Túraajánlatok Könnyű túra budai kilátók nyomában A gyalogtúra útvonala a Normafa és Hűvösvölgy között a Budai-hegység kilátóit és jellegzetes kilátópontjait köti össze egy alig 8 km-es távon. A kezdő túrázóknak, kisgyerekes családoknak is könnyen teljesíthető, szép útvonalú kirándulásra bármely évszakban lehet vállalkozni.
A zárt körfolyosón ma a János-hegy és az Erzsébet-kilátó történetét bemutató tárlat tekinthető meg. A kilátó csúcsáról tiszta időben 75–80 kilométerre is elláthatunk, a legenda szerint ideális körülmények között a Magas-Tátra csúcsai is kivehetők. Nyitvatartás: Minden nap reggel 8 órától este 20 óráig.
Végül nem írtak ki pályázatot, mivel ez csak tovább halasztotta volna a kilátó építésének elkezdését. A főváros egy monumentális épületet szeretett volna látni, mely tiszteleg Erzsébet királyné emléke előtt, de egyben a turistáknak is élvezhető. Klunzinger Pál, a kilátó tervezésével megbízott építész felhívta a figyelmet, hogy a János-hegy formája alapvetően meghatározza, hogy milyen alakú épületet lehet a csúcsára építeni. 1906-ra megszületek az első tervek, melyeket Schulek Frigyes is jóváhagyott. Ezeken még nem a mai formában, hanem magas, kúpszerű tetővel szerepelt a kilátó. 1908-ban kezdődött meg az építkezés. Az alapozási munkák már folytak, amikor Schulek átdolgozta a terveket: ekkor került a kúp alakú tető helyére a két felső terasz. Ekkor már nem számítottak a költségek: végül 240 ezer koronára rúgtak a tervezett 180 ezer helyett. Jánoshegyi kilátó. Gondot okozott a kivitelezés során, hogy nem vezetett fel autóút a hegytetőre, csupán a mai Libegő felső állomásáig lehetett eljutni gépkocsikkal. Kénytelenek voltak síneket lefektetni, hogy az építőanyagot fel tudják juttatni, a kocsikat egy négy lóerős benzinmotor húzta fel a tetőre.
Összesen hat, felfelé haladva egyre kisebb átmérőjű szintje van. Az alsó két szintje zárt (ebből a legalsó szint műszaki berendezéseknek és a kilátó üzemeltetéséhez szükséges helyiségeknek ad helyt, ezért nem látogatható), a következő három szinten egy-egy körterasz található, legfelső szintje felülről teljesen nyitott. Az első terasz 8, 2 méter, a második 16, 14 méter, a harmadik 22, 35 méter magasan van a talajszinttől. Az alapnál az épület kerülete 53 méter, a tetején nagyjából ennek a fele. A földszintről a kilátóteraszokig két spirális lépcső halad: az egyik a felfelé, a másik a lefelé haladó kirándulók számára. Budai kilátók. Az Erzsébet-kilátó legfelső terasza Fotó: Lévai Zsuzsa, funiQ A földszinti kerengőben a bejárati ajtóval szemben emléktáblát láthatunk, amelyen részletesen leírják, ki mindenki járult hozzá a kilátó létrejöttéhez. Sajnos ma már nem látható, de itt állt Stróbl Alajos carrarai márványból készült Erzsébet-mellszobra. A szobor mögött Róth Miksa készítette üvegmozaik díszelgett.