Tragédia. Bécs, 1830 Pesty Frigyes: Chronol. Vizsgálat Bánk bán körül. Pesti Napló, 1856., 263. sz. Pauler Gyula: A történet Bánk bánja. Nemzet, 1883. április 28. és május 3., ill. Budapesti Szemle, 1887., 123. sz. Huber Alfonz: Studien über die innere Gesch. Ungarns. Archiv für österr. Gesch. 65. kötet. Pór Antal: Bánk bán Melindája. Erdélyi Múzeum. 1890 Opera Bánk bánról [ szerkesztés] Erkel Ferenc: Bánk bán Források [ szerkesztés] A Pallas nagy lexikona Magyar életrajzi lexikon
Már éppen el akarják vinni Bánkot és a kis Somát, amikor Tiborc érkezik és a halotti kíséret: Melinda meghalt, amikor Bánk házát felgyújtották. A király felmenti Bánk bánt, mondván, hogy már elég büntetést mért rá a sors. Katona József: Bánk Bán – olvasónapló 3 (60. 87%) 1903 szavazat
1814-ben Döbrentei Gábor ösztönzésére hazafias gondolkodású erdélyi főurak ezer forintot adtak össze egy szomorújátékra, ugyanis egy eredeti magyar színdarabbal szerették volna megnyitni az akkor éppen épülőfélben lévő kolozsvári állandó színházat. E pályázatot az Erdélyi Múzeum nevű folyóirat közölte, mely szerint az a pályamű, mely majd az első díjat kapja, hétszáz forint, az a munka pedig, mely a második díjra érdemes lesz, háromszáz forint jutalomban részesül. A határidőt 1817-ig hosszabbították meg – olvasható a Magyarságkutató Intézet honlapján, Raffay Andrea tollából. A pályázatra tíz szomorújáték érkezett be, melyek között Katona József, egy már fiatalon is tekintélyes jogtudós Bánk bán című műve is ott volt. Mivel éveken át semmit nem tudott meg arról, mi lett pályaművének sorsa, 1820-ban végleg megunta a várakozást, s kinyomatta kéziratát. Igaz, ennek is volt némi előzménye, hiszen felbuzdulva Kisfaludy Károly sikerein, Katona a székesfehérvári színtársulatnak még kéziratban elküldte drámáját, de a mű színrehozásához a budai cenzúra nem járult hozzá, viszont magát a kinyomatást engedélyezte a cenzor.
Ottó megtudja Biberach-tól, hogy Melinda hajlandó beszélni vele. Amikor találkoznak, a herceg folyamatosan ostromolja annak ellenére, hogy Melinda határozottan ajtót mutat neki. Hirtelen megjelenik a királynő, aki rögtön átlátja a helyzetet és nagyon mérges lesz Ottóra, aki ezek után még tőle kér segítséget. Melinda a királynő érkezése után szinte rögtön elhagyja a termet. Végül Biberach segít Ottón, és kétféle port ad neki. Melinda részére ajzószert, a királynénak pedig altatót. Bánk bán mindenért Gertrúdist okolja, akiről csak rosszat hall, bármerre is jár. II. fejezet: Petúr bán és követői Gertrúdist bírálják és szidják, leváltásán gondolkodnak. A következő éjjel akarják tervüket megvalósítani, de Mikhál és Bánk bán nem támogatja a tervet. Már mindenkit sikerül is lebeszélni, csak Petúrt nem, mire dulakodni kezd egymással a két bán, de Petúr amint meghallja Endre király nevét, meghátrál. Ekkor megjelenik Biberach, aki szintén tudja a jelszót és mindent elmond Bánk bánnak, aki Melindához indul, és attól fél, hogy rajtakapja Ottóval.
Petur szerint azonban nemcsak a haza forog veszélyben, hanem Melinda becsülete is, és ezt Bánknak látnia kell a saját szemével. Ezért hívta őt vissza. Első szakasz, harmadik jelenet Érkezik Myska bán, a királyfiak nevelője, aki a királyné egészségére iszik. Ez nem tetszik a békétleneknek. Petur dühösen felpattan és a magyar szabadságra iszik. Ezután mindenki elhagyja a termet, átmennek a másik terembe az utolsó táncra. Első szakasz, negyedik jelenet Megérkezik Bánk bán, aki még úti ruhában van. Petur észreveszi, ezért ő a teremben marad. Bánk elmondja, hogy az országban mindenhol szegénységet, nyomorúságot, bánatot talált, mindenki elégedetlen. Itt a palotában viszont akkora a fényűzés, hogy nem lehet tudni, melyik az ijesztőbb. Bánk tudni akarja, hogy Petur miért hívatta vissza, és főleg, hogy miért titokban, de Petur nem ad magyarázatot. Viszont meghívja Bánkot a házába, ahol még aznap éjjel gyűlést tartanak a békétlenek. A jelszó: Melinda. Első szakasz, ötödik jelenet Petur és Bánk nem veszik észre, hogy Bíberách észrevétlenül belépett a mulatóterembe és kihallgatta őket, aztán még Petur távozása előtt kiosont.
Petúr történeti alak. Egyes források szerint a királyné gyilkosa. Királypárti, Endre mellett áll. A békétlenek vezére, ő hívja vissza Bánkot. A hagyományos értelmezésben ő a rebellis, a "vértolulásos" magyar, aki csupán a nemesi osztályérdekeket képviseli. Valójában azonban reálpolitikus, az események őt igazolják, anélkül azonban, hogy Bánk egyéni tette megkapná a közösségi felhatalmazást. Ezért átkozza meg utolsó szavaival az "alattomos gyilkost". Tiborc fiktív személy. Nagymonológjából kiderül, hogy nem nincstelen, hanem telkes paraszt. Van mit veszítenie a merániak uralma alatt. Patriarkális viszony fűzi a címszereplőhöz, akinek már atyját is szolgálta, sőt ő mentette meg életüket (lásd: sebhely a homlokán). Öntudatát jelzi, hogy elutasítja Bánk adományát, hiszen a pénzzel mindenkin úgysem tudna segíteni. A bojóthiak, Mikhál, Simon – menekültek Spanyolországból, belviszályok és az arab támadás miatt. Simonnak 7 fia van, ez a 7 törzset, nemzetséget jelképezi, a jövendő új honfoglalás jelképei.