A PAN Europe jelentése szerint nem hogy csökkentek volna a növényvédőszer-maradványok, hanem nőtt a mennyiségük. Lényeges viszont megemlíteni, nincs arról szó, hogy ezek a szerek határérték feletti mennyiségben lennének jelen a növényekben, csak azt állítják az elemzők, megtalálhatók nyomaik. Az említett 55 káros anyagot az EU-s rendeletek értelmében helyettesíteni kellene, illetve 2030-ig 50 százalékkal csökkenteni a használatukat. Engedélyezett növényvédőszerek 2021. A betiltott szerek csak nagyon kis mértékben fordulhatnak elő, de az engedélyezettek jelen lehetnek, bár az aktivisták szerint túl magasak a határértékek. Sok hormonkárosító vegyület használható, pedig ezekről tudományosan bizonyított, hogy nincs biztonságos határértékük. Az első helyeken álló országokban viszonylag jól állnak a helyettesítésekkel, de az adatokból jól látszik, kevesebb anyagot, de intenzívebben használnak. Az EU félmunkát végzett, néhány szert betiltott, de végeredményben a tagországokra bízta, hogy saját hatáskörükben intézkedjenek. Ráadásul egyes országok - köztük Magyarország - kilobbizták, hogy az ötven százalék csökkentés ne minden egyes országra vonatkozzon, hanem uniós szinten legyen érvényes.
Különösképp szeretném felhívni a pillangósok jótékony elővetemény-hatására a figyelmet, amely növényfaj az utóbbi időben (különösen az állattartás visszaesése miatt) méltatlanul a köztermesztés perifériájára csúszott. Bízom benne, hogy a biogazdálkodás elterjedésével ez a növényfaj is visszanyeri a termesztésben a méltó helyét (főleg úgy, hogy ezt rendelet is előírja a gazdálkodóknak). A biogazdálkodásban a monokultúrás termesztés nem megengedett! Növényvédő szerek, növényvédelem Ez az az inputcsoport, ahol a legtöbb félreértéssel, "hiedelemmel" találkozom a partnertalálkozóim alkalmával. Gőzerővel támadnak a penészgombák és a levéltetvek - Mezőhír. Sokan azt gondolják, hogy a néhány évtizede használatos réz- és kénkészítményeknél be is zárul a bióban használatos készítmények sora. Pedig ez messze nincs így! Míg néhány éve a biológiai növényvédelmet a vegyszermentes kezelésekkel történő termeléssel azonosították, az mára már a szakmai berkeken belül is elismert, valódi szakmai és technológiai elveken alapuló tudománnyá nőtte ki magát. Ezt bizonyítja, hogy az igencsak intenzív növényvédelmet igénylő szőlő- vagy alma-, illetve zöldségtermesztést is meg lehet oldani több ezer hektár nagyságrendben biológiai szerek integrált, ökológiai használatával.
növényvédőszer;káros hatások;gyümölcs; 2022-05-27 19:40:00 A kormányok elmulasztják a helyettesítésükre vállalt kötelezettségeik teljesítését - olvasható PAN Europe legújabb jelentésében. Egy 2009-es rendelet értelmében az EU területén 2011 óta fokozatosan el kellene, hogy tűnjön az 55 legkárosabb növényvédő szer. Engedélyezett növényvédőszerek. A kontinensen termesztett gyümölcsfajták 97 170 mintájának elemzése azt mutatta, hogy a vizsgált kilenc év alatt 53 százalékkal nőtt a legkockázatosabb kategóriába sorolt vegyszerekkel szennyezett minták gyakorisága. Az Európai Növényvédőszer Akcióhálózat (PAN Europe) most megjelent elemzése a 2011-2019 közötti időszak adatait veszi alapul: azt vizsgálták, hogy európa belső piacain forgalomba kerülő, nem importból származó gyümölcsök, zöldségek hány százalékában találhatók különösen kockázatosnak minősített, helyettesítendő növényvédőszer hatóanyag nyomai. Az EU-ban 55 hatóanyagot minősítettek olyan veszélyesnek, hogy ki kellene őket vonni, és valami mással helyettesíteni, de ennek ellenére, ha nem is mindegyiküket, de sokukat egyre nagyobb mértékben használják Európában.
