Véletlenül este, felmentünk a hegyre Utána egy kocsma, jól belettünk rúgva. Mit kéne most tenni? (mit kéne most tenni? ) Hazakéne menni (miko', hogyan, mivan? mé') Há' vigyen ez a két ló (két ló, két ló) A szekéren oly jó. ( a szekéren oly jó) Refrén: Ma este két pejlóval megyünk haza (nyihahaha), De berúgott a sofőr, eke taliga (hej) a jó kedvünkkel szálljon a dal, a többi nem is számít jatatatataj. 2x A lónak a farka, lelóg az aszfaltra, Bekéne csak fonni, há' de nem meri senki. Hát mit kéne most tenni? (mit kéne most tenni? ) Mégse hazamenni! Tudok még egy kocsmát (tudok még egy kocsmát) Iszunk még egy szilvát (iszunk még egy szilvát) A jó kedvet mindig ebgedd be, a jelszó legyen ott a fejedbe, én kezdem aztán folytasd te, Mit iszunk? mit iszunk? Delta két pej ló pro. BASSZUNK BE! a többi nem is számít jatatatataj. 2x
1920-ban, a trianoni békeszerződés után Selmecbánya Csehszlovákia része lett, így az Akadémia költözni kényszerült, Sopron adott helyet a hontalan iskolának. A Magyar Országgyűlés 1949. évi XXIII. törvényében elrendelte, hogy "a felsőfokú műszaki szakképzés fokozása céljából Miskolcon Nehézipari Műszaki Egyetemet kell létesíteni. Az egyetem bánya- és kohómérnöki karra tagozódik". Delta - Két pejló - Magyar zene. Így 1949-ben létrejött Miskolcon az az egyetem, amely a Sopronból áttelepült Bánya- és Kohómérnöki Karból, valamint a frissen alapított Gépészmérnöki Karból állt. Miskolcon 1949. szeptember 18-án volt az első tanítási nap. 1950 februárjában kijelölték az egyetem mai helyét mintegy 85 hektárnyi területen. Megkezdődött az építkezés, és az első tanulmányi épületeket már 1951 őszén használatba is vehették az oktatók és a hallgatók. Az első miskolci diplomakiosztó ünnepségen 1953-ban 236 bányagépész, kohász és szerszámgépész hallgató kapta meg a diplomáját. Az oktatási rendszer változtatása iránti igény hozta létre a szándékot, hogy a műszaki karokat társadalomtudományokat oktató karokkal, szakokkal egészítsük ki.