Gonzága Szent Alajos - Budapest, Belvárosi Szent Mihály-templom (Fotó: Legeza Dénes István) (részlet) Alajos székelyföldi alakjában Alojzi, azaz Gonzágai Szent Lajos (1568–1591) a Jézus Társaság tagja volt, 1726-ban avatták szentté a lengyel Kosztka Szaniszló (1550–1568) társaságában. Ez alkalommal a hazai jezsuita kollégiumokban fényes ünnepségeket rendeztek. Színjátékokat adott elő tiszteletükre Kassa, Komárom, Pécs, Trencsén (1727), Selmecbánya (1731), Ungvár (1754) gimnáziumainak ifjúsága. […] Alajos tisztelete a XVIII. században virágzott, főleg azokban a városokban, vidékeken, ahol jezsuiták működtek. Kápolnája van a Társaság székesfehérvári templomában, továbbá Garábon, az egykori promentrei apátság romjain. Ómalomsok, Nagymágocs (1833) templomának patrónusa. Segítő közbenjárását főképpen a tiszteletével egybekötött panis Divi Aloysii, vagy másképpen farina Aloysiana használatán át éreztette a benne bizakodók között. A Szent Alajos kenyere elterjedt barokk szentelmény volt. Főleg láz és gyermekbetegségek ellen tartották foganatosnak.
Szerzetesi éveit kifelé a mindenki iránt megmutatkozó felebaráti szeretet és szolgálat határozta meg, belső világát pedig rendkívüli kegyelmekkel halmozta el Isten. Kinyilatkoztatásokat, látomásokat, láthatatlan stigmákat kapott, belelátott a szívekbe, része volt a misztikus eljegyzésben. A közvetítés sikere tényleg nem maradt el, és helyreállt a béke. Ezt követően Alajos visszatért Rómába, hogy a jezsuita rend központi tanulmányi intézetében folytassa teológiai tanulmányait. Szent Alajos segít a pestisben szenvedő betegnek (Gonzága Szent Alajos Egyetem, Spokane, USA) 1590―91 telén éhínség és pestis pusztított Itáliában. A Római Kollégium növendékei is beálltak az önkéntes ápolók sorába. Alajos az utcán összeesve talált egy beteget, akin a pestis minden jele látható volt. Késlekedés nélkül a vállára vette és a kórházba vitte. A huszonhárom éves ifjú elkapta a betegséget. Hosszú szenvedés után 1591. június 21-én halt meg. Tizennégy évvel később boldoggá, 1726. december 31-én pedig szentté avatták.
Jelképei: feszület a kezében vagy előtte imádkozik, liliom, karon ülő kis Jézus. [6] A Kápolna szobra (130 cm) egy fiatal kispapot ábrázol, amint egyik kezében egy maga felé fordított feszületet néz, míg másik keze a mellkasán pihen. Haja rövid, öltözete reverenda és fölötte csipkével díszített karing, melynek alja és kézelője szürke színűre van festve. A kereszt alján függő rózsafüzér nem a szobor része. Források: [1] A katolikus társadalom ünnepe volt a tapolcai sziklatemplom felszentelése. = Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap 1935. 171. sz. 5. o. (júl. 30. ). [2] 28-án lesz a verebesi sziklakápolna felszentelése=Tapolcai Fürdőújság 1935. 4. 1. 20. ) [3] A miskolctapolcai Sziklakápolna = MINAP 2016. 3. 8. (jan. 23. ). [4] Gonzaga Szent Alajos = Szentek legendái. Összeáll. Révay József. Bp. Magyar könyvklub, 1999. Hasonmás kiadás, 343. o. [5] Ld. jegyzet 347. o. [6] Gonzaga Szent Alajos. További linkek A Kápolnáról és szobrairól: A Sziklakápolna, a püspöki rezidencia és régi-új templomépítési elképzelések.
A Kápolna főbejáratán belépve, baloldalt a második falfülke szobra a fiatal Gonzaga Szent Alajost jeleníti meg. Szent Alajos a kevésbé ismert szentek közé tartozik. A Mantova melletti Castiglione várában született 1568-ban. Apja Gonzaga Ferdinand őrgróf, gazdag, jómódú főnemes úr volt, aki elsőszülött fiát a vitézi, katonai pályára szánta. Az ifjú azonban jobban szerette az imádságokat és szent gyakorlatokat; ezekben anyja is támogatta. "Már hét esztendős kora óta naponta elimádkozta a hét bűnbánati zsoltárt és szűz Mária zsolozsmáit, imádsága végeztével pedig még órák hosszat elmélkedett... " [4] Iskoláit Firenzében végezte; itt részesült Borromei Szent Károly (Milánó püspöke) által az első szentáldozásban. 13 évesen Madridba került a királyi palotába, ahol három évig apródként szolgált. Itt, Spanyolországban döntött úgy, hogy belép a jezsuita rendbe. Tervéhez azonban haragos apja nem járult hozzá. Azt remélve, hogy fiát eltérítheti szándékától, más fejedelmi udvarokba küldte tapasztalatokat szerezni.
Miksa feleségének udvarába rendelték, aki spanyol hazájába készült visszatérni. Alajos szülei és testvérei vele együtt hajóztak a tengeren. Spanyolországban be akart lépni a jezsuita rendbe, és ezzel hosszú küzdelem kezdődött apjával, aki a szerzetességet azonban kevésnek találta elsőszülötte számára. 1585. november 2-án Alajos ünnepélyesen lemondott összes jogáról, és a trónöröklést Rudolf öccsére ruházta. Nem volt véletlen, hogy halottak napját választotta, mert valóban meghalt ennek a világnak. Két nap múlva Alajos már úton volt Róma felé, hogy ott megkezdje próbaévét. Néhány hónappal később apja haláláról értesült. Tanulmányi éveit súlyos családi bajok zavarták meg, szükség volt a legidősebb testvér tanácsára és segítségére. Rudolf öccse, a családi tanács által elhatározott házassági ajánlatot semmibe véve megszöktetett egy polgári származású leányt, és titokban feleségül vette. Alajos alig bírta rávenni, hogy vállalja, azaz hozza nyilvánosságra a megkötött és érvényes házasságot, és ezzel szüntesse meg a törvénytelen együttélés botrányát.
A közvetítés sikere tényleg nem maradt el, és helyreállt a béke. Ezt követően Alajos visszatért Rómába, hogy a jezsuita rend központi tanulmányi intézetében folytassa teológiai tanulmányait. 1590–91 telén éhínség és pestis pusztított Itáliában. A Római Kollégium növendékei is beálltak az önkéntes ápolók sorába. Alajos az utcán összeesve talált egy beteget, akin a pestis minden jele látható volt. Késlekedés nélkül a vállára vette és a kórházba vitte. A huszonhárom éves ifjú elkapta a betegséget. Hosszú szenvedés után 1591. június 21-én halt meg. Tizennégy évvel később boldoggá, 1726. december 31-én pedig szentté avatták. Ünnepét 1842-ben vették föl a római kalendáriumba. XI. Pius 1926-ban nyilvánította a katolikus ifjúság védőszentjévé. Képek: Magyar Kurír (1), (1) Források: Magyar Kurír Egyéb forrás: Diós István: A szentek élete, Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium I. További bejegyzések