"Bár a tudósok egyre több bizonyítékra figyelmeztetnek arra vonatkozóan, hogy az efféle "vegyszerkoktélok" felerősítik az emberi egészségre gyakorolt hatásokat, az ilyen kombinációkat a hatóságok még mindig nem aszerint kezelik, ahogy azt a törvény előírja. " Földtől az asztalon át a kórházig A PAN jelentés az Európai Bizottság által az EU Földtől az asztalig (Farm to Fork) stratégiájával összefüggésben "veszélyesebbnek" minősített növényvédőszer-kategória szermaradványaira összpontosított. Engedélyezett növényvédő szerek jegyzéke 2021. Valójában ezek a növényvédő szerek a legveszélyesebb és legszigorúbban szabályozott kategóriába tartoznak, és számos krónikus betegséggel, köztük rákos megbetegedésekkel, szív- és érrendszeri problémákkal vagy cukorbetegséggel is összefüggésbe hozhatók. Ráadásként a környezetre nézve is rendkívül mérgezőek lehetnek, megmérgezhetik a folyókat és más értékes ökoszisztémákat. Az EU rendeletei is a belső piacon maradt legrosszabb, legveszélyesebb peszticidek között határozza meg őket, melyeket ekként is kell megjelölni.
Nagyon fontosnak tartom felhívni a figyelmet arra, hogy a fent említett növényvédő szerek és tápanyag-utánpótlást biztosító termékek közül csak és kizárólag a Nébihnél regisztrált és az ellenőrző szervek által bióban engedélyezett szereket használják, ezzel megelőzve rengeteg esetleges későbbi problémát! Bízok benne, hogy cikkem segített eligazodni a bióban gondolkodó és talán a már bióban gazdálkodó termelőknek, hogy hogyan is lehet eredményes biogazdálkodást folytatni! SZERZŐ: BENE LÁSZLÓ ÉRTÉKESÍTÉSI VEZETŐ • BIOHELP INTERNATIONAL
General Info Termék információk JAVASOLT NÖVÉNYVÉDELMI TECHNOLÓGIA: A védekezést előrejelzésre kell alapozni és a kezeléseket a kártevők megjelenésekor kell megkezdeni. Elhúzódó betelepedés, illetve felszaporodás esetén szükséges a kezelés megismétlése. Jog helyett etetés: veszélyes növényvédő szerek az EU-ban eladott gyümölcsökben és zöldségekben - Agroinform.hu. Almatermésűekben és őszibarackban a levéltetű ősanyák és utódnemzedékei ellen a kolóniák kialakulása előtt kell védekezni, a gazdacserés levéltetű fajok esetében a nyári szűznemzéssel szaporodó nemzedékek ellen is védekezni kell. Szántóföldi kultúrákban az állománykezelést növényvizsgálatra alapozott vagy sárgatálas megfigyelés alapján, az első egyedek betelepülését követően ajánlott elkezdeni. Zöldségfélékben is sárgatálas előrejelzés alapján a kártevők megjelenésekor kell megkezdeni a kezeléseket, az utódnemzedékek ellen pedig szükség esetén meg is kell ismételni azt. Káposztafélékben és mákban a permetléhez nedvesítőszer hozzáadása javasolt. Mákban erős levéltetű fertőzés célszerű egy másik engedélyezett rovarölő szerrel kombinációban kijuttatni.
Legyen a csütörtök az új péntek - mondhatjuk teljes joggal, hiszen bárhol és bármilyen kutatás készül arról, hogy az 5 vagy a 4 napos munkahétnek van-e több értelme, mindig az utóbbi nyer. A számok egyértelműen mutatják, hogy a dolgozó és a munkáltató is jobban járna. Vélhetően rengeteg olvasónk tapasztalta már, hogy az irodában pénteken – főként délután – már nem is folyik érdemi munka. Egyrészt már mindenki lezárt minden fontos ügyet, másrészt már mindenki a hétvégét tervezi, ehhez a lazasághoz pedig még egyes munkáltatók is asszisztálnak, például azzal, hogy pénteken nem olyan szigorúak az öltözködési előírások. De akkor minek egyáltalán bejárni pénteken? Ez a már szinte költőivé vált kérdés a kutatókat is foglalkoztatja, és rengeteg bizonyítékot gyűjtöttek össze arra, hogy a 4 napos munkahéttel vagy a munkaórák számának csökkentésével a dolgozó és a munkáltató egyaránt jobban jár. A legfontosabb indokokat foglalta össze a Science of Us. 1) Többet és jobban aludhatunk. – Egyértelmű, hogy ha valaki kevesebbet dolgozik, több ideje marad aludni, és ennek pontos hatásait már egy 2009-es kutatásban is rögzítették egy 10 ezer főt bevonó vizsgálattal.
