába megy társaival, hogy a szerzetalapításhoz a Szentszék jóváhagyását és megerősítését megszerezze. Sikerül megnyernie Aquinói Szent Tamás pártfogását IV. Orbán pápánál. Az jóváhagyja a rendet, de nem engedi meg, hogy átvegyék Szent Ágoston rendi szabályait, mert a szükséges anyagi feltételek még nem voltak biztosítva. Egyelőre Pál veszprémi püspököt bízta meg az ideiglenes szabályok megszerkesztésével. Huszonnégy évet töltött Özséb a Pilisen, húsz éven át szervezte, irányította, kormányozta rendjét. Remete Szent Pál oltalma alá helyezte, mert mint első remete ő volt ennek az életformának az elindítója. Szerénységében mintegy el akarta hárítani magáról a rendalapítónak kijáró tiszteletet, és Remete Szent Pál palástja alá rejtőzött. De amint láttuk, a rendalapítás teljesen az ő érdeme. Az 1256. évi esztergomi zsinaton mint tartományfőnök vett részt. A zsinati jegyzőkönyvet is aláírta:,, Eusebius prior prov.
Erre az időszakra jár-e vmilyen jövedelem a munkavállalónak? Köszönöm! Béres-Deák Attila 2003. 13:46 Ha csak 4 hétig voltál táppénzen akkor nem 30 hanem csak 15 nap védelem alatt állsz. A felmondási idő nem 30, hanem leglább 30 nap. A tényleges időtartam attól függ, hogy hány évet dolgoztál a minkáltatónál. Elküldöm a vonatkozó jogszabályhelyet a magán emiledre. Abból megtudod a pontos választ. 2003. 30 napos felmondási idő full. 13:47 Ja, ha titkos, akkor nem megy! the big cat 2003. 14:07 A legalább 30 nap felmondási idő kötelező, és munkáltatói rendes felmondás esetén esetén ennek felére köteles felmenteni a munkavégzés alól, úgy hogy a felmentési idő felével te rendelkezel, tekintet nélkül a munkáltató bármilyen érdekére, azaz, nem kell előre bejelentende, akár naponként is kiveheted. A teljes felmentési időre távolléti díj jár, ami normál havi bér esetén gyakorlatilag a normál bérednek felel meg. Egyébként rendes felmondással a munkáltató csak a tv-ben megengedett indokokkal élhet, kíváncsi vagyok a te esetedben mi lenne az indok, mert a betegséged miatti távollétre nem hivatkozhat.
Előfizetési csomagajánlataink
A felmondási idő jelentősége abban áll, hogy mind a munkavállaló, mind a munkáltató részére lehetőséget ad a kialakult helyzet A felmondás a felmondási idő lejártával szünteti meg a jogviszonyt. A felmondási idő legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődik, ennek mértéke minimálisan 30 nap, de munkáltatói felmondás esetén ez a munkaviszonyban töltött idővel arányosan növekszik, a törvényi maximum 60 nap, de az csak húsz év munkaviszony után jár, azonban még külön megállapodás alapján is – az új [Mt. ] hatálybalépését követően kötött munkaszerződések esetében – legfeljebb fél év lehet a felmondási idő. Határozott idejű munkaviszony esetében a felmondási idő legfeljebb a határozott idő lejártáig tart. 30 napos felmondási ido. Munkaerő kölcsönzés esetén a felmondási idő 15 nap. A munkáltató felmondása esetén köteles a munkavállalót legalább a felmondási idő felére, munkaerő kölcsönzés esetén a teljes időtartamra a munkavégzés alól felmenteni. A munkavégzés alól a munkavállalót a kívánságának megfelelően – legfeljebb két részletben – kell felmenteni, erre az időtartamra a munkavállalót távolléti díj illeti meg, ha amúgy is jogosult munkabérre..