Néha a tápszer cseréjére lehet szükség, de az is lehet, hogy valamilyen allergia áll a háttérben. A hozzátáplálás megkezdése sok esetben csak tovább ront a székrekedéses tüneteken, mert a hozzátáplálás kezdetén adható ételek többsége székletfogó (sárgarépa, alma, krumpli stb. ). A székletvisszatartás pedig egy egészen más jelenség, többnyire egy korábbi nehéz székelés miatt kialakult félelem okozza. 2) Ha az anyatej már nem elég, el kell kezdeni a hozzátáplálást Ha az anyatej már nem elég a babának és még nem érett meg a hozzátáplálásra, a hiányzó mennyiséget tápszerrel kell pótolni és törekedni kell a anyatej mennyiségének növelésére. Csecsemő Hozzátáplálás Megkezdése. A baba emésztőrendszere 5-6 hónapos kor között érik meg az anyatejtől/tápszertől eltérő ételek emésztésére, a korábban elkezdett hozzátáplálás túlterheli az emésztőrendszert, ami emésztőrendszeri zavarokat (pl. székrekedést, hasfájást) okozhat és a későbbi allergiák (táplálékallergia, szénanátha stb. ) forrása lehet. 3) Ha a baba nem hízik eléggé az anyatejtől/tápszertől, el kell kezdeni a hozzátáplálást Ha a baba igény szerint eszik, a testsúlyának megfelelő mértékben (5 kilós súly felett 120 gramm/testsúlykilogramm/nap a csecsemő tápanyagigénye), naponta 5-6x pisil vagy kakil, legalább havonta 400 grammot hízik és evés után nem keresi az anyamellet, nem kér többet enni, elégedettnek, jóllakottnak tűnik, akkor a lassú hízás általában alkati okokból adódik, amit nem old meg a korábban elkezdett hozzátáplálás.
Érdeklődést mutat a mások által fogyasztott ételek iránt Felcsipegeti, megnyalogatja az elé tett ételt Képes rágni Ez utóbbi pontnál azonban nem a fogak jelenléte számít. Sokkal inkább az álkapocs "fel és le" mozgási képességének kifejlődése a meghatározó. A babák ugyanis fogak nélkül is remekül el tudnak fogyasztani például egy kifli csücsköt, vagy alma darabkát. Természetesen a hozzátáplálás folyamatát pépesített ételekkel kezdjük. Tanácsos alkalmanként csak egyféle élelemmel próbálkozni – nagyjából hetente mással –, hogy legyen időnk megfigyelni az ételek hatását, és elkülöníteni azokat, amelyek esetleg allergiát okoznak. Ilyenkor a baba visszaöklendezi az ételt, hasmenést kap, az arcán vagy a popsiján piros kiütések jelennek meg. A csecsemőknek nincs annyi sóra és cukorra szükségük, mint egy felnőtt szervezetnek, ezért ezekkel soha ne "javítsuk" fel a számunkra kellemetlen ízű babaételeket, sem az otthon készítetteket, sem a boltokban kaphatókat. A hozzátáplálás folyamata A hozzátáplálást gabonaféléket tartalmazó pelyhekkel kezdjük – legjobb, a könnyen emészthető rizspehely –, anyatejjel, vagy tápszerrel keverve.
Ami a gyakoriságot illeti, a hozzátáplálásról a WHO azt mondja, hogy kezdetben napi 2-3 alkalommal, majd 9-11 hónapos kor között már naponta háromszor-négyszer egyen a gyermek szilárd ételt. Az adagot két éves korig tovább lehet emelni, a szoptatás megtartása mellett. És még egy fontos időpont: általában a csecsemő szervezetének egy éves kora körül egyre több vasra és cinkre van szüksége, amit önmagában az anyatej már nem képes biztosítani. Tévhit ugyanakkor, hogy a hozzátáplálás megkezdése függ a gyermek súlyától, ennél sokkal fontosabb, hogy a kicsi emésztőrendszere képes legyen feldolgozni a szilárd táplálékokban található zsírokat, a fehérjéket. A legjobb tehát, ha a hozzátáplálás fél éves kor körül kezdődik, amennyiben a gyermek: A szokásos anyatej vagy tápszer elfogyasztása után a gyermek éhes marad Segítség nélkül, egyenesen tartja a fejét Háta megtámasztásával egyedül ül Kitátja a száját, ha másokat enni lát Nem fordítja el a fejét a felé nyújtott kiskanalat látva, nem tolja el a nyelvével A felkínált étel látványara nem biggyeszti le a száját, hanem csücsörít A szájába rakott ételre rázárja az ajkait.