60 cég és néhány ezer munkavállaló fog várhatóan részt venni abban a júniustól decemberig tartó kísérletben, amelyben tesztelik a 4 napos munkahét megvalósíthatóságát. A Guardian azt írja, ez lesz a világon az eddigi legnagyobb kaliberű kísérlet a rövidített munkahétre. 60 cég több mint 3000 munkavállalója fog várhatóan részt venni a júniustól év végéig tartó tesztidőszakban: a többi között egy londoni sörfőző vállalat és egy orvosi eszközökkel foglalkozó manchesteri cég is beszáll a projektbe. A rövidített munkahét célja, hogy az alkalmazottaknak kevesebbet kelljen dolgozni ugyanannyi fizetésért, miközben a munkavégzés hatékonyságát növelni tudják. Az erre vonatkozó pilot programot az Oxfordi, illetve a Cambridge-i Egyetem akadémikusai, az amerikai Boston College dolgozták ki a 4 Day Week Global és az Autonomy nevű agytrösztekkel közösen. Utóbbival a korábban interjút is készített a munkaóraszám-csökkentés gyakorlati megvalósíthatóságáról: Minél több helyen teszik szabadnappá a pénteket, annál inkább ez lesz az új norma Egy brit tanácsadó cég azon dolgozik, hogy minél könnyebben térjenek át a cégek a 40 órás munkahétről a 32 órásra, mert a "szabad péntek" bevezetése nemcsak az alkalmazott, de a munkáltató érdeke is.
Sokan arról számolnak be, hogy már vasárnap este a munkahetet tervezgetik, hogy minden feladat beleférjen az idejükbe, és a rövidebb munkanapok miatt bizony túlóra is bőven előfordul. Akik kipróbálták 1926-ig a hétfőtől szombatig tartó munkahét volt az általános. Először Henry Ford próbálta ki a rövidebb munkahetet, ami aztán meg is hódította a világot és mára ezt tekintjük sztenderdnek világszerte. Magától értetődőnek tűnik tehát a régi ötlet leporolása. Egy 2020 márciusi kutatás szerint az amerikai munkavállalóknak jelenleg csak 5%-a dolgozik rövidített munkarend szerint. Egy másik kutatás eredményei alapján azonban a munkavállalók mintegy 83%-a szeretne 5 helyett csak 4 napot dolgozni egy héten, tehát igény mindenképpen mutatkozik az új megoldásra. A Covid-járvány idején egyre többen kezdtek kísérletezni a rugalmas munkavégzés különféle formáival. Mindannyian megismerkedtünk a home office fogalmával, és a 4 napos munkahét bevezetésére is láttunk példákat. Belgiumban például február óta a munkavállalók választhatják a rövidebb munkahetet.
A gyártóiparon és a turizmuson kívül gyakorlatilag minden egyéb szegmensben továbbra is adott a lehetőség az otthoni munkavégzésre, sőt, sok cégnél teljes munkaidőben home office-ban dolgoznak az alkalmazottak. A Műegyetemi Állásbörze szervezői által készített friss felmérés szerint várhatóan a pandémia után is marad a home office rendszere. A közvélemény-kutatásban megkérdezett munkáltatók többsége az adókedvezmények hatására sem tervezi növelni a 25 év alattiak számát a cégnél, ám többen vélik úgy, hogy sokkal nehezebb a pandémia kirobbanása óta megfelelő jelöltet találni egy-egy pozícióra. A home office-hoz való hozzáállást, az adókedvezmények hatásait, a munkaerőpiaci trendeket és az állásbörzékhez való hozzáállást is vizsgálták a Műegyetemi Állásbörze szervezői által készített friss online kutatásban. A felmérésben több száz céget, köztük 100 börze kiállítót, IT-cégeket, a turizmusban érdekelt vállalatokat, továbbá marketinges és jogi tanácsadással foglalkozó cégeket kerestek meg.
A hetente 40 vagy kevesebb órát dolgozók nemcsak többet, de hatékonyabban is aludtak, hiszen könnyebben el tudtak aludni és frissebbnek érezték magukat egész nap. A kutatók elmagyarázták: 40 vagy annál kevesebb munkaóránál áll be az egyensúly, amely a munka okozta fáradtság és az alvásra fordított idő – és annak hatékonysága – kiegyenlíti egymást, azaz kipihentséget okoz. 2) Egészségesebbek lehetünk. – A The Lancet tudományos magazinban egy igen komoly összefoglaló jelent meg a kevesebb munkaóra egészséggel kapcsolatos kutatási eredményeiről. Ezek a vizsgálatok ugyanis 600 ezer amerikai, európai és ausztrál dolgozónál mutattak összefüggést a túlórázás – akár 55 óra munka egy héten, vagy még több – és a szív- és érrendszeri problémák között. Ráadásul a 40 óránál is több munka 30 százalékkal növeli a sztrók kockázatát. 3) Nyugodtabb lehet a munkahely. – A fáradt munkatársak képesek úgy viselkedni egymással ahogy nem illik, és ahogy nem is tennék, ha eleget pihennének. Több kutatás is arra jutott, hogy a kelleténél kevesebb alvás eddig is ismert, súlyos következményei mellett még arra is hajlamosak vagyunk, hogy félreértelmezzük kollégéink reakcióit, ez pedig vitákhoz vezethet.