1946–1948 között a Pázmány Péter Tudományegyetem Társadalomtudományi Tanszékének könyvtárosa és gyakornoka volt. 1948–1949 között tisztviselőként és fizikai munkásként dolgozott. 1949-ben a Pázmány Péter Tudományegyetemen végbizonyítványt szerzett. 1949–1950 között kiképzőtiszt. 1950–1956 között ismét segédmunkás, illetve a MÁVAG vasesztergályosaként dolgozott. 1956–1957 között az ELTE Bölcsészettudományi Karának egyetemi katonai parancsnokságán segédtisztként dolgozott. Perjés Géza: Mohács | antikvár | bookline. 1957–1963 között – Szalai Sándor javaslatára – a Magyar Tudományos Akadémia tudományos munkatársa. 1960–1983 között a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtára Történeti Statisztikai Kutatócsoportjának tudományos munkatársa. 1992–1994 között a Honvédelmi Minisztérium Tanácsadó Testületének elnöke volt. 1995-től a Magyar Történelmi Film Alapítvány kuratóriumának elnöke volt. Sírja az Óbudai temetőben található (26/11-CF-7/8). [2] Perjés Géza (1917-2003) hadtörténész urnasírja az Óbudai temetőben (26/11-CF-7/8). Művei [ szerkesztés] Esztergom 1706. évi ostromai és az ostromokkal kapcsolatos hadműveletek (Hadtörténelmi Közlemények, 1954) Balassi Bálint, a katona (Irodalomtörténeti Közlemények, 1955) Zrínyi Miklós, a hadtudományi író (Zrínyi Miklós hadtudományi munkái.
9 perc olvasás Az 1526. évi mohácsi vereség a magyar történelem egyik legnagyobb katasztrófája, amelyben a magyar hadvezetés járatlansága, a magyar politikai elit széthúzása, az ellenfél túlereje és az időjárás kiszámíthatatlansága miatt a hadsereg zöme megsemmisült, maga a király pedig menekülés közben a Csele-patakba fulladt. A középkori Magyarország ezzel elenyészett, véres polgárháború vette kezdetét, az ország három részre szakadt, a nemzet megkezdte élet-halál harcát, és Európa védőbástyája lett keleten. Mindannyian ismerjük ezt a történetet, ám ritkán tesszük fel a kérdést magunknak: vajon tényleg csak így lehet elmesélni? Tóth Zsombor kitűnő kolozsvári irodalomtörténész vette a bátorságot, hogy megkérdőjelezze e narratíva egyetemes érvényét. Szellemesen és némileg provokatívan szerinte "(»csak«) az történt, hogy a török túlerő az elvárásokat visszaigazolva győzedelmeskedett a magyar sereg felett, amely még királyát is elveszítette. 1526. Mohács - Perjés Géza - Régikönyvek webáruház. augusztus 29-én, Keresztelő Szent János fejvételének ünnepén, egy szerdai napon történt mindez…" Bár adataiban nincs különbség, hatalmas az eltérés a két történetben, ami sokkal inkább köszönhető az elbeszélőnek, mint a cselekménynek.
Könyvtári szolgáltatások SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta Repozitóriumok Katalógus