A civil szervezeteket, csakúgy, mint eddig, a bírósági rendszer tartja nyilván. A törvényszék veszi őket nyilvántartásba és vezeti is a civil szervezetekről szóló nyilvántartást. A nyilvántartásról részletesebb szabályozást a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló "nyilvántartási" tv. tartalmaz. A szabályok magyarázatával külön foglalkozunk. A törvényszéki nyilvántartáson kívül a legfontosabb nyilvánossági eszköz a Civil Információs Portál (CIP), amely a civil szervezetek nyilvántartásba bejegyzett adatait tartalmazza (a törölt adatokat is), ami tulajdonképpen hasonlatos az elektronikus cégjegyzékhez. A civil nyilvántartáshoz ugyanis mindenki hozzáférhet elektronikusan. Az alapítvány és az egyesület nyilvánosságának megteremtésében odáig is eljutott a jogalkotó, hogy azok bírósághoz benyújtott iratai, a még el nem bírált kérelmek is nyilvánosak. A valóságban a személyes adatok védelmére figyelemmel a benyújtott iratokon szereplő személyes adatok (melyek nem minősülnek közérdekből nyilvános, vagy közérdekű adatoknak, mint pl.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. A Budapesti Ügyvédi Kamara megbízott képviselői a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégium Civil és Egyéb Cégnek Nem minősülő Szervezeteket Nyilvántartó Csoportjának vezetőivel folytattak megbeszélést, amelyről a BÜK tett közzé egy összefoglalót hírlevelében. 1. A közhasznú tevékenységet az alapítással kezdődően folytatni kívánó civil szervezetek nyilvántartásba vétele során csak a mintaokirat alapján készült létesítő okirat használata esetén lehetséges az egyszerűsített nyilvántartásba vétel (változásbejegyzés). Gyakorlati probléma, hogy a mintaokiratok ezt nem teszik teljes körűen lehetővé. Amíg a mintaokiratok nem kerülnek módosításra, gyakorlati megoldás lehet, ha a civil szervezet tevékenységének feltüntetésére rendelkezésre álló szövegdobozba kerülnek feltüntetésre azok az elemek, amelyek a közhasznú tevékenységet folytatni kívánó szervezetek esetében követelmények (pl.
3. A BÜK arról is tájékoztatott, hogy változott az ÁNYK formanyomtatvány. Ennek a legfontosabb eleme, hogy mostantól kötelező feltüntetni a civil szervezet elektronikus kézbesítési címét is, azaz a cégkapuját. Ennek kapcsán az a tapasztalat, hogy civil szervezetek nagy része még nem hozta létre a cégkapuját. Ha azt még nem hozták létre, illetve az a nyilvántartásban még nem szerepel, a cégkaput fel kell tüntetni a nyomtatványban, és csatolni kell hozzá a végleges regisztrációról a NISZ Zrt. által kiadott igazolást, mivel a cégkapu kötelező nyilvántartási adat. Amennyiben a cégkapu a nyilvántartásban nem szerepel, számítani lehet arra is, hogy a NAV jelzése alapján törvényességi felügyeleti eljárás fog indulni azon civil szervezetek ügyében, amelyek még nem rendelkeznek ilyen elérhetőséggel. 4. Szükséges továbbá, hogy képviselői megbízatás megszűnése esetén valamilyen módon (pl. a lemondó nyilatkozat szövegéből, a tudomásszerzés igazolásából) derüljön ki a megszűnés hatályosulásának időpontja is, mivel ez is nyilvántartási adat, azonban a nyomtatvány ezt még nem követi megfelelően.
Cél szerinti besorolás
törvény (a továbbiakban: Katv. ) szerinti kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) helyébe lépő új tételes adó (KATA 2) szabályait határozza meg. Energia-veszélyhelyzetet hirdetett a kormány A hét pontból álló intézkedési terv részeként augusztus 1-jétől csak a lakossági átlagfogyasztás mértékéig biztosítja a rezsicsökkentéssel limitált gáz- és áramárat – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdán.